Interneten is összegyűlt az egymillió aláírás a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezéshez

Óriási hajrával az interneten is összegyűlt az egymillió aláírás a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés támogatására. Az aláírásgyűjtés honlapján megjelenő adatok szerint csütörtök éjfélig, a határidő lejártáig 1 008 966-an írták alá az interneten a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezést.

Az egymilliomodik online aláírás a határidő lejárta előtti utolsó órában született. A kezdeményezők további 220 ezer papíron gyűjtött aláírásról tudnak, de emellett még aláírási ívek ezrei lehetnek az aláírásgyűjtőknél, amelyeket a koronavírus-járvány és az ezzel kapcsolatos kijárási korlátozások miatt mindeddig nem sikerült összesíteni.

A számok azt jelzik, hogy sikerült teljesíteni az EU által támasztott első feltételt, a több mint egymillió aláírás összegyűjtését. Az aláírások országok közötti eloszlására vonatkozó kritérium azonban egyelőre nem teljesült, így az aláírásgyűjtés egyelőre nem érvényes.

A polgári kezdeményezés online aláírási lapján megjelenő adatok szerint a szükséges hét ország helyett csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában sikerült átlépni az országos küszöböt.

Az internetes gyűjtés során Magyarországon több mint 786 ezer, Romániában több mint 169 ezer, Szlovákiában pedig csaknem 29 ezer aláírás gyűlt össze. Svédországban a 15 ezres küszöb 23 százalékát, Ausztriában a 13 500-as küszöb 17 százalékát, Németországban a 72 ezres küszöb 14 százalékát, Írországban a 8250-es küszöb kilenc százalékát sikerült teljesíteni.

Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke péntek reggel az MTI-nek elmondta: óriási hajrával sikerült teljesíteni a kitűzött célt. Az online aláírások több mint fele az utolsó öt napban gyűlt össze. Úgy vélte: csoda történt ebben az időszakban, amit szociológusoknak, kutatóknak kell majd megmagyarázni. Hozzátette: nagy mértékben segítette a sikert, hogy a magyar társadalom hírességei, a magyar közélet közszereplői, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt megszólaltak és aláírásra biztattak, a magyar közmédia pedig teret engedett a véleményüknek.

A Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek vélt megnyilatkozásai által kiváltott dacreakciónak kisebb jelentőséget tulajdonított. Kijelentette:

„a jó ügyeket arról lehet megismerni, hogy ezeket a gáncsoskodók is a cél felé viszik”.

Megjegyezte: az SZNT megalakulása óta megtapasztalták, hogy aki keresztbe akart tenni, az segítette az ügyüket. Az SZNT elnöke elmondta: ő maga végig, rendületlenül hitte, hogy meglesz az egymillió aláírás, akkor is, amikor a számok nem adtak sok okot az optimizmusra.

Izsák Balázs elmondta, minden ország hatóságai az online és a papír alapú aláírásokat is ellenőrzik. Úgy vélte: míg a papír alapú aláírásokat sokszor formai hibák miatt érvénytelenítik, valószínűsítette, hogy az online aláírásokban nehezebb lesz hibát találni, mert azokat már az aláírási rendszer is szűrte.

Az SZNT elnöke elmondta: kérvényezték az aláírásgyűjtés meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány, és az emiatt bevezetett korlátozások akadályozták azt. Hozzátette: az elmúlt napokban telefonos tájékoztatást kaptak az Európai Bizottságtól, amiből megértették, hogy a bizottság is érzékelte a nehézségeket, és május közepén hosszabbítás várható.

„Arra készülünk, hogy júniusban, júliusban, amikor megszűnnek a korlátozó intézkedések, újraindítjuk az aláírásgyűjtést. Azt nem tudjuk, hogy mennyi lesz a hosszabbítás”

– jelentette ki.

Izsák Balázs az MTI kérdésére elmondta: ugyan még nem született döntés arról, hogy melyik további négy országban próbálják teljesíteni a küszöböt, ő azt javasolja, hogy Horvátország, Szlovénia és Ausztria mellett a balti államokat célozzák meg. Úgy vélte, e kisebb országokban könnyebben teljesíthető a küszöb.

A nemzeti régiókért elindított polgári kezdeményezés célja arra ösztönözni az Európai Uniót, hogy kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Amint a kezdeményezést elindító SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban fogalmazott: a polgári kezdeményezés többek között annak a megakadályozását tűzi ki célul, hogy az Európai Unió kohéziós forrásait a tagállamok az asszimilációs politikában használják fel.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja: Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.

A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.

Gazda Árpád / MTI

4 hozzászólás

  1. marczy

    “Horvátország, Szlovénia és Ausztria mellett a balti államok”
    Nem biztos, hogy jó választás. Szlovéniában ugyan a magyarok mellett olaszok élnek, de nem biztos, hogy elegen vannak, és viszonylag kis területen oszlanak el. Ausztriát meg lehet célozni, mert jelentős számú felvidéki és erdélyi származású magyar is él ott.

