A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című új műsora, május 20 – án hétfőn 17.00 órától tekinthető meg a Városi Művelődési Házban.

Helyszín: Csíkszereda, Városi Művelődési Ház (Temesvári sugárút 6.)

Belépő: felnőtteknek 20 lej; diákoknak, nyugdíjasoknak 10 lej.

Felnőtt csoportoknak 10 főtől 15 lej.

Bővebb információk:

https://visitharghita.com/hu/events/feszek-nelkul-bukovinai-szekelyek-t38fwigutm9cyg

https://www.facebook.com/events/2268706656718770/

Jegyek válthatóak a Csíki Mozi jegypénztárában vagy a https://www.bilete.ro/feszek-nelkul-bukovinai-szekelyek/ oldalon. Az előadás megkezdése előtt egy órával a helyszínen is áruljuk jegyeinket. Bármilyen kedvezményes jegy a Csíki Mozi jegypénztárában, illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban váltható. A Csíki Mozi jegypénztára nyitva tart hétköznapokon 9-18 óra között. Telefonszám: 02 66 317 007.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című új előadása – 2019.

A Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című új előadás dramaturgjának, Lőrincz Beátának és a műsor rendező – koreográfusának, Varga Zoltánnak gondolatai.

Az előadás ott kezdődik, ahol a bukovinai székelyek kálváriája: 1764.  január 7. Madéfalvi veszedelem, és ott ér véget, amikor a hosszú és küzdelmes út 1945. tavaszán megszűnni látszott, ugyanis a bukovinai székelyek ekkor telepedtek le a magyarországi Tolna és Baranya megyében.

Ez, a ma már 255 évet felölelő történelmi múlt őrzi azt a kulturális örökséget, amely a bukovinai székelyek vándorlása alatt rétegződött úgy, hogy közben mindvégig megőrizteszékely vonásait. Ezen kulturális örökség részét képezi egy sokrétű néptánc és népzenetörténetnek, amely tánctörténeti szempontból is érdekes. Olyan elemeket hoz magával, amik a XVIII. századbeli Székelyföldön még éltek, de ma már csak leírásokban jelenik meg.

Sokrétű, mert más népek táncait (szerbek, ruszinok, románok, németek, lengyelek, zsidók) és énekeit veszik át a velük való érintkezés során, amelyek hatással voltak a bukovinai székelyek kultúrájára. Hiszen Bukovinában sok nemzetiség élte együtt mindennapjait békében az Osztrák-Magyar Monarchia idején, míg a politika hagyta. A bukovinai székelység életét ez a sokszínűség, ugyanakkor az öt falu (Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten) saját zárt magyar közösségei határozták meg.A történelem azonban durván beleavatkozott életükbe. Az I. világháború, a trianoni békediktátum, a bécsi döntés, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése lehetetlenné tette, hogy továbbra is megtartsák székely-magyar közösségeiket, ezért a magyar kormány segítségével Magyarország belső területeire települtek. Azonban itt sem volt megállásuk. Először a délvidéki Bácskában, az oda korábban telepített dobrovoljácok helyére kerültek, ahonnan 1944-ben fél óra leforgása alatt menekülniük kellett hátrahagyva frissen épített házaikat. Majd Tolna és Baranya megye kitelepített német lakosságának helyére kerültek. A hányatott sorsú bukovinai székelyek szenvedés története nem egyedülálló. Ez egyszersmind a Kelet-Közép-Európában élő nemzetek sorsa a XX. században.

A bukovinai székely táncokat a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak a lábára illesztve, ezen hangulatok segítségévelmutatjuk be azt a történelmi helyzetet, amiben éltek, szerettek, örültek, bánkódtak, gyerekeket neveltek. A tánccal egyetemben fontos szerepet töltenek be a műsorbanaz archaikus énekek-éneklések, amelyek Kodály Zoltán 1914-es bukovinai gyűjtéséből származnak, illetve olyan dallamok, amelyek a bukovinai székelyektől kerültek a magyar népzene tárába, keservesek, amelyek a kálváriájukat dolgozzák fel.

Összességében a Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című előadás tánccal elmesélt szenvedéstörténet, tánctörténelem, amely példaként mutat rá a Székelyföldről elszármazott testvéreinkre, jelezvén, hogy az őseinktől örökölt kultúrát meg lehet tartani minden körülmények között, és mindig újra lehet kezdeni, legyen bármennyire mostoha is a sors velünk, csak egy határozott lépés kell, akár az ismeretlenbe is. A bukovinai székelyek ma is híven őrzik hagyományaikat, büszkék székely származásukra, melyet segített megőrizni amegtartó hit a szeretetben és összetartozásban.

„Olyanok vótunk, mint egy kicsi fa, melyiket elültetnek, s eppe csak gyükeret vertünk, imá kitéptek, osztán megint belé egy más helyré. A fák nem es bírták vóna ki.”

/Lőrincz Imréné Gáspár Anna/

Rendező – koreográfus: Varga Zoltán

Dramaturg: Lőrincz Beáta

Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila

Felvételről közreműködik: Konta Noémi, Mihó Attila és barátai, Vizeli Máté, Fülöp Zoltán színművész

Alkotótársak: Fekete Etelka, Radák János, a Hargita Együttes táncosai, Fazakas Misi

Igazgató, művészeti vezető: András Mihály

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.