Hargita megye prefektusa: nemzeti stratégiára van szükség a székelyföldi románok nemzeti identitásának megóvásáraNemzeti stratégia kidolgozását sürgette hétfőn Jean-Adrian Andrei, a székelyföldi Hargita megye prefektusa, aki így reméli biztosítani azoknak a románoknak a nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogát, akik romániai településeken élnek számbeli kisebbségben.

A román kormány Hargita megyei megbízottja a 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján beszélt erről. A rendezvény a Románián belül vagy az ország határain kívül élő, veszélyeztetettnek tekintett román közösségek fóruma. Az eseményről az Agerpres közszolgálati hírügynökség számolt be.

Jean-Adrian Andrei szerint szükség van egy olyan kormányhivatalra, amelyik a számbeli kisebbségben élő romániai román közösségekkel foglalkozik, s amelynek hivatalnokai figyelemmel követik e közösségek helyzetét, jelentéseket készítenek róluk, amelyek aztán megalapozzák a későbbi intézkedéseket.

A prefektus szerint gazdasági stratégia kidolgozására is szükség van Hargita és Kovászna megye számára, hiszen “a gazdaság útján nyílik a legjobb lehetőség az etnikumközi súrlódások csillapítására, a román lakosság térségből való elvándorlásának a kiküszöbölésére és a fiatal generációk szülőföldjükre való visszaáramoltatására”. A prefektus szerint arra is nagy szükség van, hogy az állam pénzügyi segítséget nyújtson a két megyében zajló rendezvények számára. Úgy vélte, ezek olyan feladatok, amelyeket a székelyföldi román közösség nem tud egyedül elvégezni. Ezekhez a román állam beavatkozására van szükség.

A prefektus úgy vélte: a román identitáshoz köthető intézmények – az oktatás, az egyház és a civil szféra is – finanszírozási nehézségekkel küzd a térségben. Ezért azt szorgalmazta, hogy a Marosfői Nyári Egyetem résztvevői fogalmazzanak meg felhívást a román identitás megőrzése, a térségbeli gazdasági, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységek állami finanszírozására. Szerinte ugyanis ez közép és hosszú távon kedvező hatással lehet a román közösség számára.

Kovászna megyében a lakosság 22,1 százaléka, Hargita megyében a lakosság 13 százaléka vallotta magát románnak a legutóbbi, 2011-es népszámláláson.

MTI

8 hozzászólás

  1. backspace

    Van még bõr ennek a szemétládának is a képén stratégiázni. Húzzon Caracal-ra , Mizilre ott stratégiázzon ahol a román állam belefulladt a saját mocskába. Pedofil caracali rendõreid között csinálj rendet , majom , nálunkfele a románjaid biztonságban vannak.

    Válasz
  2. ez van

    Jean Megmondónak igaza van. Nincs egy kormányhivatali szerv, aki a románokkal törődne. A SRI, rendőrség, csendőrség, prefektúra, fogyasztásvédelem, számvevőszék, pénzügy mind a magyarok problémáival foglalkozik. Ez jó alkalom, hogy a kormány egy jól fizető, új hivatali szervet hozzon létre. Csak félő, hogy az is csak a magyarokkal foglalkozna.

    Válasz
  3. antal m.

    A prefektus úrnak még gondolkodnia se kell, csak betartani az emberi jogokat! Ne tenni semmi kivételt az emberek közt! Ne alkalmazni két mércét az emberek közt! Szégyen azt felvetni a többségű magyar lakos megyékben, hogy a románok elnyomás alatt élnek itt! Bár mikor ezt be lehet bizonyítani, hogy hazudoznak a médiákban a fenti siránkozásaikban! Valótlanságokat terjesztenek! MONDJANAK LE,- AZ URALKODÁSAIKKAL!

    Válasz
  4. Várközi

    Ezeknek az elnyomott szegény testvéreinknek, gyűjtést kéne rendezni (még a tél beállta előtt!).

    Válasz
  5. Várközi

    A román állam által is, elnyomott szegény (Székelyföldi) románok keresete a helyi magyarok jövedelmeinek a többszöröse, csak azért, mert 70-80 %-uk a belügyben, katonaságban és az igazságszolgáltatásban vannak alkalmazva. S a kiemelt (pl. belügyes) nyugdíjaik miatt is egyesek sokat szenvedhetnek, ugyanis ezekben a kiemelten szegény megyékben nehéz elkölteni, és különben a vásárolt javakból is megárthat a sokk. Hát nem igaz Jean?

    Válasz
  6. Attack

    Jól beszélsz Toducz! De a diszkrimináción kívül vajon mi lehet az oka hogy oly kevés magyar ajkú ember alkalmatlan számottevő funkció betöltésére…? Ennyire selejtek vagyunk?

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Attack, van bőven selejt közöttünk is. A romákok nemzetbiztonságuk kockázatának tartanak, jobban rettegnek tőlünk, mint bárki mástól, mert tőlünk loptak a legtöbbet, s mert még mindig itt vagyunk, ha megfogyatkozva is.

      Válasz
  7. Tóducz

    Pozitív diszkriminációt szeretne a romák disznófejű nagy úr. Nem elég neki, hogy túlnyomó többségben vannak a helyi vezetői pozíciókban. (rendőrség, csendőrség, katonaság, fogyasztóvédelem, stb.)

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük