Farsang, a maga módján

Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik,
a farsangi ünnep, most elkezdődik.
Ide gyűljön a falu apraja, nagyja,
aki a maskarákat, látni akarja!
Aki itt van, haza ne menjen,
aki nincs itt, az is megjelenjen!

A hagyományos farsangi mulatság kezdetén hangzottak el e hívogató szavak, amelyet folyó év március 2-án szerveztek Szentmátéban. Az farsangtemetők részesei lehettek egy maszkarás, lakodalmas felvonulásnak, amelyet a Csigás Banda harmonikája és hegedűje kísért végig a falun, továbbá bábuégetésnek, néptáncelőadásnak és egy hajnalig tartó farsangi bálnak.

A Csigás Banda tagjai

A farsangi időszak vízkereszt után kezdődik és hamvazószerdáig tart, amely idén március 6-ra esik. Ez a szokás a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom dinom-dánom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.
Idén, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Besztercei MADISZ, a Pro Hereditatem Egyesület, a Szentmátéi Művelődési Egyesület, a szentmátéi RMDSZ és a szentmátéi lakosok közösen újra felelevenítették ezen régi szokásokat és egy hangulatos télbúcsúztató és tavaszköszöntő ünnepséget szerveztek, a Megyei Kultúrközpont támogatásával.

A Besztercei MADISZ csapata

Napsugarakkal körbevéve indult a lakodalmas felvonulás, amelynek elöljárója Zsiga, a szalmabábu volt, akit talicskában vittek. Őt követte a pap, bírő, menyasszony, vőlegény, násznagyúr és násznagyasszony, vőfély és koszorúslány, anyós, após, özvegyasszony és szeretője, öregasszony, orvos, rendőr, kormosék, cigányék szekéren egy füstölgő kemence mellett, valamint a meghívásnak eleget tevő, népviseletbe öltözött csoportok Tekéből, Besztercéről és Zselykről. Őket kísérte végig a falu apraja-nagyja, akik köszönetképpen egy-egy meleg ölelést is kaptak a gyönyörű menyasszonytól.

A felvonulás célpontja, a régi kultúrotthon udvara, ahol jajgatások, csujogatások és hangos nevetések közepedte lezajlott Forró Gyula és Lusta Margitka esküvője, amely Gizi néni hangos jajgatásával ért véget, aki végleg búcsút vett Zsigától. A bábuégetést ének és tánc követte, a Csigás Banda kíséretében, amikor a szervezők finom kaláccsal kínálgatták a násznépet, de ugyanakkor a tréfa kedvéért cukros vízzel, káposztalével és pálinkával is.

A farsangi ünnepség második részében az érdeklődők a kultúrotthonba gyülekeztek, ahol egy néptáncelőadásnak lehettek tanúi. Az ünnepi találkozást megtisztelte jelenlétével Kotfász Tibor, a szentmátéi RMDSZ elnöke, Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, Toók Katalin, a megyei Nőszervezet elnöke, Szilágyi László, Alsózsolca polgármestere és Marcsik Orosz Emese, Alsózsolca jegyzője.

Kotfász Tibor

Az ünnepi beszédekben a felszólalók kihangsúlyozták az erdélyi magyarok jövőjének fejlődését, kitérve a közelgő európai parlamenti választások tétjére. Elsőként a házigazda, Kotfász Tibor elnök úr üdvözölte a jelenlévőket és köszönetet mondott mindenkinek, aki tett azért, hogy az esemény sikeresen megvalósuljon.

Székely István

Székely István, az országos ügyvezető elnökség képviselője beszédében kitért a közelgő európai parlamenti választások fontosságára „Miért fontos az Európai Parlament számunkra? Az egyik nagy téma, ami miatt fontos a választási részvétel a gazdasági támogatások kérdése, a másik viszont a kisebbségpolitika. Az RMDSZ indítványozta azt a kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely során 1 millió aláírást gyűjtöttünk Európa 19 országából. Ezt a csomagot az EP választások után fogunk benyújtani, hiszen mi azt akarjuk, hogy Európa foglalkozzon a kisebbségvédelemmel, olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek garantálják erdélyi magyarokként Romániában jogainkat.” – fogalmazta meg a társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök.

