A Székelyföld autonómiájáért gyújtott őrtűz Székelykeresztúr határában 2015. október 24-én

A Székelyföld autonómiájáért gyújtott őrtűz Székelykeresztúr határában 2015. október 24-én Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

Az április 3-i határidőig csak interneten 1 215 879-en írták alá az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a Minority SafePack felhívását, közölte szerdán az aláírásgyűjtő szervezet vezetője. Ezzel megnyílt az út ez előtt, hogy az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó szerve uniós jogszabály-módosítással éljen a kisebbségek hatékonyabb védelme érdekében.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) erdélyi elnöke kijelentette, a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy az EU hivatalos szerveinek nemcsak a többséggel, hanem a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei.

De vélekedése szerint a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság már nem fog kezdeményező félként fellépni az ügyben, a téma a 2019-es EP-választások után felálló bizottság asztalán landol majd. Most amúgy is még három hónap van az aláírások ellenőrzésére, majd újabb három hónap telik el egyfajta második társadalmi vitával.

Akkor tehát mit is akarnak?

A Minority SafePack hat területen – nyelv-oktatás-művelődés, regionális politika, közképviselet, jogegyenlőség, média, regionális támogatások – tizenegy konkrét szabályozási javaslatot tesz. A kezdeményezők megjelölik a megfelelő jogalapot, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely a kisebbségi jogokat az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja.

A papíron leadott aláírásokat még összesítik, így valószínűleg a végleges aláírásszám sokkal nagyobb lesz. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság jogszabály-módosítást kezdeményezzen az Európai Parlamentnél, egymillió érvényes szignó összegyűjtése szükséges az uniós tagállamok egynegyedében, vagyis hét országban.

Végül kilenc ország, Dánia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Románia lépte át a meghatározott aláírási kvótát.

Magyarországról több mint 600 ezren támogatták az akciót, legutolsóként Szlovénia ugrotta meg a kívánt szintet, valószínűleg jórészt az ottani magyar kisebbség tagjainak aláírásaival.

A Minority SafePack nyolc évre visszatekintő történetében ez az első vitathatatlanul sikeres mérföldkő. A kezdeményezést ugyanis első körben elutasította az Európai Bizottság, azzal érvelve, hogy a kisebbségvédelem nem tartozik hatáskörébe, tehát jogszabály-módosítást sem tudna kezdeményezni az ügyben. De még tavaly sem tűnt úgy, hogy révbe érne a dolog, mert akkor meg Románia alkotmányára hivatkozva megtámadta a beadványt az Európai Unió luxemburgi bíróságán. Beavatkozó félként Szlovákia is belépett a perbe. Az uniós bíróság végül megsemmisítette az Európai Bizottság elutasítását, így nyílhatott meg az út a SafePack előtt.

Eleinte nem hittek benne

A 2007-es lisszaboni szerződés megalkotása óta létező polgári kezdeményezést eleinte nem sokra tartották. Akkor a köztudatban mint felesleges uniós érdekérvényesítő eszköz létezett,sokan tartották úgy, hogy nincs is olyan ügy, ami mellett elegendő ember egységesen kiállna a tagállamok negyedében, ráadásul meglehetősen szűk időintervallum alatt.

Igaz, akkoriban még nem volt annyira meghatározó a szerepük a véleményformálásban és a nyilvánosságban az internetes közösségi felületeknek. Valójában ezek berobbanásával jött el az ideje a polgári kezdeményezésnek. Ma közel tucatnyi akció fut, az Európai Bizottság honlapján többek között olyan, kissé homályos célú kampányokról is lehet olvasni, mint „Több Európát”,  „Egy közülünk”, „Állítsuk meg a szélsőségességet”. A legutóbbi sikeres akció egyébként a glifozát gyomirtó szer betiltásáért zajlott 2017-ben, így az uniónak törvénymódosítást kell kezdeményeznie az ügyben. Az persze más kérdés, hogy az aláírók az azonnali betiltás mellett kampányoltak. Szintén furcsa színben tűnhet fel ez az uniós eszköz, ha azt vesszük, hogy az Európai Tanács pont az aláírások leadása után egy hónappal határozta el, hogy a glifozát használatát még 2022-ig engedélyezi.

Kuthi Áron / Magyar Nemzet

11 hozzászólás

  1. antal m.

    Az az aggodalmam, amit már közöltek is, hogy a jogokkal együtt kötelezettség vállalások is lesznek!
    Na, itt ezen még el kel gondolkodni!

    Válasz
  2. marczy

    Ha sikerülne a jogalkotási folyamatot keresztülverni az EB-n (ami csoda volna az igazat megvallva), akkor az új uniós jogszabályra hivatkozva kikényszeríthetik Romániától az alkotmány 1. cikkelyének is a megváltoztatását. Na de a baj itt sem a nemzetállami meghatározással van, hanem azzal, hogy a románok súlyosan diszkriminatív és kirekesztő módon értelmezik az 1. cikkelyt. A pluralista nemzetállam fogalmát láthatóan nem ismerik vagy nem akarják ismerni a román politikusok.

    Válasz
    • dr Kollár Lajos

      A legnagyobb ellenállást az EU részéről az fogja kiváltani, hogy rájönnek arra az egyszerű tényre, hogy ha egy államon belül van őshonos kisebbség, akkor van többség is – tehát nemzetállamról beszélünk – és ezek a globalisták pontosan azért küszködnek, hogy a nemzetállamokat bontsák le. Tehát a nemzetállamon belüli őshonos kisebbség csak tovább “bonyolítja” a dolgokat – mármint az ő szempontjukból nézve. Ezért fognak kapálódzni ellene. Szerintem az a legfontosabb, hogy folyamatosan tartsuk “forrón” a témát, értem ez alatt, hogy folyamatosan tegyük a közbeszéd témájává az ügyet. De ne csak országhatáron belül, hanem nemzetközi – uniós – szinten is. Ehhez persze felkészült, patrióta európai parlamenti képviselőkre is szükség van (lenne!). Mi, a plebs, annyit tehetünk, hogy állandóan erről beszélünk, írunk, az internet ere jó pálya, de az írott-nyomtatott sajtóban is lehetséges olvasói levél, vagy hozzászólás beküldése. Áldás!

      Válasz
  3. Gorcsa

    Csak nehogy az EB ennek ürügyén a migráncsokat kezdje el istápolni! Mert akkor EBEK harmincadjára kerül.

    Válasz
    • Tóducz

      Gorcsa dr., az őshonosokról (bennszülöttekről) van szó!

      Válasz
      • Gorcsa

        Bennszülöttek? No, akkor majd a szájunk elé tartjuk a kezünket és ritmusra kiabáljuk, hogy U-HÁHÁHÁ, U-HÁHÁHÁ, vagy valami hasonlót. Mint az új-guineai hegyi törzsek tagjai. 🙂

        Válasz
        • Tóducz

          Há nem bennszülöttek vagyunk Gorcsa dr., s a romákok pedig kínszülötték?

          Válasz
          • Tóducz

            De mondhatjuk a romákokat kint szülött kín szülötteknek is, kedves Gorcsa dr.

        • Sorok-Soros

          Ugye doktor ur,hogy azok nem is emberek. Azokat le lehet es kell nezni,mert ha nem lehetnek egyenranguak,hiszen Guinea-i hegy torzsek. Es maguk fejletebbek,de kihez viszonyitva? Ezek szerint masok is lenezhetik magukat,mert fejlettlenebbek? Cak ugy kerdezem.

          Válasz
          • Tóducz

            Há az ámerikai Soros Dzsókhoz viszonyítva!!!!!

  4. Tóducz

    Így igaz.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük