Erdély.ma
2021-04-22 csütörtök, Csilla, Noémi keresés

Horváth-Lugossy Gábor: Előtérben a hun-magyar kapcsolatok kutatása

A minket érő gyalázkodások mutatják, hogy nem tűnt el a kommunista szellem és kiszolgálóik sem – nyilatkozta a Magyar Demokratának Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: általában olyanok támadják őket, akiknek fogalmuk sincs a munkájukról. “Egyesek az ideológiai meggyőződésük, mások az irigységük miatt ócsárolnak.” – tette hozzá.

Mátyás király feltételezett csontjainak genetikai vizsgálatával kapcsolatban elmondta: ilyen jelentőségű nemzeti, történelmi kutatás nem folyt még Magyarországon. A párhuzamosan folyó kutatások közül a főigazgató kiemelte: "Az abasári Bolt-tető lelőhelyen ássák kollégáim Aba Sámuel uradalmi központját és temetkezési helyét. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója nemrég szenzációs fölfedezésre jutott, amiről hamarosan részletesen beszámolunk a nyilvánosságnak.” Hangsúlyozta: "Az archeogenetikai eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a honfoglaló magyarok genetikai összetételében az egyik legmarkánsabb komponens a belső-ázsiai vonal, amely feltehetően az ázsiai hunokhoz köthető."

A hunokkal kapcsolatos kutatások ügyében Horváth-Lugossy Gábor elmondta:  "idehaza is törekszünk a honfoglaló magyar temetők minél szélesebb körű feltárására, illetve kutatjuk a kapcsolódásokat a magyarországi V. századi hun lelet­anyaggal. A legígéretesebb kutatási irányt pedig a délkelet-uráli és a Kaukázus előteréből származó honfoglaló jellegű leletanyag vizsgálata rejti, hiszen a magyarok elődei ezeken a területeken éltek együtt évszázadokon át az ázsiai hunokkal."

A főigazgatót a finnugor nyelvelmélettel kapcsolatban is megkérdezték. Ezzel kapcsolatban kifejtette: "Nyelvi téren jóval nehezebb, bonyolultabb a hun–magyar kapcsolatkutatás, mint az archeogenetika, a régészet vagy a folklór eszközeivel. Átfogó közép-kelet-eurázsiai szótörténeti vizsgálatokkal, kínai, urál-altaji és szibériai nyelvek összevetésével azonban el lehet jutni feltételezhető hun szavakhoz. További nagy kérdés, hogy mennyi és milyen hun nyelvi szórványt rejthetnek egyes ősi kínai források. A hun és hun–magyar nyelvészeti kutatásban a sinológia megkerülhetetlen. Nyelvtörténészeink ezen a két csapásirányon haladnak nemzetközi együttműködésben. Filológiai szempontból a hun–magyar kapcsolódásokat két kérdésben lehet kutatni: a történeti forrásanyagot, illetve a hun és a korai magyar nyelvi jelenlét írásos nyomait feliratos anyag, jelesül rovások formájában. Megdöbbentő, hogy a történeti forrásanyagból az elmúlt évszázadokban még soha nem sikerült megbízható, teljes körű gyűjteményt létrehozni, ha egyáltalán volt erre törekvés. A következő lépés tehát a történeti forrásanyag gyűjtése, amely hosszú távú terveink gerincét alkotja, ennek előmunkálataként a hunok előtt hazánkban élt lovas nomád népekre vonatkozó görög–római források gyűjteménye teljesen készen áll. Ezt idén publikáljuk. Új eredmény a Kárpát-medencei rovásírások feliratos emlékei gyűjteményének összeállítása, új megfejtésekkel és a magyar nyelv rovásírásos emlékeinek az eddiginél mintegy kétszáz évvel korábbi időre való visszavezetésével.

A teljes interjú itt olvasható el.