Egyre több panasz érkezik a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálathoz a romániai magyar közösséget ért diszkriminációs esetek, jogfosztások és etnikai támadások kapcsán. A jogvédelmi szolgálat pedig jelentős lépéseket tesz ezek megfékezéséért – emelte ki csütörtökön tartott évértékelő sajtótájékoztatóján Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója.
Benkő Erika kiemelte, a számok magukért beszélnek: 2019-ben a jogvédelmi szolgálat által benyújtott feljelentések alapján a büntetések összege 150 000 lej és 83 000 euró volt, míg 2018-ban 125 750 lej.
„Az elmúlt évben az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) 12 feljelentésünk volt, amelyből 9 lezárult, 3 még folyamatban van. A büntetések összértéke 120 000 lej. Örömmel láttuk, hogy Banciu egy időre visszavonult a képernyőről és visszatérése után nem tárgyalta a magyarokról szóló témákat. Az Országos Diszkriminációellene Tanácshoz (CNCD) 22 alkalommal tettünk feljelentést, ezekből 20 ügy még kivizsgálás alatt van, 2 lezárult ügyben összesen 25 000 lejre bírságolt a Tanács. Nemzetközi panaszok alapján 5 alkalommal tettünk feljelentést a FIFA-hoz, 6 alkalommal az UEFA-hoz, és egy alkalommal a Labdarúgás a Rasszizmus ellen Európában (FARE) hálózathoz. Az UEFA 83 ezer euró bírságot szabott ki a Román Labdarugó válogatottra (FRF), valamint egy zártkapus mérkőzést. A FARA válasz levelében a támogatásáról biztosított. 5 alkalommal írtunk panaszlevelet a FRF-nek, két alkalommal pedig a Ligának (LPF). A panaszok alapján eddig 5000 lej bírságot kapott a Dinamo, amely kevésnek számít az olvasatunkban. A többi ügy kivizsgálás alatt van” – részletezte Benkő Erika.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ) számos ügyészségi feljelentést is tett a lefestett településjelző táblák kapcsán Kovászna megye, Máramarossziget, és Nagyvárad esetében. A közigazgatási perek tekintetében is jelentős eredmények születtek: alkotmánybíróságra került a Mikóújfalu-per a székely zászló közterületekre való „tilos” kihelyezése kapcsán. A legfelsőbb bíróságon folytatódik a Keresztúri Kis újság (Székelykeresztúr) ügye, mely lapban Dan Tanasă szerint kötelező románul is megjelentetni a közérdekű információkat. Továbbá pert indítottak a közösségi oldalán naponta magyarellenes posztokat közzétevő nagybányai óvoda egyik pedagógusa ellen.
Három pert indítottak az Úz-völgye kapcsán. A jogvédelmi szolgálat kérvényezte a Dărmănești város polgármestere által kiállított építkezési engedélynek a megsemmisítését, amely alapján 50 kereszt állítását engedélyezték a román hősöknek az Úz-völgyi nemzetközi katonai temető területén, valamint kérvényezték, hogy a törvényszék rendelje el az eddig létrejött törvénytelen munkálatok lebontását. Az eset kapcsán keresetben kérvényezték továbbá a 29. számú, 2019. március 29-én Dărmănești város önkormányzata által hozott tanácsi határozat és mellékleteinek megsemmisítését, melyben elrendelik az Úz-völgyi temető területének Dărmănești város köztulajdoni nyilvántartásba sorolását, törvénytelenül. Az ügybe belépett Hargita Megye Tanácsa is. Mindemellett a MIJSZ megtámadta a dărmănești helyi tanács 48- as számú határozatát, és feljelentést tett a június 6-i rongálások ügyében.
Ugyancsak az Úz-völgyi temető ügyében négy személyt jelentettek fel a DNA-nál: Constantin Toma polgármestert, Vrânceanu Ionela jegyző asszonyt, a Kataszteri Hivatal (BCPI) moinești fiókját, amiért kedvezőtlenül bírálta el dormánfalva kérését, és Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektust, amiért nem látta el megfelelően a feladatkörét, nem tett meg mindent az ügy törvényességének kivizsgálásánál.
A jogvédelmi szolgálat munkatársai magas nemzetközi szinteken, egyeztetések által, valamint szakmai anyagok bemutatásával és benyújtásával dolgoznak azon, hogy ismertessék és megoldják a Romániában egyre növekvő jogsértések kérdését. „Ennek a szerteágazó lobbi tevékenységnek, kitartó munkának hosszútávon meglesz az eredménye” – emelte ki Benkő Erika.
Hozzátette: „Tavaly negyedik alkalommal vettünk részt Genfben az ENSZ kisebbségügyi fórumán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) éves konferenciáján, melynek témája az oktatás, nyelv és a kisebbségek jogai volt. Felszólalásunkban elmondtuk, bár Romániában biztosított a kisebbségek anyanyelvi oktatása, annak minősége gyakran elmarad az országos szinttől. Példaként említettük a magyarul tanuló diákok idei képességvizsga eredményeit, az állami nyelv oktatásának nagyban kifogásolható tantervét és módszertanát. Hasonlóképpen részt vettünk egyedüli romániai magyar szervezetként Varsóban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogokról szóló éves konferenciáján, ahol a romániai kisebbségi oktatás legsürgetőbb gondjairól, köztük a nemrég elfogadott közigazgatási kódex hiányosságairól értekezetünk, emellett írott javaslatokat nyújtottunk be nyelvi jogokra vonatkozóan. Mindemellett részt vettünk Brüsszelben az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, valamint a budapesti Tom Lantos Intézet által szervezett Európai Regionális Fórumon, melynek témája szintén a kisebbségi oktatás, valamint a kisebbségek nyelvi és emberi jogai voltak.
A jogvédelmi szolgálat az elmúlt évben folyamatosan hírlevek által tájékoztatta a közvéleményt és az illetékes szerveket a romániai magyarok jogsértéseiről. 2019-ben 14 hírlevelet küldtek ki 16 témakörben.
„Munkánk legnagyobb elismerését az jelenti, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzánk, egyre több és különfélébb panaszok érkeznek. Ugyanakkor azt is érzékeltük, hogy az előző évekhez képest nőtt a magyarellenes retorika intenzitása, mind hangnemében, mind jellegében. Továbbra is arra kérünk mindenkit, hogy jelezzék a felmerülő eseteket a jogvédelmi szolgálat facebook oldalán, videofelvétellel és fotókkal bizonyítva azokat” – összegezte a MIJSZ igazgatója
Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat sajtóirodája