Fotó: Kocsis B. János

Amint arról már tudósítottunk, a Székely Hadosztályra, valamint megalakítójára és legendás parancsnokára, szentkereszthegyi Kratochvil Károly altábornagyra emlékeztek a közelmúltban Háromszéken. Ez alkalomból a Székely Nemzeti Múzeumban Gottfried Barna történész-levéltáros felolvasta dr. Bene János történész, muzeológus Kelet-Magyarország román megszállása, 1919-1920 című tudományos dolgozatát, amelynek részleges tartalmát alább ismertetjük.

A nyíregyházai Jósa András Múzeum igazgatói tisztségét is betöltő kutató a román megszállás eseményeinek feltárásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltárának iratanyagát, a helyi sajtó korabeli tudósításait, a múzeum dokumentum gyűjteményét és a történtekkel kapcsolatos könyvészetet tanulmányozta. Mindezek összegzéséből Nyíregyházára vonatkozóan többek között kiderül, hogy a magukat felszabadítónak nevező, 2. román lovashadosztály egységei 1919. április 27-én délben érkeztek a magyar vörös hadsereg által elhagyott városba.

Parancsnokuk, Alexandru Constantidini tábornok még aznap 21 rendeletet adott ki, melyekben megtiltotta a régi egyenruhák viselését, elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, súlyos büntetéseket helyezett kilátásba a vagyonmegsemmisítők, azt rejtegetők, az ipari létesítmények rongálói és románellenes kijelentéseket tevők ellen.

Ugyanakkor életbe léptette a cenzúrát, felfüggesztette a gyülekezési szabadságot, feloszlatta a politikai jellegű klubokat, társaságokat, és törvényesítette a hadsereg állományának beszállásolását. Indoklása szerint minderre a rendbontások megakadályozása érdekében volt szükség, azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az általuk megszállt területek módszeres kirablását és tönkretételét, ennek zökkenőmentes véghezvitele érdekében pedig a lakosság megfélemlítését voltak hivatottak szolgálni.

Az esetleges ellenállás megelőzése érdekében megkezdődtek a túszszedések, melyek során például május 19-én Nyíregyházáról 5 alezredest, 7 őrnagyot, 10 századost és 12 főhadnagyot internáltak családostól a román csapatok által szintén megszállt Brassóba. Május végén megjelentek a rekvirálási rendeletek is, amelyek végrehajtását vagyonos polgárok túszként való fogvatartásával igyekeztek biztosítani. Ezen kívül a megszálló, valamint a frontra igyekvő, illetve onnan pihenni visszatérő csapatok elfoglalták és tönkretették a középületeket, vagyis a laktanyákat, iskolákat, szállodákat és hivatalokat. Lakásaikban háborgatták és fosztogatták a polgári lakosságot, elítélvén és kivégezvén azokat, akik felléptek ez ellen. Leszerelték az üzemeket, és elszállították a felszerelésüket.

Mindezek következtében július végére nyilvánvalóvá vált, és nem csak Nyíregyházán, hogy a román csapatok nem a bolsevizmus letörése, valamint a rend fenntartása és a biztonság megóvása végett vonultak be Magyarországra. A tulajdonképpeni cél az ország minél nagyobb mértékű megcsonkítása, kirablása, kincseinek és anyagi javainak elszállítása, illetve elpusztítása volt. Így felszabadulásként élte meg Nyíregyháza a román katonaság 1920. március 10-i kivonulását.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

5 hozzászólás

  1. Sorok-Soros

    Valoban kedves uram,hogy az okos ember tanulk a mult hibaibol,es az ostoba allandoan megakarja ismetelni,mert hiszi,hogy kovetkezoleg maskepp lesz. Aztan mind lennebb es lennebb sulyed,es az Istennek se akarja megerteni.

    Válasz
  2. Sorok-Soros

    Nagyon kozeli csaladtagom volt abban a fogolytaborban. De barmilyen velemnyem lenne az sem valtoztatna semmit a megtortenteken,mert vannak akik csak a tortenet utanni szempontokat veszik figyelembe,vannak masok akik a tortenet elottit,es vannak akik az okokat es az okozatotokat velemenyezik. Egyebkent a fogolytabor Foldvaron volt. Persze sokkal tobbet is tudok,de meghagyom a kivancsiskodasat,es a lehetoseget,hogy kutatgassa. Eggyel tobben lesznek akik kutatnak a multban,aztan masnap csak elkell menni dolgozni a jovoert,ami a lenyeg.

    Válasz
    • Tóducz

      Jó munkát a jövőért. Az okos ember tanul a múltból, az ostoba megismétli! Az első világháborút ne keverje össze a másodikkal! A földvári fogolytáborban a második világháborúsokat internálták!

      Válasz
  3. antal m.

    A román megszállás végig seperte nagyon gyorsan egész Erdély területét!
    A CSIKI LAPOK 1919. január 26-i számában arra hívta fel a figyelmet, hogy ,,rendeleteket csak a nagyszebeni román nemzeti tanács, vagy a nagyszebeni román katonai a helybeli
    katonai parancsnokság által van jogosítva kibocsátani,,
    Már elkezdődtek a parancsnoki közlemények az elfoglalást illetően a megye egész területén!

    Válasz
  4. Tóducz

    Na így na, jó írás. Kíváncsi lennék, hogy az ámerikai kontinensről ide beírogató úrnak mi a véleménye a dologról.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.