2010. június 4-én, Trianon 90. évfordulóját a „hálás szlovákok“ (az emlékmű feliratának aláírói) emlékműavatással ünnepelték Komáromban. Az akkor még a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezésére emelt emlékművet az államhatárnál, az Erzsébet hídra vezető utak közti járdaszigeten állították fel.

Az oszlopon többek között Štefan Osuský nagykövettől, a békeszerződés szlovák aláírójától származó idézet díszelgett: „Amikor 1920. június 4-én háromnegyed ötkor a Trianon nevet viselő szerződés alá odaírtam a nevemet, tudtam, hogy a szlovák nemzet elszámolását írom alá a volt történelmi Magyarországgal, elszámolást az elejétől a végéig a nemzetem vérével, szenvedésével és nyomorúságával aláírt szerződésekért. Az ilyen elszámolás örök”.

Fotó: Szalai Erika/Fevidék.ma

Kis szerencsével az emlékmű nem lett az, egy raktárban porosodva éli meg Trianon századik évfordulóját. A Slota-féle Trianon-emlékművet két egymás mellett kiépülő körforgalom miatt távolították el a napokban a szlovák-magyar határátkelő területéről. Információnk szerint az emlékmű a felújítás után sem kerül vissza, erről kérdeztük Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét.

„Az elkészült projekt szerint nem része az emlékmű a felújításnak”– erősítette meg Keszegh, aki szerint közlekedésbiztonsági szempontból sincs semmi keresnivalója egy ilyen emlékműnek egy körforgalomban, amelyet így meg sem lehet közelíteni majd. (pedig épp Komáromban erre is van egy kiváló példa: Cirill és Metód szobra – szerk.megj.)

„A telek tulajdonosa, a Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC) párszor megszólította az emlékmű tulajdonosát, a Szlovák Nemzeti Pártot, amely eddig nem reagált, így az útkezelő raktárában került elhelyezésre a szobor” – árulta el portálunknak.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Polgármesterként hangsúlyozta, Komáromban azokat az emlékhelyeket kell erősíteni, amelyek összekötik az embereket, és nem olyanokat, amelyek másnak bántó, fájó, sértő eseményekre hívják fel a figyelmet.

„Ebből kifolyólag azt gondolom, nem volt szerencsés ez az emlékmű, és maga az elhelyezés folyamata is erőszakkal történt” – fogalmazott.

Feszty Zsolt, komáromi képviselőt, s egyben a T(e).Ü(gyed)KÖR Polgári Társulás által állított másik Trianon-emlékmű ötletgazdáját is megkérdeztük, miképp vélekedik a szlovákok által emelt emlékmű eltávolításáról.

„Úgy tudom, korábban sem törvényes módon került elhelyezésre, hanem az SNS és Nyitra megye megegyezése folytán, a város megkerülésével helyezték el, mivel a terület a megyéhez tartozott akkor” – mutatott rá.

„Nekik az okozott örömöt, hogy amennyire csak lehetett, Magyarországhoz legközelebb helyezhették el az emlékoszlopot” – véleményezte. Összegezve elmondta, egy törvénytelenül elhelyezett emlékművet jogorvoslatnak köszönhetően kellett volna eltávolítani.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

„Egy határ menti magyar városban nem fogunk krokodilkönnyeket hullatni, ha egy, a szlovák nacionalisták által felállított emlékművet eltávolítanak. Ez tény” – nyomatékosította, hozzátéve, szerinte az embereknek kéne igazságot szolgáltatni, nem a sorsnak, vagy az életnek.

„Ha a törvény és a jog nem is, viszont az élet megoldotta a Slota-féle Trianon-emlékmű sorsát. Csak hát ez egy picit fricska nekünk, mert nem tettünk meg mindent azért, hogy a jogtalanul felállított emlékművet eltávolítsuk” – mondta el véleményét.

„Miközben mi tíz éve pereskedünk azért a Trianon-emlékműért, amelynek az engedélyeztetését először megkaptuk, majd utólag visszavonták” – hangsúlyozta. A polgári társulás az elmúlt évtizedben már három pert nyert meg, melyek mindegyike a Legfelsőbb Bíróságig ment – tudtuk meg. „A harmadik perben a Műemlékvédelmi Hivatal összes korábbi elutasító döntését, határozatát hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, ám nem hagyta meg a hivatal részére, hogy adják ki az engedélyt” – magyarázta Feszty Zsolt.

Fotó: TÜKÖR PT fb oldala

Mint megtudtuk, a társulás az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az engedélyeztetésre irányuló kérvényüket beadták, ám törvényes határidőn belül semmilyen válasz nem érkezett rá a Műemlékvédelmi Hivataltól. Így sérült az alkotmányos jogunk. Jogunk van engedélyt kérni, és jogunk van az engedélyhez! Itt tartunk most, sajnos ezt az élet nem oldja meg” – fogalmazott.

 „Az, hogy ettől a szobortól most a magyarok megszabadultak, nem azt jelenti, hogy ebben az országban helyre került minden. Mert ha ez a felújítás nem következik be, még mindig ott állna ez az emlékmű, az idők végezetéig. És ez szomorú” – jegyezte meg Feszty.

Szalai Erika / Felvidék.ma