Albert Levente felvétele

A koronavírus-járvány és az érvényben levő korlátozások ellenére is fontosnak tartotta mintegy száz sepsiszentgyörgyi, hogy Székelyföld autonómiájának napján részt vegyen az immár hagyományossá vált őrtűzgyújtáson a Pacén.

A szabadtéri ökumenikus istentisztelet keretei között zajló eseményen a résztvevők fegyelmezetten betartották a szabályokat: nem tömörültek, és maszkot viseltek, mintegy jelezve, hogy az autonómiaigényt a legkedvezőtlenebb körülmények között is ki lehet, és ki kell nyilvánítani.

Gazda Zoltán, a sepsiszéki székely tanács elnöke köszönetet mondott az eseménynek otthont adó Szemerja-Görgő Közbirtokosságnak, és elnökének, Csákány Lászlónak, amiért gondoskodtak az őrtűzről és a történelmi magyar egyházaknak a szabadtéri istentiszteletért. Majd, immár a fellobbanó lángok fényében Hegyi István, a Gyöngyvirág utcai református egyházközség lelkésze Pál apostol Korinthusbeliekhez írt második levelének verseire alapozott igemagyarázatában kérte Isten áldását autonómiaküzdelmünkre, rávilágítva: bár a törvény betűje már-már megöl, már-már lehetetlen helyzetekbe hoz, a lélek megelevenít, Istenbe vetett bizodalmunk erőt és hitet ad önrendelkezésért folytatott küzdelmünkben is.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az autonómiaküzdelem miértjéről és hogyanjáról értekezett. Rámutatott: ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, a járvány kezdete óta világossá vált, hogy a legjobb döntések helyben születnek, mert a helyi emberek ismerik a legjobban a helyi viszonyokat. Ezt jelenti az autonómia: hogy magunkról mi dönthetünk, és magunkról jól döntünk, ezért akarunk tehát önrendelkezést. A hogyan kapcsán megemlítette: ha úgy kapunk meg valamit, hogy azt nem érdemeltük ki, azért nem dolgozunk meg, folyton attól félünk, hogy elveszítjük. Ezt látjuk Románia esetében,

mely azóta retteg, hogy elveszíti Erdélyt, mióta ölébe hullott a térség.

Ezért nem baj az, ha nehéz megtanulni, mit jelent az autonómia, ha meg kell dolgozni érte, hiszen az úton mi is felkészülünk rá. Megfontoltnak, bölcsnek kell lennünk, hogy milyen utat választunk, hiszen Bukarestből évek óta azzal vádolnak, hogy el akarunk szakadni Romániától, és azt próbálják elhitetni a világgal, hogy az autonómia függetlenséget jelent. Ez nem igaz, és ezért fontos, hogy ne adjunk lehetőséget arra, hogy összemossanak bennünket olyan népekkel, akiknek széles körű autonómiájuk van, de függetlenségre törekednek.

Meg kell keresnünk annak a módját, hogy a román hatalom megértse, mi nem veszélyt jelentünk az országra, hanem értéket, és javára válunk az országnak. Azon kell dolgozunk, hogy ez az autonómiával kapcsolatos pozitív, bizakodó üzenet eljusson mindenkihez, aki előre tudja mozdítani a székelység törekvéseit. Antal Árpád hangsúlyozta: mindezek jegyében az autonómiáért dolgozik ma az, aki nyelvi közösségi jogainkat bővíti, aki érdemben beszél az autonómiáról úgy, hogy azt a címzettek megértsék, politikai tőkekovácsolás szándéka nélkül. És az autonómiáért dolgozik az is, aki településeinket fejleszti, közösségeinket erősíti, Székelyföldet választja otthonául, úgy szólal fel sérelmeink okán, hogy annak kézzelfogható eredménye van, aki hisz benne és nem rest dolgozni érte.

Mátis Adrienn, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja népdalt adott elő, majd Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke felolvasta az Európa a régiók kontinense című petíciót.

Az Izsák Balázs által aláírt, minden hasonló rendezvényen felolvasott dokumentum emlékeztet: a nemzetközi jogon alapuló követelésünknek egy fokkal nagyobb a visszhangja, mint egy évvel ezelőtt, hiszen azóta több mint egy és negyedmillióan támogatták szerte Európában a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezését. A nemzeti régiók ügye, s ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul európai üggyé vált.

„Követeljük az Európai Uniótól, hogy a globalizmus erőinek kiszolgálása helyett fordítsa a tekintetét a székelységre és Európa többi történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségére!”

– áll a dokumentumban. Hangsúlyozzák továbbá: a nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai.

„Most, hogy a koronavírus-járvány végleg véget vethet a globalizáció szülte nagy európai népvándorlásnak, itt az idő, hogy helyben teremtsük meg az újjáépítés feltételeit!”

Kitérnek a hatalom megtorlásaira Spanyolországban a katalánokkal szembeni fellépésre, itthon a Beke–Szőcs-ügyre.

„Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy a 21. században a börtönt és a megtorlást találja Spanyolország is és Románia is az egy tömbben élő nemzeti közösségek legitim törekvéseire adandó megfelelő válasznak. Koncepciós perek áldozatai a katalán vezetők és az úgynevezett székelyföldi terrorperben elítélt fiatalok is. A demokrácia elkötelezettjeiként elutasítjuk a diktatúra módszerének visszatérését! Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az Európai Unió államaiban ismét ártatlan emberek essenek az állami terror politikai pereinek áldozatául”

– áll a dokumentumban, majd ismételten leszögezik: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját.

A petíció felolvasását követően áldást mondtak a történelmi magyar egyházak képviselői: Hegyi István református, Péterfi Ágnes unitárius, Nagy Adél evangélikus lelkész és Sánta Pál sepsiillyefalvi római katolikus plébános. Az esemény a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével zárult, végül Gazda Zoltán arra biztatta a résztvevőket: kérjék külföldön élő ismerőseiket, hogy lássák el kézjegyükkel az európai polgári kezdeményezést, hiszen még csak két hét maradt hátra az aláírásgyűjtés lezárásig, és négy országban még nem gyűlt össze a szükséges számú szignó.

Farcádi Botond / Háromszék