Erdély.ma
2021-04-22 csütörtök, Csilla, Noémi keresés

Húsvét öröme – Nagyné Józsa Beáta írása az Erdély.ma portálnak

,,Iszonyú, hogy elporlad a 
testem, és hogy elszáll a lélek,
hogy a halálnak horga ma
vagy holnap már könnyen elérhet.
Mégsem fürdöm őrületben,
Mint Hölderlin és annyi társam,
Mert oly népből születtem,
Mely bízik a feltámadásban.”

Horváth Imre: Származásom

A húsvét, mozgó ünnep, melyet a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepel a keresztény világ.

A húsvétot, Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadásának ünnepét egy negyvennapos böjt előzi meg, mely hamvazó szerdával kezdődik. A lélek és a szellem megtisztulásához a test megtisztulásán keresztül vezet az út. Nemcsak a testünket, hanem környezetünket is tisztává kell tennünk húsvét előtt. A böjt, az ima, a tiszta környezet mind-mind segít bennünket abban, hogy átéljük a feltámadás csodáját.

Makoldi Sándorné néprajzkutató szokta mondani, hogy milyen szerencsések azok az emberek, akik a Föld északi féltekéjén élnek, mert a természet megújulásával szinte egy időben Krisztus feltámadását is újra élhetik.

A böjt elmúltával, az ünnep eljövetelekor kezdetét vette az ételek elkészítése. A húsvéti asztal elengedhetetlen része volt a tojás, ill nagyon gyakran pedig a piros, hímes tojás.
Hagyományosan nagypénteken készítették a hímes tojásokat. Ez a nap szigorúan dologtiltó nap volt, egykor és még a korábbiaknál is szigorúbb böjtöt tartottak, így még jobban el tudtak mélyedni a lányok a tojásírásban.

Néhány éve a húsvét négynapos ünneppé vált, mivel a nagypéntek is munkaszüneti nap lett. Ennek következtében a húsvét sokak számára négy napos hosszú hétvégévé változott. Egy nappal meg lehet hosszabbítani a népszerű wellness hétvégéket ill. egyéb kirándulásokat.

A tavalyi és az idei húsvét azonban más, mint a korábbiak voltak. Az emberek többsége itthon töltötte és tölti az ünnepeket. Van idő elvégezni a házban és a ház körül lévő feladatokat, takarítást, kerti munkát egyaránt. Szívet melengető érzés kimenni ilyenkor a határba, ahol minden érzékszervünkkel érezhetjük, hogy itt a tavasz és valljuk be, ez is hozzátartozik húsvét öröméhez. Szokásban is volt a határjárás húsvét alkalmával.

Nagypénteken azonban lehetőségünk nyílik az elcsendesedésre is.

Nap mint nap hallható az a szó, hogy kreativitás, mely ügyeset, gyakorlatiast, alkotót és teremtőt is jelent. Az utóbbi jelentést hangsúlyozva arra biztatnám a lányokat, kicsiket és nagyokat, hogy írjanak húsvéti hímes tojásokat! Azért hangsúlyozzuk az írást és nem festést mondunk, mert nagyon ősi ún. képírás jelek vannak a hímes tojásokon.

A lányok szeretik az ilyen feladatokat, hiszen az alkotás öröme és a teremtés is benne van ebben a folyamatban. Ezen túlmenően azonban szellemi töltekezés és lelki megtisztulás is.

A tojás az élet jelképe és modellezi a világmindenséget a rajta lévő jeleken keresztül. Ebből következően,, világtojásnak” is nevezik. A piros tojás a vér színét is megidézi, s húsvétkor arra is utal, hogy áldozat nélkül nincs feltámadás. A megmaradt hímes tojásokat és a legényeknek ajándékozottat is mindig elfogyasztották. Így kell ma is tennünk! A tojáson lévő kozmikus jeleket magunkévá tesszük, eggyé válunk velük. Ez egy fehér mágia! Éppen ezért ne fújjuk ki a tojásokat! Ne fújjuk ki belőle az élet csíráját! Nálunk nem volt hagyománya a tojásfának, és egyéb anyagból készült tojásoknak sem. Merítsünk saját hagyományainkból, ismerjük meg és alkalmazzuk eleink tudását, a magyar műveltséget!

Egészen másként fognak a húsvéttal kapcsolatban érezni azok a gyerekek, akik saját kézzel díszített hímessel ajándékozzák meg a locsolókat, ugyanakkor a fiúk is különleges ajándékként kezelik majd az írott tojást.

Nagyon sok esetben nem tudunk már úgy élni és cselekedni, mint eleink, de a kovászt tovább tudjuk adni, hogy ne szakadjon meg a folyamat és a hagyomány a ,,szép, új világban” is tovább éljen.

Boldog magyar feltámadást!

a szerző magyar-angol szakos tanár