A Méhes utcai székhely

Felfele ívelő üzleti eladói karrieremet hagytam ott a Hajnal negyedi Domo üzletben, mikor fülembe jutott, hogy a Krónika szerkesztőségi sofőrt keres. Uccu neki, meg se álltam az igazgatói irodáig, kezemben a frissen nyomtatott önéletrajzzal.

Mondanom se kell, hogy simán megkaptam az állást, majd bemutattak Csinta Samunak, az akkori főszerkesztőnek, aki időnként azóta is egyengeti útjaimat, majd megmutatták mit kell majd csinálnom. Nos, ilyenből minden napra akadt valami új, de szerkesztőségi sofőr keveset voltam. Olykor-olykor szerencsém volt s Druszám maga mellé vett s indultunk is a Szellóval (Daewoo Cielo) riporterkedni. Nagy ritkán fotózhattam is.

Az új székházban, a Méhes utcában,  a második emeleten volt az adminisztrációs osztály. Nagyon fontos részlege volt a Krónikának, hisz innen kaptam a munkám 99%-át. Hol postára, hol bankba (naponta akár többször is), ilyen-olyan partnerekhez kellett a Szellóval villámgyorsan menni, intézni ügyes-bajos dolgokat. Vagy akár a régi székhelyről FSO-t, Bánffyhunyadról Tico-t vontatni, hisz a Daewoo-park nem a tökéletességéről volt híres. Az autópark felelősének, Robinak (ki nemrég hagyott itt bennünket – legyen neked könnyű a föld!), már praxisa volt a vontatás-órákból s hamar beszoktatott engem is.

Ugyanakkor a második emeleten volt egy nagy terasz is. Ide vonultunk ki füstölögni s füstölögni, hogy ismét milyen munkát találnak ki nekünk a „nagyok”. A legjobb volt, mikor a Leganzát adták ügyintézésre, mert az mégis luxusabb volt egy Szellónál.

A második emelet talán legfontosabb helye volt az ajtóval szembeni második asztal: itt adta Enikő a fizetést. Ilyenkor mindenkinek jó kedve volt, mindenki kedves volt mindenkivel, bánatot csak elvétve lehetett az arcokon látni.

Telegettek a napok, majd egyszer jött egy új kihívás s elváltak útjaink. Embereket ismerhettem meg a Krónikánál, olyanokat, akikre szívesen emlékszem vissza, akiket szívesen köszöntök az utcán s akikkel szívesen ülök le egy-egy kávéra. S füstölgünk, hogy ejj, be szép is volt!

Boldog születésnapot Krónika, boldog születésnapot mindenkori krónikások!

Tókos Levente

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Há Szuchero Ervinkónak én is kívánok sok boldogtalanságot. A biznisz az biznisz! Ahány újságnál ez már volt, nekem már rég nincs annyi hajam se, de neki se!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük