Botrányos jelenettel kezdődött Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülése. Napirend előtt Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke kérte számon a magyarságot ért sérelmeket, csatlakozott hozzá Fazakas Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácstagja is. A román önkormányzati képviselők nem álltak fel az ötvenhatosok tiszteletére tartott néma emlékezésen, egyikük kivonult a teremből.

Fazakas Péter, Benedek Erika és Balázs Attila kokárdát viselt a tanácsülésen. A szerző felvételei

Tamás Sándor tanácselnök köszöntötte az egybegyűlteket, közöttük a volt tanácstagtársat, Kulcsár-Terza Józsefet, akinek szót is adott. A politikus közölte, azért ment el a tanácsülésre, hogy megnézze, megvannak-e még az általa adományozott zászlók, mert arról értesült, hogy táblabírósági végzés értelmében el kell távolítani a székely és a magyar lobogót. Nyugtázta, a helyükön vannak, de kifejtette értetlenségét, sőt felháborítónak minősítette, hogy egy magát függetlennek nevező állami intézmény – ez esetben a Brassói Táblabíróság – a zászlók eltávolítását rendelte el.

„Botrányos, hogy a székely zászlót le kell venni, mert minden népnek lehetnek jelképei, amelyeket szabadon kellene tudnia használnia, de ennél súlyosabb, hogy a magyar zászlót be kell vonni, miközben az amerikai, a német és az izraeli ott maradhat. Ha másnak szabad, nekünk miért nem?” – tette fel a kérdést. Kibújt a szög a zsákból, el akarják tiporni az erdélyi magyarságot – mondta. Kitért a Beke–Szőcs ügyre, amely szintén sántít, hisz terrorizmusért ítélték el őket, amikor sem áldozat, sem bizonyíték nincs. „Száz éve el akarnak minket takarítani, de nem fog menni, mert nemzeti ügyekben összefogunk itthon és Bukarestben is” – szögezte le a képviselő.

Az elnök kérte, mondja el románul is észrevételeit, mire Kulcsár-Terza József azt válaszolta, ő ismeri az állam nyelvét, de nem hajlandó használni, a román „testvérek” tanuljanak meg magyarul, mert – ne feledjük – Székelyföldön vagyunk.

Tamás Sándor igyekezett románul összegezni Kulcsár szavait, és hozzátette: érti ő, miről van szó, de nem érti annak a jogi logikáját, hogy két zászlót el kell tüntetni, hármat meg nem. Még nem kapták meg a táblabíróság indoklását, de ha meglesz, megkérdik annak elnökét és más állami intézményeket is, hogyan járjanak el, hiszen jelenleg egy egységes tartóban öt zászló kap helyet. Jogilag mi a különbség egyrészt Magyarország, másrészt Izrael, Németország és az Amerikai Egyesült Államok zászlaja között? – kérdezte ő is.

Fazakas Péter hozzászólásában kiemelte, ők hárman, az EMNP csoportjának tagjai, kokárdával jelentek meg tiltakozásul azok ellen az aljas támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben az állami szervek a magyarság, iskoláink, anyanyelvünk ellen elkövettek. Sőt, mostantól minden tanácsülésre kokárdával jönnek, és felkérik az RMDSZ és az MPP képviselőit, kövessék a példát. Ráadásul mostantól nem fogják románul is elmondani felszólalásaik lényegét, csupán anyanyelvüket használják. Ezt nem a román kollégákkal szembeni tiszteletlenségből teszik, hanem az igazságtalanságokkal és atrocitásokkal szembeni tiltakozásként. Végül kérte, adózzanak egyperces néma felállással az ötvenhatos magyar és romániai áldozatok emlékének.

Kulcsár Terza József arra volt kíváncsi, az általa adományozott zászlókat eltávolították-e

A tanácselnök tolmácsolása után a teremben mindenki felállt – a jelen lévő négy román képviselőn kívül. Tamás Sándor megjegyezte, nem érti magatartásukat, elvégre Romániában sok román áldozata is volt az ’56-os eseményeknek. Sabin Calinic ügyvéd, szociáldemokrata tanácstag közölte: nem tudják, miről van szó, a történés nem jelent meg a napirendben. „Te jó Isten!, miféle atrocitásokról beszélnek?! – fakadt ki. – Elítéltek két embert, és akkor mi van?” Törvényes eljárás során született a végzés, itt nem folytathatnak le párhuzamos tárgyalást. A zászlók kitűzése pedig diszkriminatív volt Románia többi partnerével szemben. Különben is, azoknak nincs helye egy tanácsteremben, egy szálloda homlokzatán elképzelhetőek – fejtegette.

Leszögezte azt is: ők a közigazgatással foglalkoznak, elfogadhatatlan, hogy rendszeresen uszítsanak ellenük, nekik meg, mint a falhoz állítottaknak, hallgatniuk kell. Mondják meg idejében, miről lesz szó, hogy ők is felkészülhessenek – tette hozzá Calinic. Olimpiu Floroian tanácstag, a Nemzeti Liberális Párt megyei elnöke tiltakozóan kivonult az ülésről.

Tamás Sándor visszakérdezett Calinicra: ki uszít ki ellen?

Hiszen az utóbbi időben a megyeháza és személyesen őellene is uszítások jelentek meg, Antal Árpád polgármestert és őt tették erkölcsileg felelőssé azért, hogy néhány éve valakik elhasították a román zászlót a kis egyesülés ünnepén, valamint a román katona szobránál székely zászlóra cserélték a románt. És valahogy az elkövetők kilétét azóta sem sikerült felfedni! – jegyezte meg. Két fiatalember a börtönben ül, amikor még csak egy pofon sem csattant el, robbanószerkezetet pedig nem találtak. Száz magyar egyházi ingatlan visszaállamosítása folyik, köztük a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégiumé, és ott van a zabolai Mikes család, melynek több évszázados birtokait akarják ismét elvenni, újabban az ozsdolai közbirtokosság birtoklevelét igyekszik megsemmisíteni a pénzügyi hatóság – sorolta a sérelmeket Tamás Sándor megyeitanács-elnök.

A feszült hangulatú nyitány után a tanácstagok rátértek a meghirdetett napirendi pontok megvitatására.

Szekeres Attila / Háromszék