Ilyenek voltunk - Kiürült házakAz elmúlt évek, évtizedek során sorra elmentek azok az idős szomszédok, rokonok, akiket ismerve felcseperedtünk. Űrt hagytak maguk után, szó szerint is. Kiürültek a jól ismert házak, amelyekben anyánkat kísérve sokszor megfordultunk és gyermekként hallgattuk felnőtt beszédüket.

A legtöbb magára maradt házat eladták a leszármazottak és ezzel lezárult egy fejezet, elmúlt egy életmű. Arcok, nevek, személyiségek, akiket ismerve felnőttünk, akiket kedveltünk és, akik az életünk, a mindennapjaink részei voltak. Naponta találkoztunk, s bár túl sokat nem beszélgettünk, mégis összekötött bennünket valami láthatatlan, de jól érzékelhető kötelék. Az összetartozás érzése. A közös lét a faluban és a település egy-egy utcáján.

Bendi bácsi és Ilka néni ott élt a közelünkben. A templomban nem láttuk őket, mert ők adventisták voltak, de a kertben mindig ott voltak. A kertművelés mintaképei voltak, akik tavasztól késő őszig, kora reggeltől estig ott serénykedtek az ágyások között. Ez volt az életük. A kert és a szorgalom. Szigorúak voltak, távolságtartók, nem könnyen barátkoztak, de ők ketten jól láthatóan harmonikusan összetartoztak, eggyé váltak szorgos munkálkodásukban.

Bentor néniék szintén nagy szorgalommal művelték a kertet. Merthogy, ha jól belegondolok, akkoriban mindenkinek a kert volt a második otthona. Hiszen nem voltak végtelen tévéadások, még szó sem volt internetről, a lassan csordogáló időben a legtöbben a kertművelésben találtak kiteljesedést, hobbit, örömet, elmélkedést. Hiszen a falu akkor még falu volt, nem kertváros és hangos agglomeráció. Falu, a szó szoros értelmében, tehénbőgéssel, kerttel, tengerikapálással, góréval és valami mélységes, szinte már harmóniába hajló egyszerűséggel.

Bentor néniék udvara mindig árnyékos volt. Több fenyő uralta otthonukat. Párszor Bentor bácsi is elkísérte tatámat telente fát vágni a Körös-menti irtásba. Ilyenkor jóízűen mesélt régi történeteket, meséket, anekdotákat. Bentor néni szívében megállt az idő, amikor egyetlen lányával lezuhant a repülőgép. És bár ő is nagy társalkodó volt, aki nehezen eresztette azt, aki vele szóba állt, de sokszor kibukott belőle a fájdalom. Egyszer láttam a temetőben a lányuk síremlékét. Egy repülőgép volt rávésve. Zuhanórepülésben.

Szabó néni tele volt kedvességgel. Az az alkat volt, akit gondolkodás nélkül elfogadna bárki a nagymamájának. Kedves kicsi házuk előtt volt a buszmegálló. A portájuk előtt rövidke pad állt, mint a legtöbb ház előtt akkoriban. Hol a buszra várók, hol Szabó néni üldögélt a padon. A buszmegálló még megvan, a házat porig rombolta egy vállalkozó, miután gazdái kihaltak belőle. A pad göcsörtös, sok időt látott deszkája is csak az emlékezetünkben él.

Tóker bácsi, a magas, hórihorgas szomszéd csendesen, némán, tátott szájjal nézett bele a világba. Szinte már flegmatikus érdektelenség jellemezte. Még abban a lassú világban is érdekesnek számított ráérőssége. Élete párja, Roszka néni, éppen az ellentéte volt. Tűzrőlpattant, apró termetű öregasszony, aki gyors beszédével ámította a vele találkozót. Bámultuk őket, régi öregeket, jellegzetes személyiségüket, furcsa, öreges mozgásukat, lassú vagy gyors beszédüket. Némelyikük néha megengedte emlékezetének rozsdás csapját és mesélt valamit a távoli múltból. És mi csak hallgattunk és néha a szánk is tátva maradt a csodálkozástól.