Décsei Atilla

Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke is kitért a közelgő választások tétjére, amely elmondása szerint nem volt eddig ekkora számunkra. „Azt szeretnénk, hogy közösségünk tovább fejlődjön, minél több Uniós támogatásban részesüljön. Meg kell védeni Európát. Meg kell védeni a keresztény Európát. Ha összefogunk úgy anyaországi, mint erdélyi szinten is, akkor az Európai Néppárt második legnagyobb frakciójaként léphetünk fel a magyar nemzeti ügyekért.” Az elnök említést tett a nemrégiben lezajlott, a Pro Economica alapítvány által kiirt pályázatokról is, amelybe nem kevés szentmátéi lakos is bekapcsolódott.

Szilágyi László

Szentmáté község, a magyarországi Alsózsolca városával áll testvér-települési kapcsolatban 2012 óta. Az eseményen jelen volt Alsózsolca polgármestere is, Szilágyi László, aki elmondta „A testvérkapcsolat eredménye főként a fiatalokra hat ki, de nem csupán, hiszen évente szervezünk közös kirándulásokat. Valójában fontos az összetartozás és ennek érdekében mi is megteszünk mindent. Csak akkor fogunk tudni eredményeket elérni, ha ezt az összetartozást erősíteni tudjuk.”

Toók Katalin

Toók Katalin, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke zárta a beszédek sorát, aki főként a teremben ülő hölgyekhez szólt, azzal a kéréssel, hogy „a választások napján mindenki fogja karon társát és szavazzanak a tulipán jelöltjeire.”

Besztercei Vadrózsa

Az ünnepi műsor első fellépője a 2009-ben létrejött tekei Tulipán néptánccsoport, amelynek tagjai 1-12. osztályos tanulók, akik nyárádmenti táncokkal szórakoztatták a jelenlevőket. Táncoktatójuk a szászrégeni Simon Szabolcs, aki három éve tanítja Tekében a magyar néptáncot. A csoport támogatója Székely Botond, Kiss Ilona és Mihálci János. Őket követte a tíz évvel ezelőtt napvilágot látott néptánccsoport, a besztercei Vadrózsa. A fő célja ennek a néptáncmozgalomnak az, hogy megteremtse azt a helyet, ahol a gyermekeink tiszta forrásból tanulhatják néptáncainkat, népdalainkat és szokásainkat.

Zselyki Hagyományőrzők tánccsoport

 

Zselyki Hagyományőrzők tánccsoport

 

Zselyki Hagyományőrzők tánccsoport

 

Az előadás záróakkordjaként a zselyki Hagyományőrzők tánccsoport lépett színpadra, akik egy zselyki bálmulatsággal készültek. Volt ott seprűtánc, pálinkaégetés, ágytörő és sok sok jókedv. A seprű tánc lényege, hogy a seprűs által kiválasztott férfiak mindent utána kell csináljanak, ha nem, hát kapnak a hátukra. Az ágytörő pedig azt jelentette, hogy a mulatságból túl hamar hazamenő férfiakat kiszedték az ágyból, kötéllel megkötötték, visszavitték a bálba, kiadták a büntetését, aztán egy kis fájdalomdíjat is kapott az égetett pálinkából. A pálinkaégetés is a zselykiek találmánya. Pálinkát, cukrot és vizet összevegyítettek, meggyújtottak, addig égették míg a szesz kiéget belőle, úgy melegen itták és azt mondják segít kijózanodni.

Teke

Az est egy hagyományos, hajnalig tartó farsangi mulatsággal zárult, ahol a talpalávalót a Csigás Banda biztosította. A belépés, az egész napos esemény bármelyik programjára ingyenes volt.

Zoltán-Sipos Tímea

2 hozzászólás

  1. gábor

    Kívánunk további Sok Sikert!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves gábor, hányan vannak, hogy kívánnak? Elegen?

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.