Belgiumról a 2016-os terrortámadások után derült ki egyértelműen, hogy városaiban nem egészen a nyugalom szigetének harmóniája honol. Sőt az Európai Unión belüli terrorista sejtek egyik melegágyát teszik ki azok a városrészek, amelyek balliberális vezetés alatt muszlim többségűvé váltak. Ezekre a helyekre a rend őrei a lábukat sem merik betenni. Az itt szocializálódó fiatalok pedig szó szerint terrorizálják a többségi társadalmat, amit ugyancsak tétlenül néznek a hatóságok. Itt már a Gerilla című könyv egyes jelenetei a mindennapok részévé váltak.
Az Erdély.ma brüsszeli munkatársát arra kértük, a hírek alapján foglalja össze 7 pontban az elmúlt pár hét eseményeit olyan formában, amely alkalmas egy folyamat bemutatására. Hiszen nem árt ismerkedni azzal, ami először Magyarországon várható a térségben akkor, ha a balliberális politika átveszi a hatalmat és megvalósítja ugyanezt.
Az alábbi összeállításunkat erős idegzetűeknek ajánljuk.
Fiatalok üdvözlik az Új Évet Antwerpenben. Ez a város a migránsok egyik köpontja, sok olyan utcával, ahová a rendőrség sem mer bemenni. Videó ide kattintva elérhető.
2020 év végén a belga hatóságok bejelentést kapnak egy illegális házibuliról, ahol a tiltás ellenére több tucat migráns tombolt. A helyszínre két fiatal rendőrlányt küldenek ki, és hogy mi történik, azt nézzék meg ezen a videón. Az esetet pedig hasonlítsák össze azzal a rendőrségi akcióval, amikor levadászták Szájer József fideszes EP-képviselőt. Utóbbinál nagy erőkkel vonultak ki a rendőrök, az itteni példánál pedig gondoskodtak arról, hogy senkit ne kapjanak el, hiszen mégiscsak nagy valószínűséggel illegális migránsokról van szó.
Szombaton, 2021. január 9.-én, 19 óra körül a "Brüsszel Észak" rendőrségi zóna felügyelői Covid-19 ellenőrzést végeztek a Noordplein-nél összegyűlt "fiatalok" csoportjánál. A 23 éves Ibrahima A. megpróbál elmenekülni, ellenállást tanúsít, de a rendőrök elkapják és letartóztatják. Miután a rendőrségen a férfi eszméletét veszti, újraélesztik, később mentősök kórházba viszik, de 20 óra 22 perckor meghal.
Amint már korábban megírtuk, január 15.-én félezer fiatal "békés megemlékezése" során húsz rendőr könnyebben, két rendőrnő viszont komolyan megsérül, őket kórházba kell szállítani. 112 fiatalt tartóztatnak le, ebből 30 még kiskorú.
A zavargásokat felügyelő rendőrtisztek mély frusztráltságuknak adtak hangot a rendőrfőkapitány „túl óvatos” hozzáállása miatt. Nem engedték a rendőröket időben beavatkozni, hogy megakadályozhassák a helyzet elmérgesedését. Emellett fontos megemlíteni, hogy a rendőri felügyeletet irányító rendőrfőkapitány először elutasította a Brüsszeli Fővárosi Kapitányság által felajánlott rendőri segítséget, amire meg engedélyezte, már túl keső volt. (Nem emlékeztet ez bennünket bizonyos 2006-os szeptemberi eseményekre Budapesten?)
Ezek után Alexis Deswaef, Ibrahim A. családjának ügyvédje kiáll és a sajtóban olyan vádakat fogalmaz meg a rendőrség ellen, mint például "Ha Ibrahim A. nem lett volna fekete, akkor most nem lenne halott".
Alexis Deswaef ügyvéd. Róla annyit érdemes tudni, hogy rendőrellenes tüntetések gyakori résztvevője, aki megafonban szokta elmagyarázni az erőszakos tüntetőknek, hogy milyen jogaik vannak, ha a rendőrség elkapja őket. Egy 2018-as perben azt az újságírót védte, akiről bizonyítottan kiderült, hogy egy szudáni migránst segített abban, hogy eljusson az Egyesült Királyságba.
Összegzésként annyit tehetünk hozzá, hogy Belgium lassan hivatalosan is feladja kötődését mindenhez, ami a nemzetéhez, hagyományaihoz kapcsolja. Történik ez egy olyan országban, ahol a 2019-es parlamenti választások során a Flamand részen (ami Belgium lakosságának 55%-at adja) a két legtöbb szavazatot elnyert párt még mindig jobboldali kötődésű, az NVA (Új Flamand Szövetség) 28%, és Vlaams Belang (Flamand Érdek) 19%. De vajon még meddig?
