A héten tartják a Manus Őrkői Cigánytalálkozó harmadik kiadását, amely minden eddiginél gazdagabb programmal várja az érdeklődőket. A Lármafa Egyesület szervezésében zajló rendezvény elsődleges célja hidat építeni a Sepsiszentgyörgy határában élő, mintegy négyezer főt számláló roma közösség és a város lakói közé.

Az első Manus-találkozón 2016-ban

A tegnapi sajtótájékoztatón Csernátoni Loránd, Fekete-Lovas Zsolt és Bilibók Anita szervezők a rendezvény eddigi történetéről és a héten zajló programokról meséltek, hangsúlyozva: a város és az őrkőiek találkozásán túl az őrkői cigány közösség önmagával való szembesülését is jelenti ez az esemény, mely során az ott élők megismerhetik saját kulturális értékeiket, önbizalmat nyerhetnek, és ezáltal könnyebben megtalálhatják helyüket a társadalomban.

Mint mesélték, az először 2016-ban szervezett Manustalálkozó ötlete akkor született meg, amikor Fekete-Lovas Zsoltnak az őrkői közösség felé irányuló segítő szándéka találkozott a korábban Indiát megjárt Csernátoni Loránd e nép iránti vonzalmával, és úgy döntöttek, létrehoznak egy olyan platformot, mely lehetőséget kínál az őrkői hagyományok, illetve a tágabb értelemben vett roma közösség értékeinek bemutatására. Több olyan személyiség is jelen volt a két korábbi rendezvényen, akiknek életútja pozitív példaként szolgálhat az őrkőiek számára, és akiknek ugyancsak nagy élmény volt felfedezni az őrkői közösséget, melyhez hasonló „tradicionális közeggel” manapság egyre ritkábban találkozhat az ember.

Első alkalommal például a Parno Graszt zenekar látogatott el hozzájuk, a második kiadáson pedig egy magyarországi település, Cserdi roma származású elöljáróit látták vendégül, akik igen jelentős eredményeket értek el az általuk vezetett településen a romák foglalkoztatását tekintve. Felvették a kapcsolatot a Kalyi Jag zenekar által működtetett alapítvánnyal, amely nehéz családi helyzetben lévő roma gyerekeknek próbál lehetőséget teremteni a zenei továbbképzésre és különböző szakmák elsajátítására. Az említett iskolával közösen egy hosszú távú együttműködésre is pályáztak, egyelőre sikertelenül. Az idei Manustalálkozó pénteki konferenciájára meghívtak néhány elismert hazai és magyarországi romológust, cigány témában jártas szakembert, akik az őrkőiek felzárkóztatásának a lehetőségeiről beszélgetnek majd a helyi karitatív szervezetek képviselőivel, szociológusokkal.

A találkozó megszervezésére ezúttal nyert egy pályázatot a Lármafa Egyesület, ezenkívül pedig az önkormányzat is támogatta őket, így az idei Manus egész héten át tart: hétfőtől csütörtökig a városban lesznek különböző kulturális rendezvények – színházi, irodalmi estek, kiállítások, dokumentum- és játékfilmvetítések, valamint egy bolgár etno-dzsessz zenekar koncertje –, péntektől pedig kiköltözik a fesztivál a Borvíz úti tó mellett felállított sátorba és annak környékaére, ahol konferenciák, szakmai előadások, táncoktatás, gyerekfoglalkozások, kirakodóvásár, versenyek, focimeccs és más érdekes programok is várják az érdeklődőket. Levetítik például Jánosi Józsefnek a nyolcvanas évekbeli Őrkőről készített dokumentumfilmjét, mely után a rendezővel való beszélgetésre kerül sor.

Pénteken a Heveder, vasárnap pedig a Nadara zenekar koncertje zárja a programot. „Megpróbáljuk félretenni az előítéleteinket és más megvilágításban láttatni ezt a világot. Nem túl népszerű ez a téma, de próbáljuk tartani a mérleg nyelvét, emberségből is” – fogalmazott Csernátoni Loránd, hozzátéve: nem szabad elfelednünk, hogy mi, magyarok, székelyek is kisebbségben élünk Romániában, és talán példát lehetne mutatni a többségnek azáltal, ha megfelelően tudnánk viszonyulni saját kisebbségeinkhez. Csernátoni szerint valószínűleg azért sikertelen ez az integráció, mert rossz úton indultunk el, nem tudatosítottuk eléggé, hogy a romák egy teljesen más kultúrát, életszemléletet képviselnek.

A szervezők végezetül leszögezték: mindenkit szeretettel várnak a találkozóra, aki egy családias hangulatú rendezvényre vágyik, melynek semmiképpen sem a cigánysimogatás a célja, hanem az őszinte önvizsgálat és a dolgok néven nevezése.

Nagy B. Sándor / Háromszék