    Horvátországgal az a baj, hogy a szerbek miatt nagyon erős ellenérzéseik lehetnek bármiféle etnokulturális alapú régiópolitikával szemben. Ráadásul Vukovárt és környékét csak komoly háború árán sikerült megtartaniuk. Annak a városnak kb. egyharmada ma is szerb. De amikor erre tekintettel megjelentek ott a cirill betűs közigazgatási táblák, tüntetések törtek ki.
    A “Szerb Krajina” név sok horvátnál biztos, hogy kiveri a biztosítékot. Ott még nem telt el 100 év a délszláv háború óta… De a szerb etnikai terület viszonylag kompakt még ma is, és ez előny.

    A balti államok lakossága hagyományosan nagyon vegyes, az orosz lakosság jogi helyzete nemkülönben. Litvániában sok orosz a határ menti tömbben él, de Vilniusban is 15% körül vannak (lehet, hogy ennél is többen, ha igaz, amit azok állítanak, akik ott voltak. A lengyelek aránya 18%.
    Lettországban sok orosznak máig sincsen állampolgársága, mert nem beszél lettül. Az orosztalanítás azonban átlépett egy határt ott is.

    Ha eltekintünk attól a kérdéstől, hogy a baltiakban az oroszellenes félelmeket mennyire lehet leküzdeni – félő, hogy ezek a társadalmak még nem értek meg rá – akkor is probléma, hogy ez a kezdeményezés a hagyományosan tömbben élő nemzetiségekre lett szabva, viszont a nagyon vegyes területeken sok problémát nem fog megoldani. Pl. Rigában majdnem annyi orosz él, mint lett.

    Ott érdemes próbálkozni, ahol kompakt (vagy a közelmúltig kompakt) etnikai területen él viszonylag nagy számú őshonos etnikum. Ez Svédország esetén fennáll a lappokat és a Tornio-völgyi finneket tekintve, Finnországban is hasonló a helyzet. Olaszországról, Spanyolországról nem is beszélve. Németországban (szorbok, frízek) szintén jelen vannak a szorbok, a frízek, valamint az alnémet nyelv védelmet élvez. Franciaországban ha 50 éve van a szavazás, akkor nagyobb esély lett volna, de sajnos az elzászi németek nem csupán a francia asszimilációs politika miatt olvadnak be, hanem mert a nácik miatt németségükben hasonlottak meg.

    Válasz
  2. ez van

    Egy kisebbségi probléma csak akkor probléma, ha az 7 országban szimultán probléma, az EB szerint. Magyarul, egy törött lábat az ortopéd orvos csak akkor lát el, ha mellette még hatnak el van törve a lába.

    Válasz
  3. TÓDUCZ

    Na próbáljuk meg érzelemmentesen és hideg fejjel elemezgetni néhány sorban a dolgokat. Az egyedüli , aki kitűnt az egész akció szervezésében a szervezők közül, az Pesti László, a magyarországi kampányarca volt az aláírás gyűjtésnek, aki könyörgésekkel és szívós munkával, majdnem 800000 aláírást hozott a konyhára Magyarországról. Köszönjük nemzetben gondolkodó magyarországi magyarok. A SZNT, a kezdeményező, kommenistaként állt a dologhoz: elvtársak gyertek fogjuk meg és vigyétek. Bejegyeztetek az elképzelést, anélkül, hogy kellően előkészítették volna és hátra dőltek csodálva elképzelésüket és úton-útfélen bölcselkedve, feszítve és végigturnézva vele egy év alatt a világot. Mit csinált Izsák Balázs, mit csinált Dabis Attila, a SZNT külképviseletének képviselője, hogy a 7 országból csak 3 teljesítette a kvótákat? Hol voltak az Izsák úr katalán és baszk barátai, meg más külföldi hablatyoló vendégei, akiket minden évben megszónokoltatott március 10-én a Postaréten, s előtte és utána megvendégelt? Hol volt az UDMR, a két kispárt, a temérdek civil szervezet, az erdélyi magyar egyházak, stb., hogy csak alig 170000 aláírást tudtak összehozni? Szlovákiában is összejöhetett volna több aláírás. Hol volt Vincze Loránt, a FUEN elnöke? Ezekre a dolgokra illene válaszolni!

    Válasz
    • várközi

      Ez semmi, de mit csinált Vincze a Minority SzéifPakkal. Valakik mondhatták neki, hogy pakkolja el? Mindenesetre ez az eset is nagyon gyanus. Nincs egy politikus, pártvezér esetleg egy médiafőnök aki kérdőre vonná?

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük