A kéttagozatos – román-magyar osztályokat, tanulókat egy tanintézményben, iskolában nevelő – iskolai modell ismét megbukott Marosvásárhelyen.
A város egyik legnagyobb általános iskolájában, a Liviu Rebreanu-ban ugyanis az intézmény vezetősége nem hajlandó a nyolcadik osztály elvégzését tanúsító okleveleket, anyakönyvi kivonatokat törvényes módon kiállítani, a magyar diákok nevei helytelenül, ékezetek nélkül kerültek fel az iratokra. Az iskola titkárnőjének és igazgatójának indoklása szerint a magyar nyelvben használt ékezetek használata azért nem lehetséges, mert a titkárságon használt „szerver nem ismeri” a magyar ékezeteket.
Mindamellett, hogy ez az eljárás megalázó a magyar szülőkkel, diákokkal szemben, egyben törvénytelen és diszkriminatív is, ugyanis a román gyermekek esetén a szerver „ismeri” a román ékezeteket. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a közeljövőben, július 15-18 között a gyerekeknek, szülőknek szükségük lesz az iskola által kiállított anyakönyvi kivonatra, hiszen ezzel kell iratkozniuk a középiskolák kilencedik osztályaiba.
Több, az iskolában végzett nyolcadikos magyar gyermek szülője aggódva és egyben dühösen kereste meg szervezetünket, jelezve hogy elfogadhatatlan számukra az iskolában tapasztalható törvénytelenség. Ezek nyomán a CEMO eljárást indított a Cuciurean Mimi Ionica igazgatónő által vezetett tanintézmény ellen, bevonva a jogorvoslati folyamatba a szülők mellett, a Maros Megyei Tanfelügyelőséget és a Tanügyminisztériumot. A szülők hivatalos kérvény formájában követelik a törvénytelenség megszüntetését az igazgatótól. Amennyiben az oklevelek nem kerülnek kijavításra, szervezetünk az Országos Diszkriminációellenes Tanács megkeresését is fontolgatja az üggyel kapcsolatban, hiszen nyilvánvaló, csak a magyar diákok oklevelei, iratai nem tartalmaznak ékezeteket.
Mindenképpen fel szeretnénk hívni minden marosvásárhelyi, Maros megyei vegyes tannyelvű iskolákban végzett diák szüleinek figyelmét arra, ne hagyják, hogy gyermekük nevét ékezetek nélkül, helytelenül írják. A hatályban levő 1/2011 oktatási törvény 3. cikkének j. pontjában rögzítve van az esélyegyenlőség elve. (*)Ugyanez a törvény jelenti ki, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, és az állam garantálja, nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésének jogát (1/2011oktatási törvény 3. cikkének i. pontja). A 183/2006. számú törvény 5. cikkének 1. bekezdése konkrétan rendelkezik arról, hogy az iskolák esetén is kötelező az
általuk kidolgozott, magyar nyelvű szöveget is magába foglaló dokumentumokban a magyar helyesírás szabályait még az ékezetes betűk tekintetében is szigorúan követni: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokkal való kapcsolataikban a hatóságok és közintézmények, valamint a közjegyzők kötelesek, ha a törvény feltételei között szükséges az illető nemzeti kisebbség nyelvének használata, alkalmazni az illető nemzeti kisebbség nyelvére sajátos szabványos karakterkészletet az elektronikus dokumentumok elkészítése során.”.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény 11. cikkelyének 1. pontja Románia esetén arról rendelkezik, ez vállalja „hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azon jogát, hogy család- és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, ugyancsak ennek hivatalos elismeréséhez való jogot, jogrendszerükben szabályozottaknak megfelelően.”
Mivel Cuciurean Mimi Ionica, a Liviu Rebreanu Általános Iskola igazgatónője nem hajlandó betartani a törvényeket, tudatosan alázza meg és diszkriminálja az iskolában végzett magyar szülőket és diákokat fegyelmi eljárást is kértünk ellene. Elfogadhatatlan, hogy a XXI. században szerver, szövegszerkesztői programok hiányosságaira hivatkozzanak intézményvezetők, egy olyan iskolában, amelyikben a diákok már nem is a multikulturalizmusról, hanem az interkulturalizmusról (**) tanulnak (sic!).
Örülünk, hogy a Rebreanu Általános Iskola magyar szülői közössége nem fogadta el a jogsértést, fellépett ez ellen. Fontos lenne, ha minél több szülő választaná ezt az utat, hiszen nem mindegy, hogyan jelenik meg a gyermek neve még egy olyan oklevélen is amelyik „csak”a nyolcadik osztály elvégzéséről szól, és amelyiket- a Rebreanu iskola titkárnője szerint- a szülők „csak a szekrényben tartanak” majd ezentúl. Természetesen sem a titkárnő, sem más nem tudhatja, hogy mikor lesz ezekre az oklevelekre szükség hivatalos eljárások során, mellesleg a romániai magyarok nem másodrangú állampolgárok.
Közleményünkben nem szeretnénk részletesen kitérni a magyar intézményvezetők(***) (az iskola aligazgatója magyar anyanyelvű és az RMDSZ ajánlása nyomán került ebbe a pozícióba), érdekképviselet mulasztásaira, arra, hogy ismételten alulteljesítettek- pedig megérdemelnék, hiszen az iskolának nem véletlenül van magyar aligazgatója, az RMDSZ pedig az utóbbi hetek kommunikációja alapján igencsak szívén viseli az anyanyelvi jogok elvesztését. Közleményünkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy még mindig nincs egy olyan stratégia Marosvásárhelyre kidolgozva, amelynek segítségével meg lehet az ehhez hasonló visszaéléseket akadályozni.
Évről- évre visszatérnek ezek az esetek, magyar szülőket és gyermekeket aláznak meg rendszeresen a vegyes iskolákban a román intézményvezetők. Nem ritka, hogy magyar gyermekeket hóráztatnak december 1. kapcsán, nekik is csak az ortodox pünkösd, húsvét jár, az iskola folyosóin csak román szövegek köszönnek rájuk, ugyanitt csak a román történelem, irodalom nagyjainak arcképeit láthatják, a titkárságokon, az orvosi rendelőkben, könyvtárakban, pszichológiai kabinetekben csak románul beszélnek a magyar kisiskolásokkal. (melléklet)
A Civil Elkötelezettség Mozgalom – CEMO közleménye