MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Magyarország, illetve a magyar kormány politikája végig a viták középpontjában volt 2018-ban. Idén ismét kétharmaddal nyert a Fidesz-KDNP Magyarországon (egymás után harmadszor), nem sokkal később viszont az Európai Parlament kétharmada is azt üzente, elegük van Orbán Viktor politikájából.

Ez merőben új helyzetet jelent a magyar kormány számára Európában. Brüsszeli tudósítónk, Zsíros Sándor foglalta össze 2018 legfontosabb magyar vonatkozású eseményeit az Európai Unióban.

Baljós jelek

Baljós jelekkel indult az év az unióban Magyarország számára. Februárban az Európai Parlament Költségvetési ellenőrzési Bizottsága közzétette a tavalyi magyarországi látogatásuk után készült jelentést. Ebben szigorúbb ellenőrzést kérnek az uniós kifizetések ügyében a szabálytalanságok miatt. A jelentésből kiderült, hogy a közbeszerzések 36%-án csak egy versenyző indul.

Szintén februárban a magyar hatóságok az OLAF kérésére vizsgálatot indítottak az egykor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó ELIOS Zrt ügyében. Később bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást.

A választások miatt nem szavaztak áprilisban a Sargentini-jelentésről

Tavasszal az Európai Parlament szakbizottságaiban véleményezték a Sargentini-jelentés egyes részeit. A jelentés egészét nem bocsájtották plenáris szavazásra, mert nem akarták befolyásolni a Magyarországon zajló választási kampányt. A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság véleményében az állt, A korrupció és az átláthatatlanság, valamint a projekten túlárazása érinti a Magyarországon folyósított uniós pénzeket.

Április végén Szijjártó Péter külügyminiszter vett elégtételt: az Európai Parlament LIBE bizottságában a külügyminiszter “hazugságok gyűjteményének” nevezte a készülő Sargentini-jelentést. Több néppárti EP-képviselő is figyelmeztette a fideszes politikust az elfogadhatatlan hangnemre.

Orbán győzelme az EU-csúcson

A júniusi brüsszeli uniós csúcs Orbán Viktor győzelmével végződött. Az állam és kormányfők rábólintottak arra, a tervre, hogy az unión kívül felállítandó menekülttáborokban bírálják el a menedékkérelmeket. A miniszterelnök már két évvel korábban is ezt javasolta.

A júliustól hivatalba lépő osztrák uniós elnökség programja szintén kedvezett a magyar miniszterelnöknek. Az osztrákok az unió külső határainak védelmére, az észak-afrikai országokkal való megegyezésre koncentráltak, miközben hagyták kivérezni a kötelező kvótarendszer gondolatát.

Perek és a Sargentini-jelentés

Júliusban az Európai Bizottság beperelte Magyarországot a menekültekkel való bánásmód miatt. Magyarország korábban már pert vesztett a kötelező kvóták ügyében, és zajlik az eljárás a Stop Soros törvénycsomag, illetve a CEU-t érintő felsőoktatási törvény ügyében is.

2018 szeptember 11-én Orbán Viktor Strasbourgban szólalt fel az Európai Parlament Magyarországról szóló vitájában. A miniszterelnök közölte, sem a CEU, sem a civil szervezetek ügyében nem lépnek vissza.

“A jelentés sértő, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést” – mondta Orbán.

Az Európai Néppárt a jelentés mellett

Orbánt még aznap este zárt ajtók mögött meghallgatta a néppárti képviselőcsoport. A miniszterelnök engedményeket ott sem tett.

Másnap a parlament kétharmados többséggel elfogadta a hetes cikk szerint eljárás beindítását kérő határozatot. 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett született meg a döntés. Az Európai Néppárt 219 képviselője közül 114-en szavazták meg a dokumentumot. Vagyis Orbán nem csak a parlamentben, hanem saját frakciójában is kisebbségben maradt. Ráadásul Orbán Viktor szövetségese, Manfred Weber frakcióvezető, valamint a Sebastian Kurz vezette osztrák néppárt is megszavazta a dokumentumot

A fideszes képviselők szerint viszont érvénytelen volt a szavazás.

Az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács még az ősszel napirendre tűzte a kérdést. Az Obán-kormány pedig plakátkampánnyal válaszolt.

Plakátháború

Judith Sargentini, Guy Verhofstadt és Soros György szerepelt a plakátokon. Guy Verhofstadt felvette a kesztyűt, pártja egy kisteherautóra szerelt plakátot küldött Budapestre, amely korrupt politikusként ábrázolja Orbánt. A magyar kormány egy héttel később a migrációt a terrorizmussal összemosó plakátot küldött Brüsszelbe. Ezt azonban a belga rendőrség leszereltette, a sofőr ellen eljárás indult. Verhofstadt később a Facebooknál is feljelentette a róla készült kormányzati videót.

Manfred Weber az Euronewsnak azt nyilatkozta, sajnálja, hogy nem szerepel a plakáton, hiszen ő is megszavazta a hetes cikkelyt.

Orbán Viktor közben az októberi brexit-csúcson is a bevándorlás ellen harcolt.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a NATO-főtitkárra folytatott brüsszeli megbeszélése után azt mondta, továbbra is blokkolják Ukrajna közeledését a szövetséghez kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő nyelvtörvény és oktatási törvény miatt.

Macedón menekült Magyarországon

Novemberben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott Magyarországon. Sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság nem reagált érdemben, az Európai Parlament viszont határozatban szólította fel a kormányt, hogy adja ki a politikust hazájának, ahol két év börtönre ítélték korrupció miatt.

Novemberben volt az Európai Néppárt Helsinki kongresszusa is, ahol Orbán Viktor támogatásával Manfred Webert választották csúcsjelöltté. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő később azt mondta, Weber és Orbán itt tűzszünetet kötött a májusi EP-választásig. Weber ezt később cáfolta.

A decemberi uniós csúcsról Orbán Viktor azt mondta kemény vita volt a migrációról. Jean-Claude Juncker viszont hamis hírek terjesztésével vádolta a magyar kormányfőt.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető az Európai Parlamentben azt mondta, a Sargentini-jelentés elfogadásakor nem Orbán Viktor, hanem Magyarország ellen szavazott.

Mi lesz az uniós pénzekkel?

Az év utolsó európai parlamenti ülésén az illetékes szakbizottság a fideszes ellenkezés dacára megszavazta azt állásfoglalást, amely szerint a jövőben a jogállamisági normák betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését.

A karácsony előtti héten pedig kiderült, Trócsányi László igazságügyi miniszter vezeti a Fidesz EP-választási listáját. Vagyis a kormánypárt azt a politikusát küldi a brüsszeli arénába, akinek fontos szerepe volt a legvitatottabb magyarországi jogszabályok, mint a felsőoktatási törvény, vagy a Stop Soros megalkotásában.

Zsíros Sándor / Euronews

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük