Népszavazás kiírását jelentette be csütörtökön Klaus Iohannis román államfő arra hivatkozva, hogy a román népnek joga van eldönteni: hagyja-e az állampolitika szintjére emelni a korrupciót.
Iohannis nem pontosította, hogy milyen kérdésre vár választ a választóktól, csak azt szögezte le, hogy a népszavazást május 26-ára, az európai parlamenti (EP-) választások napjára írja ki.
A jobboldali elnök élesen bírálta a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Pártot (PSD), amiért sürgősségi rendeletekkel, és szerinte korrupt politikusai személyes érdekét követve, az alkotmányossági kontrollt megkerülve módosítja a büntetőjogot. Szerinte a parlament napirendjén szereplő büntető törvénykönyv esetében semmi sem indokolja a kormány beavatkozását. Úgy értékelte: a kormány visszaél a sürgősségi rendeletekkel, és ennek a gyakorlatnak véget kell vetni.
Iohannis szerint a népszavazás védheti meg a PSD "állandósult támadásaitól" az igazságszolgáltatást. Az elnök szerint a választók csak így tehetik nyilvánvalóvá, hogy a PSD visszaélt bizalmukkal, mert nem arra hatalmazták fel, hogy saját érdekében hozzon törvényeket.
Iohannis felszólította a kormánypártot, hogy ne próbálja újabb sürgősségi rendelettel akadályozni a népszavazás megszervezését. Az elnök ezzel azokra a médiaértesülésekre utalt, amelyek szerint a kormány sürgősségi rendeletet hozna arról, hogy május 26-án külön szavazóhelyiségeket rendezzenek be a népszavazás, illetve az EP-választások számára, csökkentve az esélyét annak, hogy a referendum elérje a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Iohannis 2017 februárjában kezdeményezett referendumot a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről, amikor több napon keresztül százezrek tüntettek országszerte a szociálliberális kormány ellen, amiért az sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán. A rendeletet a tüntetők a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékelték.
A közfelháborodás nyomására az akkor tisztségben lévő Grindeanu-kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, ezért Iohannis is meggondolta magát, hogy a népszavazást – amelyhez akkor megszerezte a parlament egyébként csak konzultatív jellegű hozzájárulását – a kormányoldallal folytatott politikai csatározása egy kiélezettebb pillanatában "vethesse be".
Baranyi László / MTI