Sok papírt tele lehetne még írni az egykori vénekről. Gyermekkorunk időseiről, régmúlt idők hőseiről. Például Elmárosi néniről, akiknek a milicisták is előre köszöntek, merthogy ő bába volt, ami akkoriban nélkülözhetetlen mesterség volt. Aki, ha jött a hívás, nem tétlenkedett, felkapott egy rossz kabátot és ment, koszosan, kopottan, papuccsal a lábán a legfinomabb úrinépek közé is. Komoly megbecsülésnek örvendett, mert mindent tudott a szülésről és a csecsemőkről.

Vagy meséljek Juli néniről és Jani bácsiról, akik a rokonaink voltak? A rokonok pedig akkoriban sűrűn összejártak. Disznóvágás, születésnap, névnap szolgáltatta hozzá az apropót, ha meg éppen semmi, akkor is felkerekedtek csak úgy, egy-egy vasárnap délutáni rokonlátogatásra. Aminek a vége, Jani bácsinak köszönhetően gyakran nótaszó volt: „Elment Lizi néni a vásárba, csuhajja…” Mondanom sem kell, Jani bácsi nagy kedvence volt a gyerekembernek, mert mindig nevetésre és nótára állt a szája.

Ők már mind sírhantjuk alatt alusszák örök álmukat. Bendi bácsi és Ilka néni, Bentor bácsi és Bentor néni, Szabó néni, Tóker bácsi és Roszka néni, Elmárosi néni, Juli néni és Jani bácsi. És mind, akikre jó lenne még emlékezni.

Akik háza előtt naponta eljártunk, és akikkel csak keveset beszéltünk, talán csak egy-egy szégyenlős csókolomot mondtunk, de mégis összekötött velük valami láthatatlan kötelék. Valami megmagyarázhatatlan összetartozás érzés.

Annak a mélységes és megnyugtató bizonyossága, hogy amíg mindennapi útjaink során találkozunk velük, addig tartanak még a gyermekkor boldog békeidői.

Fábián Tibor

21 hozzászólás

  1. Nyilas

    Kedves Joe.
    Rossz a gugli fordítója, mint Dobai úrnak. De hát az is “amerikai találmány, biztos azért vitatkozik olyannal amiket én nem írtam.
    Na de nem baj.
    Nincs 300 éves az ön “demokráciája. Úgy kezdődött, hogy az önféle gátlástalan bűnözők kiirtottak több millió őslakost. Aztán az elrabolt földön gazdaságot hoztak létre, de mivel dolgozni ők sem szerettek ( ön is inkább hülyeségeket firkál ahelyett hogy dolgozna) , hát a kiirtott őslakosok helyett Afrikából raboltak ingyen munkaerőt, amelynek a munkáján a rablott földön még gazdagabbak lettek.
    Tartott ez vidáman az 1800-as évek második feléig, amikor is néhány önhöz hasonló lumpenproletár megirigyelte, a, ha rabló is, ha bűnöző is, be mégis csak egy ősi kultúrát hordozó arisztokrácia jólétét, és polgárháborút robbantott ki. Természetesen nem a saját hatalmáért, á nem. A rabszolgák felszabadítása jelszavával. Hát igen. Ábrahám Lincolnnak kellett a feláldozható fekete emberanyag.
    Ábrahám. Milyen érdekes.
    Majd 1 millió emberéletbe került, hogy a Proletariátus uralja Amerikát.
    Azóta, demokrácia van.
    És ehhez csak ki kellett irtani az arisztokráciát.
    Nem ismerős valahonnan Joe.
    60 évvel később ugyanazok ugyanazt vitték végbe Oroszországban. Csoda, ha egymásra találtak 1941-ben?
    De ugyanezt kísérelték meg nálunk 1918-ban -kevés volt akkor hozzá az idejük, de, amerikai segítséggel, végre 1945-ben elérkezett itt is az ö idejük.
    “Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József – és a többi vezetők nagyobb része zsidó származású volt” (Szombat, Zsidó politikai és kulturális Folyóirat)

    Válasz
  2. Névtelen

    Szép írás, köszönjük, Tibor!

    Válasz
  3. Várközi

    Csak a marosvásárhelyi márciusi pogrom után elment 30 ezer ember, miután a lakásaikat, házaikat elkótyavetyélték. “Nyugaton” egy ház értéke 1 millió Euróval kezdődik. Egy elment fiatal pár, ezt a pénzt soha nem tudja összeszedni és marad harmad – negyedrendű állampolgár, ott. Közben a magyar városokban, falvakban nincsenek magyar orvosok.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Várközi úr, a márciusi pogrom mészárossá, Ioan Judea ezredes, aki a marosvásárhelyi RMDSZ székháza szétverését vezényelte le és a Sütő András félszemének kiverését, ma vidáman grasszál elegáns gúnyákban és kalapokban, jellegzetes karika lábával Marosvásárhely utcáin. Naponta többször bejár aktatáskájával a romák hősök emlékét ápoló központba, amelynek elnöke!

