Intő jel FelvidékrőlNem sikerült. Beigazolódtak a közvélemény-kutatások, és a Magyar Közösségi Összefogás nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba a hétvégi szlovákiai parlamenti választásokon.

És kimaradt a Most–Híd magyar–szlovák vegyes alakulat is, amelyet sokan sokáig az etnikai pártokban való gondolkodás alternatívájának, afféle sikertörténetnek állítottak be.

Nekik ez az első hatalmas orra bukásuk, a Magyar Közösségi Pártból a magyar közéleti szereplők részleges együttműködése nyomán Magyar Közösségi Összefogássá keresztelt alakulat számára immár a negyedik olyan választás, amelyen megmérettetnek, de kevésnek találtatnak.

A helyzetet közelebbről ismerő elemzők, a felvidéki politikusok nyilatkozataiból eléggé jól körvonalazódik, hogy milyen körülmények vezethettek ehhez az áldatlan helyzethez. Az első és legkézenfekvőbb a kisebbségben élő magyarság körében tapasztalt széthúzás.

Az MKP első, 2010-es kudarcát az okozta, hogy a magyar voksok jelentős része átvándorolt a magyar–szlovák vegyes párthoz. Aztán csakhamar kiderült, hogy az etnikai pártban való gondolkodás paradigmájának túllépése ugyan merész, de korántsem hatékony lépés. A magyarság érdekeit ugyanis a szlovák többséggel való együttműködésre oly nyitott vegyes pártnak sem sikerült megfelelően képviselnie.

A mostani választáson a teljes magyar összefogás elmaradásán kívül nehezítő körülmény volt, hogy a szlovák társadalmat erősen mozgósította a korrupció elleni fellépés igénye, így aztán nagy volt a szavazási kedv. Mindezen körülmények együttes hatása, hogy jelenleg nincs sem magyar párt a pozsonyi törvényhozásban, sem magyar–szlovák vegyes alakulat, mely felvállalná felvidéki nemzettársaink sajátos, kisebbségi létből fakadó igényeit.

A felvidéki kudarctörténet a romániai magyar közéleti vezetők és társadalom számára is tartogat néhány tanulságot. Az első és legfontosabb, hogy ha valamit egyszer elrontunk, azt helyrehozni igen-igen nehéz. Ha a magyar szervezet – esetünkben az RMDSZ – egyszer kiesik a bukaresti parlamentből, visszajutnia majdnem lehetetlen lesz. Ez azonban nem csak a másként gondolkodók, a magyar ellenzék, a román pártok irányába elmozdulók felelőssége, hanem – legerősebb szervezet lévén – elsősorban sajátjuk: meg kell találniuk a közös hangot mindazokkal, akik most elfordulnak tőlük.

Felvidék azonban intő jel lehet azok számára is, akik Romániában vegyes pártban gondolkodnak, esetleg reformot hirdető román alakulatban látják a jövőt. Szlovákiában nem sikerült, és itt sem látszik még az a román politikai erő, amely bármit is kínálna a magyarok számára. Végül pedig az sem mellékes, hogy azok a témák, amelyek Romániában tavaly, Szlovákiában pedig most a szokásosnál nagyobb mértékben mozgósították a választókat – elsősorban a korrupció –, nemzetiségtől független problémák, amelyekre egy kisebbségi érdekképviseletnek is kell tudnia válaszokat adni. Magyarán: a specifikus magyar ügyek mellett a romániai magyar politikumnak javaslatokat kell felmutatnia a korrupcióellenes küzdelem ügyében éppúgy, mint például a klímaváltozás képezte problémára.

Farcádi Botond / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. TÓDUCZ

    A tótiai magyaroknak nem ez az első kudarcuk. Úgy látszik beleszoktak és tetszik nekik. Repetáztak.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük