Corvin Mátyás, a Kolozsvárt született király címmel tartottak szerda délután kerekasztal-beszélgetést, ahol Mihai Florin Hasan történelemprofesszor, Lukács József történész, Sebastian Moga, a Vechiul Cluj elnöke és Alexandru Simon, Mátyás korának szakértője voltak jelen. Mennyire volt igazságos Mátyás király? Mit jelent a kincses város számára ez a sokat vitatott történelmi alak? Ezeket a témaköröket érintették a meghívottak.
„Mátyás királyt Kolozsvár talán legnagyobb szülöttjeként tartjuk számon. Az ő alakjáról, történelméről beszélnünk kell. Akárcsak sok más kezdeményezés, ez a közös beszélgetés is egy kifejezetten hasznos és jelentős programpontja a Kolozsvári Magyar Napoknak. Bizonyítja, hogy Kolozsvár egy multikulturális város, hiszen ez a rendezvény mindenkinek szól, függetlenül attól, hogy a román vagy a magyar nemzethez tartozik” – hangsúlyozta Sebastian Moga. A későbbiekben kiemelte, hogy a beszélgetésnek nem célja provokatív kérdésekbe merülni, éppen ellenkezőleg, a közös megértést és egyetértést akarja megteremteni. Mint kiderült az elnök szavaiból, az esemény szervezője, a Vechiul Cluj szervezet 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a város történelme iránti érdeklődést kielégítse különböző viták, beszélgetések által. A szervezet tevékenységei közé tartozik azon történelmi könyvek román nyelvre való lefordítása is, amelyek eddig csak a magyarság számára voltak elérhetőek. A fordítások által is meg akarják teremteni a közös történelemértelmezést.
Lukács József, A kincses város története – Kolozsvár és műemlékeinek rövid története című kötet szerzője, hasonlóan a Vechiul Clujhoz, arra törekszik, hogy a román–magyar történelemről szóló párbeszédet megteremtse, és annak hiányosságait kiküszöbölje. „Mátyás király – ha rá gondolunk, gyakran egy népszerű személyiségként elevenedik meg előttünk, aki igazságos királyként maradt fenn mind a román, mind a magyar közösség emlékezetében. Ennél azonban többet kell tudnunk az igazságosságáról” – közölte Lukács. Felszólalásában elhangzott: az igazságosság képe Mátyás király halálát követően alakult ki, azokban az időkben, amikor az ország az Oszmán Birodalom uralma alatt állt. Az emberek a keserves időkben úgy emlékeztek vissza Mátyás korszakára, mint egyfajta aranykorra, gyakran idealizálva azt. Tény – hangsúlyozta a történész – hogy a török uralom alatt már nem lehetett egy létező és egységes központi erőről beszélni, egy erős királyságról, valamint egy olyan hadseregről, amely nemcsak megvédte Magyarországot, hanem még hódításaiban is sikeres volt. „Mátyás korában is létezett a korrupció. Elég, ha arra gondolunk, hogy az uralkodó utolsó éveiben minden anyagi és kapcsolati tőkét megmozgatva próbálta házasságon kívül született fia, Corvin János trónra lépését bebiztosítani. Ez azonban még neki sem sikerült” – emelte ki Lukács.
Mihai Florin Hasan, a középkori jogtörténet szakértője elmondta, hogy Mátyás király az előző uralkodókhoz képest jobban kitartott a korábbi királyok törvényei mellett. Uralkodása során vasököllel próbált igazságot tenni történelmi előzményekre alapozva, sok törvény azonban nem volt megszövegezve, így ez még inkább ellehetetleníti ítéleteinek és döntéseinek vizsgálatát. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy Mátyás Közép-Európa egyik legnagyobb királyaként van számontartva. Kolozsváron ennek nem adunk elég nagy fontosságot, pedig mi többet köszönhetünk neki, mint ő a városnak” – zárta gondolatait.
Alexandru Simon a beszélgetésen kihangsúlyozta: tudjuk, hogy Mátyásról sok adat hiányos, azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy mindkét nemzet feljegyzéseiben lehetnek hiányzó részek, nagyobb eltérések. „Vannak olyan feljegyzések, amelyek azt állítják, Mátyás pestisben halt meg, máshol meg azt láthatjuk, hogy egy nyíl okozta halálát. Hogy mi lehetett, a teljes igazság ugyanolyan nagy kérdés, mint születési dátuma” Simon fontosnak tartja újraértelmezni a Mátyás-kori feljegyzéseket, amelyek reálisabb képet adhatnak az igazságosnak mondott királyról, és nem érinti őket egy idealizált múlt elképzelése.