      Válasz
  4. Rozsnyai László

    Értékes írás.

    Válasz
  5. Tóducz

    Fáin írás, nem S.S.Dzsóénak és társainak való!

    Válasz
    • László Ferenc

      Elnézést kérek Tóducz úrtól, de nem tudom behatárolni, ki akar lenni az a S.S.Dzsó?
      Lehet, hogy nem követem naprakészen a beírásokat, de szeretném tudni – mert ez ügyben tudatlan vagyok!
      Köszönöm ha válaszol.

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves L.F., egy állítólag ámerikai kontinensre tévedt erdélyi nemzetiség nélküli szélhámos, aki jelenleg Sorok-Soros nicknév árnyékában bölcselkedik itt 15 éve, de volt már Joe is. Tisztelettel.

        Válasz
        • Sorok-Soros

          Kedves Toducz,nem tevelyegtem,hanem nyitott szemmel es elmevel,tudatosan repulovel utaztam az Ujvilagba.

          Válasz
          • Tóducz

            S.S.Dzsóé, hiszi a piszi, nem a falvédőről szálltunk le, mint Ön!

      • Sorok-Soros

        Kedves Laszlo ur,roviden Toducznak vagyok az agyreme. Van ilyen is,kulomben en is egy beiro vagyok mint Laszlo,vagy ,antal m,vagy akarki mas . Mit szeretne behatarolni? Meg a harmincevi demokracia utan sem kepesek sokan felfogni,hogy mindenkinek joga van a sajat velemnyehez,es nem kotelezo,hogy ugyanugy lassuk a vilagot,amirol meg sokan azt hiszik hogy lapos. Az a kor letunt,es bar vannak szep emlekek,es nem olyan szep emlekek,de az ember nem rinyalhat egesz eleteben,hogy megoregedett es a haja elhullott,es a fogai kihulltak. A mara,es a jovore kell oszpontositani,hogy a hatralevo idot hasznosan toltsuk,a jovo generaciot a jobb jovo remenyevel inditsuk az eletre. De ez keves embert erdekell,inkabb allandoan a multan sirankoznak,pedi az nem jon vissza. Az elmult 50 evet lehet maskepp is szemlelni,mert a keleteuropai orszagok oriasi lemaradasat,maskepp lehetetlen lett volna elore mozditani. Persze voltak hibak,es a zartsag,soha sem volt jo,senki szamara. A mai korban az informacio fenysebesseggel terjed,csak annak az aldasat meg is kellene erteni,es hasznukra forditani minden embernek,csak ahoz tanulas,onfejlesztes kell. De majd jon a Doki,es tarsai,akik elmagyarazzak,hogy semmi sem jo,csak es az egyetlen az lehet jo amit Ok mondanak. De attol a vilag megy rohamosan elor. Aki tanul halad,aki bua marad azt rugdossak,mondta Sztalin Joe bacsi.

        Válasz
        • Tóducz

          Na kedves L.F., alaposan ki lett oktatva S.S. Dzsóé professzor által.

          Válasz
        • Nyilas

          Mondja Joe, hogy van az az ön demokráciájában, hogy
          “mindenkinek joga van a sajat velemnyehez,es nem kotelezo,hogy ugyanugy lassuk a vilagot,”,
          ha önről van szó, és mindenki hülye, tudatlan, idióta, akinek más a véleménye mint az öné.
          Tóducz úrnak, meg pár Amerikába kitántorgott kivételével mindenkinek más a véleménye a világról, meg önről (nekem is)
          Nekünk nincs jogunk hozzá az ön demokráciája szerint?
          Annál is inkább, mert mi élünk itt, mi ismerjük a körülményeket amiről ön kioktat bennünket.

          Válasz
          • Tóducz

            Kedves Nyilas, S.S.Dzsóé azt hiszi, hogy mindenhol él, közben nem él sehol és azt hiszi, hogy mindenhez ért, miközben nem ért semmihez!

