A stresszhelyzeteket az összes ember ismeri Magyarországon, hiszen, ha hisszük, ha nem, a stresszre adott válaszreakciónk emberi természetünk része, habár mindig egyedi sajátosságokat mutat.

Sajnos a munkahelyünkön kialakuló stresszhelyzetekkel számolnunk kell. A leghétköznapibb helyzetekben is előfordulnak feszültségek, nem kell hozzá fizetésemelést kérnünk a főnökünktől, vagy visszautasítanunk egy ránk bízott feladatot. Amennyiben úgy érzi a cikk elolvasása után, hogy új szempontokra van szüksége a munkahelyi stressz leküzdésében, az Onlinepszichologus.net csapata a segítségére lehet.

Mi a stressz?

Eredetileg egy orvosi definíciót használtak a megjelöléséhez: mégpedig a stressz egy válaszreakciója az emberi szervezetnek. Napjainkban negatívnak tekintjük, hiszen a folytonos idegességgel, vagy tehetetlenséggel kapcsoljuk össze. A tartós stresszhelyzetek azért veszélyesek, mert neurobiológiai hatásuk miatt gyengítik a szervezetünk ellenálló képességét.

Mi a stresszor?

Stresszoroknak nevezzük, a stressz-helyzetet kiváltó ingereket (külső erő, körülmények). Vannak olyan stresszorok, melyek egész embertömeget érintenek negatív módon, ilyenek a háborúk, nagyobb fertőző betegségek, földrengések vagy akár a mindennapi életünkkel kapcsolatos események, mint például a tömegközlekedés. Más stresszor-típusok pedig az egyén életében okozhatnak stresszkeltő helyzeteket: költözés, párkapcsolat, munkahelyi dolgok.

Mi okoz stresszhelyzetet a munkahelyen?

Igazából nagyon egyénfüggő, hogy ki mennyit bír elviselni, hogyan kezeljük a minket érő stresszt. Az egyént körülvevő általános környezet befolyásolhatja a jólét-érzetet, kiderül mennyit bír elviselni szellemi és lelki téren. Ha megfelelőek a körülmények, termelékenyebb az ember. A jó munkához olyan tényezők szoktak fontosak lenni, mint: csend, megfelelő fényviszonyok, ideális, évszakhoz igazított hőmérséklet, a személyes tér megléte, és a szagmentes levegő. Ha belegondolunk, mennyire zavar minket a magas zajszint, a szagos környezet, már kevésbé tudunk koncentrálni a feladatunkra. A megfelelő hőmérséklet is fontos, hiszen, ha túl meleg vagy túl hideg van, csökken az ember koncentrációja is. A hőmérséklet kapcsán meg lehet említeni az ún. “klímaháborút” nyaranként, mikor a kollégák egymással hadakozva próbálnak ideális hőmérsékletet találni.

Mi okozhat stresszhelyzetet a munkánkban?

Biztos mindenki dolgozott már olyan helyen, ahol vagy túl sok volt az elvárás (megfelelő öltözék, kifogástalan beszéd, pontos, gyors munka, túl sok, vagy összetett feladatok), vagy épp ellenkezőleg, nem voltak a kezdetektől lefektetett szabályok. A munkahelyen belüli rossz kommunikáció is okozhat feszültséget a munkahelyen, gondolunk itt például a pozitív visszajelzések hiányára, vagy arra, hogy bizonyos megbeszéléseken nem vehetünk részt, esetleg a feladatunkkal kapcsolatban kapunk kevés információt, hogy mit is várnak el tőlünk?

Gyakori a szerep-én konfliktus, mikor nem a személyiségünknek megfelelő magatartásformát kell megélnünk, például, erős, magabiztos, határozott fellépést kíván tőlünk a munkakörünk, de a természetünk inkább csendes és visszahúzódó. Ehhez kapcsolódhat a kollégákhoz fűződő viszonyunk is. Gyakran előfordul, hogy ellenszenvesnek érzünk valakit a munkatársaink közül, ezért nincs meg a közös hang. Az összeszólalkozások, munkahelyi pletyka és a burkolt gyanúsítgatások igazán megkeseríthetik egy ember mindennapjait.

Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt?

Ez esetben megint csak az egyéni igények alapján tudjuk megoldani a saját problémánkat. Ha alapvetően szeretjük a munkahelyünket, akkor a felettesünkkel, vagy a munkatársainkkal kell tisztáznunk a zavaró tényezőket: jelölje ki a pontos munkakörünket, próbáljuk együtt helyrehozni a zavaró, stresszt okozó munkakörülményeket. Ebben akár szakértő segítségét is lehet kérni. Érdemes pszichológusi segítséget kérni, ha nehezen tudunk a konfliktushelyzetekbe beleállni, problémát okoz számunkra az asszertív kommunikáció vagy véleményünk felvállalása.

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.