Aggasztóvá vált a külföldiek földvásárlása, ugyanis Románia tízmillió hektárnyi termőföldének egyharmada külföldiek, többnyire olasz, német és arab országokból származó felvásárlók tulajdonába került.
Daniel Buda liberális párti európai parlamenti képviselő szerint a földek idegen tulajdonba kerülése nemzetbiztonsági kérdés, és ha nem rendezik sürgősen, akkor „a románok a saját országukban lesznek eperszedők”.
A külföldiek mértéktelen termőföld-vásárlásai és a telekspekulációk megfékezése érdekében szigorítanák a mezőgazdasági külterületek eladását szabályzó jogszabályt. Egy törvénytervezet szerint a gazdát cserélt területeket az új tulajdonosnak 15 évig meg kell tartania, azon kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végezhet, ha pedig ez idő alatt mégis el akarná adni, azt csak az állam vásárolhatja meg.
Székelyföldre nem jellemző, hogy külföldiek vásárolnák fel a földeket. Kovászna megyében 186 ezer hektárnyi szántó, legelő, kaszáló és gyümölcsös van, ezek nagy többsége helyi gazdák tulajdonában, mutatott rá érdeklődésünkre Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a térségünkre jellemző nadrágszíjparcellákon nem lehet hatékonyan gazdálkodni, ezért nem vonzó a háromszéki termőföld a külföldiek számára. „Háromszéken ma lehetetlen 50 hektárnyi egybefüggő termőföldet vásárolni”, véli Könczei.
A háromszéki nagygazdáknak ugyanakkor nagy a „földéhsége”, egyfajta terület-összevonási folyamat is megfigyelhető, a nagyobb vásárlóerővel bírók felvásárolják a maguké mellett lévő földeket. A mezőgazdasági szakember szerint oda kellene figyelni a felvásárlásokra, le kellene lassítani ezek ütemét, hogy megmaradjon egy egészséges arány a nagybirtokosok, illetve a kis és közepes gazdák között.
A 2015 elején életbe lépett törvény átláthatóvá teszi a földek adásvételét, hiszen a tulajdonosoknak közölniük kell a polgármesteri hivatallal, ha áruba bocsátják területüket, meg kell jelöljék az igényelt vételárat és a telek helyrajzát. A törvény a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és az állam elővásárlási jogosultságával nehezíti a külföldiek földvásárlását. Örvendetes ugyanakkor, hogy nemrégiben az elővásárlási joggal rendelkezők körébe bekerültek a fiatal gazdák is, akik az állam előtt érvényesíthetik elővásárlási jogukat.
Tavaly Háromszéken 837 földeladás történt, ezek során 1857 hektár mezőgazdasági terület cserélt gazdát, és csupán 148 esetben érvényesítette valaki elővásárlási jogát, legtöbbször a bérlők vásárolták meg az általuk megművelt területet. Sok esetben a korábban zsebszerződéssel megvásárolt földek eladását hivatalosították a felek. A szakember szerint nehéz meghatározni a háromszéki földek árát, hiszen óriásiak az árkülönbségek. Tavaly a legkisebb négyzetméterenkénti eladási ár 0,05 lej volt, míg legdrágábban 45 lejért cserélt gazdát egy négyzetméternyi mezőgazdasági terület. Nagyok az eltérések térségenként, illetve az első osztályú, valamint gyengébb besorolású termőföldek függvényében.
Kovács Zsolt / Székely Hírmondó