          • Sorok-Soros

            Mondja Nyilas,hogy mikor,hol irtam,hogy a maga,vagy mas szemelyt korul kell hatarolni,vagy irtam-e hogy valaki menjen mashova velemenyt irni,mondani? Sot arra osztonoztem mindenkit,hogy irjon velemenyt,mert azon keresztul lassaa vilag,mar aki elolvassa,az illeto szemelyiseget,felkeszultseget,tudasat stb. Hogy maga hogy ertelmezi,a velemnyemet,es az esetleg maganak gondot okoz,az nem az en hibam. De igen JOGA VAN,es masnak is,hogy irja tovabb a velemenyeit,csak egyet vegyen figyelembe,hogy a vilagot nem befolyasolja,sem az en,sem az on velemenye!!! Az attol ugy megy ahogy megy,megha neha meg meg doccen abban a kis homokszemen amit a kerek ala tetszik gorditeni. Es ez az ami faj a magafele beallitottsaguaknak. Sehogy nem tudjak megemeszteni a demokraciat,nem is csodalkozom,mert nincs hagyomanya. Meg is van az aldasa,csak nezzen korul,es tajekozodjon,hogy hol jobb az elet,ne csak egy forrasbol. Lattam egy dokumentumot,ahol egy ,,szakember,, koromszakadtaig vedte azt,hogy a tervgazdasag sokkal jobb mint a piacgazdalkodas. Es barmilyen erveket hoztak fel ellene,O ugyis kitartott a velemenye mellett. Na kb. ilyen a magaukfajta emberek.

          • Tóducz

            S.S.Dzsóé, egyszer vegye be a gyógyszereit, aztán jöhet a verekedés!

      • szentgyörgyi

        Na tisztelt László Ferenc úr ! Meg van elégedve ? ,kérdezés nélkül is kapott egy bevezető infót ,de ha valamit nem ért ,vagy nincs tisztában ,kérdezze csak bátran SS Joe- t , mert olyat nem tud kérdezni amire ő nem tud válaszolni , a lexikonok csak pancsolások az ő tudása melett és tiszta szívből mindenkit “ingyen tandíj “-al informál ,még kérdezés nélkül is .

        Válasz
        • Sorok-Soros

          Szentgyorgyi,hat jobb ha elsokezbol kap felvilagositast,mert nem tudom miert fordult Toduczhoz,hogy ,,behataroljon,,. Az mi? Aztan ki az a Toducz,hogy barkit behataroljon? Es foleg hogy? Szogesdrottal,vagy korul pisil mint a macska,vagy hogy kepzelte el? En nem kertem senkit meg hogy barkit behataroljanak,tollem irhat amit akar ,Varkozi,foldkozi egkozi,stb. Amit itt kerdezni szoktak,arra egy altalanos muveltsegu,tajekozott ember minden kerdeseikre kepes valaszolni. Megprobalhatja. Kuylomben mindenrol tajekozodhat az Interneten,csak eppen megkell erteni,es foleg megkeresni a temat,es a valaszt. Igy van ingyentandij mellett valaszolok barmilyen kerdeseikre.

          Válasz
          • Tóducz

            Nyugi S.S.Dzsóé, elgurultak az idegnyugtató gyógyszerei?!

          • szentgyörgyi

            Hát tényleg igaza van a dokinak ,valami erősen elgurult vagy a bigyusz v. a kontakt lencséje , De már aki ismeri megszokhatta ennyi idő alatt , na pihenjen egyet és meglátja minden rendben lesz . Üdvözlöm .

  6. antal m.

    Pedig akkor is nehézségekkel küzdöttek a gazdálkodó emberek a háztáji munkáikkal is!
    Hiányzott az iparosítás-modernizálás az országban. Csak amit maguk megmunkáltak a belsőségben a kertjükben, az jól tömte az élés kamrájukat a szorgoskodóknak! Volt értelme munkájuknak! Aztán a kollektivizálás és a kemény megadóztatás, le tört végkép mindent!
    Majd az EU keblére szedte a fiatalabbakat, és itt hagytak minden gazdaságokat,, a terhesebb fizikai munkát már az új generáció nem vállalja itthon, – éhbérért!
    Kiürültek rendre s ürülnek a szép gazdálkodói tájak-falvak! FELISMERHETETLEN TÁJAKRA ÉBREDEZÜNK!?

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük