Nemcsak Oltfejben, hanem országunkban is megtisztelik Nagyboldogasszony napját, hiszen hivatalos ünneppé nyilvánították augusztus 15-ét. Sepsibükszádon tett látogatásunk alkalmával, ünnep küszöbén, itt még javában folyt az aratás. Miért ne lehetne ez is ok az ünneplésre a helyiek számára? Az elmúlt hét végén pedig községi napokat szerveztek, amelyet hagyományos módon szombat-vasárnapra – úgymond Nagyboldogasszony vigíliájának idejére – időzített a helyi községvezetés.
Kései aratás
Tarka térképhez hasonlít a határ – ez derült ki az egyik helyi vállalkozóval folytatott beszélgetésünkből, aki éppen egy aránylag szép búzatáblát arattatott-csépeltetett az Olt magas teraszán. (képünk). Jól látható ilyenkor sok-sok minden a bükszádi mezőn – mondta. El lehet olvasni a mezőről, hogy idejekorán, avagy késve volt elvetve az a kalászos, de azt is, hogy utána miként kezelték, gondozták. A szomszédos parcellában törpecske a búza, és alaposan tele van gyommal. Ahogyan alakult a vetés végzése-kezelése, olyanok a hektárhozamok is. A közepeset csak úgy 4000 kilogrammra lehet saccolni, de volt olyan parcella is, ahol elérte az 5500–6000 kg-ot.
Igazi ünnep az aratás a bükszádiak számára.
Mire befejeztük volna a tereferét, térült is be a dűlőútra a másik helybeli kombájn. Több gazdának is van itt arató-cséplő gépje – tudtuk meg. A katolikus egyházgondnokot, Szimion Györgyöt nem is kerestük: nemcsak itthon, távolabbi településekre is meghívják aratóba. S mint minden évben, idén is szigorúan érvényesült a szabály: ha van ünnep, ha nincs, nem akkor kell aratni, amikor ráérnek, hanem akkor, amikor eljött az ideje.
– Itt, Oltfejben miképpen érkezett meg az aratás ideje, hiszen magasabban fekszik a medence?
– Késve – jött a felelet. – Az esőzések miatt éppen két hetet késett!
Az állattartóknak talán jobban kedvezett az időjárás – derült ki a húsállattenyésztésben vállalkozó Müller Jánossal folytatott beszélgetésünkből: a legelőknek jól fogott az esős időszak, szerette a csapadékot a termesztett takarmány is, használt a siló növekedésének. Reménnyel végzi vállalkozását, hisz abban, hogy a Nagy-Csomád alatt, ahol kevesebb a jó szántóföld, mindenképp otthon kell lennie az állattenyésztésnek.
Búcsús szentmise küszöbén
– Szerdán, tehát a napján 12.30 órakor tartjuk búcsús Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomunkban a búcsús szentmisénket – tájékoztatott Bakó Ferenc atya, helybeli plébános és szentszéki tanácsos.
Erre az alkalomra meghívta a sepsi-barcasági főesperesi kerület papságát és néhány szolgatársát-barátját Csíkból. A szentbeszédre Gábor Zoltánt, a málnásfürdői katolikus anyaegyház plébánosát kérte fel.
Itt kell megemlítenünk, hogy Sepsibükszádnak több temploma van. A katolikus 1867-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére a gróf Mikó György adományozta telken. Előterében millenniumi emlékmű áll. S mint minden egyházközségben, itt is vannak gondok. Tatarozták a hittantermet, erre a nyárra a plébániaépület tetőzetének felújítását vették tervbe – tudtuk meg az atyától, mert „Oltfejben a jól végzett munka is ünnepnek számít”.
Nemcsak szerte a keresztény világban, hanem Erdélyben és Székelyföldön is jelentős ünnep Nagyboldogasszony napja, ezért iktatták a hivatalos ünnepek közé.
Ez az egyik legfontosabb Szűz Mária-ünnep. Az őt tisztelő ünnepek közül talán ez a legmagasztosabb, amikor Mária megdicsőülését tartjuk.
Az ősegyház hagyománya szerint a Megváltó az ő édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és testestül-lelkestül magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ősi és mindvégig folyamatosan fennálló egyházi hagyomány alapján XII. Piusz 1950-ben mondta ki dogmaként Mária mennybevételét. A mennybevételt követő harmadik napon az apostolok nem találták Mária testi maradványát a Boldogasszony sírjában, csak kendőket, friss virágokat és a jó illat áradását, a romolhatatlanság bizonyítékát. Innen ered a gyógynövények és illatos füvek szentelésének hagyománya – szól Mária mennybevételéről az egyház tanítása. Az ünnep az ősmagyar hitvilág istennőjének nevét viseli, akinek alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Mifelénk, a magyar nyelvterületen a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezés terjedt el, ami Mária magyar kultuszát jelenti. Fontos tudnunk, hogy Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, Magyarok Nagyasszonya. Az erdélyi magyar katolikus templomok közül 34-nek ez a titulusa. A görögkeleti vallásban élő román testvérek legtöbbször Sfânta Maria Mare néven tisztelik. Nagyboldogasszony napja munkaszüneti nap országunkban.
Sepsibükszádon megterítik a napokban a tiszta szobák családi asztalait, ima és jó étel mellett örvendezhetnek ismét a helyiekkel a faluból elkerült, de ilyenkor hazalátogató rokonok és barátok. A gyulafehérvári főegyházmegyében számos történelmi településen zajlanak ebben az időben búcsús szentmisék. Megyénkben a Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu közötti barokk templomban gyúlnak ki az ünnepi fények, de Nagyboldogasszonyra emlékeznek a gyimesekbeli Kontumáci templomban, Kászonújfaluban, Csíkszentgyörgyön, Felsőboldogfalván, Marosszentkirályon, Gyergyótölgyesen, a kolozsvári piarista templomban és Déva belvárosi templomában is.
Falunapok
Sikeres és hangulatos községi napokat szervezett a hétvégén a helyi tanács, a polgármesteri hivatal a Mikes Ármin Általános Iskola udvarán. Nem lehetett erről lemaradni, hiszen a sepsibükszádi Vallató Fúvósegyesület berkein belül működő zenekar ébresztőjét visszhangozta a Csomád-hegy, népi nótái mindenhová elhallatszottak, településszerte pedig színes plakátok hirdették a kétnapos ünnepi műsort. Bács Csaba polgármester elmondta, hogy a községi napokra meghívta Sepsibükszád mindhárom testvértelepülését: Berhida város, Vasad község és a szlovákiai Marcellháza küldöttségét. Ápolják az egyre régebbivé váló baráti viszonyokat, a bükszádiakat szeptember végére várják berhidai viszontlátogatásra.
– Ez évben is mindenkihez szólt a műsor – részletezte Gyöngyösi József tanácstag. – Volt abban majdnem minden műfaj. A reggeli zenés ébresztőt minifoci-bajnokság követte, de akinek nem ez volt a kedvence, sakkozhatott, táblajátékkal tölthette az időt. Időközben megnyílt a helyiek kiállítással egybekötött termékvására, amelyen sok szép helybeli terméket mutattak be. Nagyobb mennyiségben vásárolhatott piros áfonyát az ide érkező látogató, és az is, aki azzal szeretné majd különlegesebbé tenni a legváltozatosabb sültek mellé tervezett köretét.
Sokan gyűltek egybe a helybeli fúvószenekar koncertjére. Történelmi indulók, filmzenei feldolgozások, a fiatalok által kedvelt modernebb zeneszámok vitték el a műsor pálmáját – értékelte Szakács Nándor egyesületi elnök, a zenekart vezényelte Veress István karmester. Fellépett az egyházi kórus, egy helyi tehetséges hegedűjátékos, táncoltak a Mikes Ármin-iskola elemi osztályos tanulói. Betanítójuk Hanzi Tímea, a Hargita Együttes egykori tagja.
Bár gyors iramban vágtat az iskolai szünidő, még csendes az iskola épülete. Boér Rozália igazgató elmondta, hogy mivel szűk az idei helyi költségvetés, az iskola karbantartója szokta kimeszelni azokat az osztálytermeket, amelyek éppen sorra következnek. Nyáron volt alkalom, amikor kirándulócsoportok és egyéni látogatók is megtekintették az iskolában található múzeumszekrényt – az egyetlen helyet, ahol látható egy gyűjtemény az egykor itt működő üveghuta (üveggyár) ipartörténeti termékeiből. Estébe hajolva Varga Kinga koncertjét hallhatták a helybeliek, felléptek a Bertici fivérek.
Turistaforgalom az Oltfejben
Ha augusztus, akkor tapasztalhatjuk, hogy ebben a községben a hazai turizmus több válfaja lelt otthonra. Ilyen az átutazás közben megpihenő, majd továbbhaladó vendég, de nem ritka az olyan csoport vagy család sem, amely a község rég ismert panzióiban, erre berendezkedett házaiban száll meg, s onnan tesz szórakoztató és látnivalókban gazdag csillagtúrákat.
– Az utóbbit mi is nagyon ajánljuk vendégeinknek – mondta Szakács István, a 2000-től működő helybeli Sólyom Panzió vezetője. – Szálláshelyeink – a településen belül található vendégház és a Tusnádfürdő felé tartó műút mellett, a Csomád-hegy lábánál működő kulcsosház – 26 férőhellyel rendelkeznek. Ilyenkor majdnem telt ház szokott lenni, jelenleg is mindkét helyen vendégeink vannak: bel- és külföldiek vegyesen. Programokat is ajánlunk, amelyekből kedvük szerint válogathatnak az ide érkezők, túraajánlataink is vannak, az igénylő csoportok számára tapasztalt fiatal idegenvezetőt is biztosítunk.
Meglátogattuk a Gyöngyösi család által működtetett Anna Panziót is, ahol régi kedves ismerőseink fogadtak. Gyöngyösi József elmondta: régi visszatérő vendégeik és barátaik töltik nálunk szabad nyári napjaikat. Édesanyja, a panzió névadója szerint csendes, kellemes náluk az időtöltés. Az udvaron vagy a konyhában bárki főzhet, készíthet magának főtt ételt éppen akkor, amikor a szíve kívánja. A Dél-Hargita és a Baróti-hegység irányába tekintő virágos-gyepes családi kertjükben jelenleg is működik a dézsafürdő, s a kisgyerekek számára játszóteret rendeztek be.
Gyöngyösi József tanácstag örömmel újságolta, hogy végre megkezdték a Sepsibükszád keleti kijárata utáni szakaszon a nagyon kátyús aszfaltos út felújítását, ami megkönnyíti azoknak a gondjait, akik személygépkocsival akarják elérni a Szent Anna-tó vidékét, valamint a Bálványos-hágón álló korszerű gyógyszállót és gyógykezelő egységet, ugyanis a 12-es számú országútról csak Sepsibükszádról lehet megközelíteni ezt a helyet.
Sokan szoktak érdeklődni Sepsibükszád és környékének turisztikai értékei-látnivalói felől, most már a világhálón is elegendő információt kaphatnak, több, vidéket ismertető anyag is rendelkezésükre áll. A faluból jelzett turistaösvények vezetnek az Olt teraszmagaslatán álló Vápa várához. A vasúti pályatest mellett északi irányba ugyancsak turistajelzés mentén jutunk el Sólyomkő várának romjaihoz, amely a folyó fölé emelkedő andezit sziklacsúcson áll. A kora középkori vár megmaradt falai még látszanak. Bükszád környéke nagyon gazdag szénsavas ásványvízforrásokban. Jelentősebb a vasútállomás felé tartó út mellett a Sós-borvíz és a Csomád-hegy lábánál feltörő bő hozamú, langyos Bükszádi-bugyogó. Az Olt mellett évekkel ezelőtt langyos ásványvizet tárt fel az Országos Ásványvíztársaság. Most lezárták, megfigyelés alatt tartják, a gyógyvizet bevezették az Olt medrébe. Sepsibükszádon halad át az a turistaösvény, amely Uzonkafürdőt köti össze a forrás érintésével a Szent Anna-tó vidékével.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék