Nagy-Magyarország formájú fényjáték, acélcsapolás, új kenyér, Puskás, légi parádé és a szocialista alkotmány. A Fortepan képeiből válogattunk.
Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep, az állam alapításának emléknapja. Bár I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, László király öt nappal későbbre tette át a megemlékezés időpontját. 1083-ban ugyanis augusztus 20-án avatták szentté Istvánt, azóta tisztelgünk ezen a napon államalapító királyunk előtt.
Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia már a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, illetve Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.
Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, csak 1860-tól ünnepelhettük ismét. A két világháború között a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarországról is megemlékeztek. 1945 után két évig csak egyházi ünnepként engedélyezték, később a kommunista ideológiához igazítva először az új kenyér ünnepeként, majd az új alkotmány emléknapjaként hivatkoztak rá. Az emléknap a rendszerváltás után visszanyerte eredeti jelentését, 1991-ben az Országgyűlés ismét hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
A Fortepan közösségi fotógyűjteményének képeit böngészve megnéztük, hogyan ünnepelte az ország augusztus 20-át az elmúlt nyolcvan évben.
Ficsor Benedek / Magyar Hang