Irodalmi szenzáció: eddig ismeretlen Szabó Magda-regényt találtak

Fotó: Székely Hírmondó

Fényképeket keresett Szabó Magda hagyatékában könyveinek szerkesztője, amikor egy dossziéban két jegyzetfüzetet talált. A két füzet egy kisregényt rejt, ami átírja, amit eddig az életműről tudtunk.

Csigaház, 1944, SzM, azaz Szabó Magda – szerepel a kézírásos felirat két füzeten, melyek létezéséről az utóbbi több mint hetven évben nem tudott senki, vagy ha mégis, jól titkolta. Egészen addig, amíg Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője egy véletlen folytán rá nem bukkant. A Szabó Magda-sorozat szerkesztője épp egy fényképalbum kiadásán dolgozott, fotókat keresett az író keresztfia, Tasi Géza kezelésében lévő hagyatékban, amikor kezébe akadt egy dosszié, benne a két füzet. Amelyek, mint kiderült, egy kisregény kéziratát rejtik – és ezzel dupla szenzációt.

Az írónak egyrészt ugyanis alig maradtak fenn kézírásos kéziratai, másrészt pedig, és ez az igazi szenzáció, a Csigaház megcáfolja azt az eddig elfogadott álláspontot, miszerint Szabó Magda költőként kezdte irodalmi pályáját. A regény ugyanis 1944-ben, azaz három évvel Szabó Magda első verseskötete, a Bárány előtt született, amit két évvel később újabb versgyűjtemény, a Vissza az emberig követett. Eddigi tudásunk szerint a szerző regényíróként csak jóval később, az ’50-es évek végén indult el – még ha ebben szerepe volt majd’ tíz évre szóló mellőzésének, amikor írt ugyan, de meg nem jelenhetett.

A most felbukkant két füzetben lévő kézirat azonban még így is átírja Szabó Magda életművének idővonalát: jelen állás szerint a Csigaház a szerző első prózai műve. Kérdések ettől még persze maradtak az életművel kapcsolatban, hiszen azt, hogy a költészettel egy időben vagy korábban kezdett el prózát írni, nem tudjuk, „csak” az derült ki most, hogy semmiképpen nem később. Hogy a Csigaház már 1944-ben egy kiforrott regényíró képét mutatja, arra utal, hogy már korábban is írt regényeket – erre ugyanakkor jelenleg nincs tárgyi bizonyíték. A hagyaték viszont hatalmas, így még tartogathat meglepetéseket.

Szabó Magda köztudottan nagyon tudatos volt szerzőként és közéletileg is, így az nem meglepő, hogy 1944-ben ezt a kötetet meg sem próbálta kiadatni, nem is lehetett volna: a Csigaház ugyanis 1939-ben, az Anschluss utáni Bécsben játszódik, a történeten végigvonul ennek árnyéka, és erősen németellenes. Hogy később miért nem adták ki, azt ugyanakkor nem tudjuk – honnan is tudnánk, hisz eddig a könyv létezéséről sem tudott az irodalomtörténet.

Jolsvai Júlia szerint egyszerűen az állhat a háttérben, hogy később Szabó Magda olyan termékeny író lett, hogy inkább mindig az aktuális köteteire koncentrált. Ugyanakkor az, hogy ilyen gondosan megőrizte a Csigaház kéziratát, mégis arra utal, hogy szerette volna, hogy előbb-utóbb megjelenjen. Főleg, hogy örökösétől tudható, Szabó Magda nagyon gondosan járt el a hagyatékával kapcsolatban: amiről nem akarta, hogy megmaradjon, legyen szó akár fotókról, akár írásokról, azt megsemmisítette.

Szabó Magdának kevés kézirata maradt fenn kézírásos formában, inkább a gépelt változatokat tartotta meg, feltehetőleg helytakarékosság miatt. A most megjelent kötet ezért is különleges: afféle illusztrációként bekerült a könyvbe néhány oldalnyi kézirat is, melyben láthatóak a kisebb javítások, áthúzások, életre kel az írás folyamata. A javítgatások is arra utaltak, hogy a szerzőnek tervei voltak a kötettel, gondozta, szerkesztette, javítgatta – egyebek között ennek is köszönhető: most, hogy megtalálták, a könyv szövegéhez érdemben már nem kellett nyúlni, az esetleges elírások, vesszőhibák javítását, idegen szavak lábjegyzetét és a néhány olvashatatlan rész jelzését leszámítva a Csigaház pontosan úgy ment nyomdába, ahogy Szabó Magda megírta.

(24.hu)

Székely Hírmondó

5 hozzászólás

  1. antal m.

    Kedves Tóducz !,, Beton, tudománya legalább olyan szintű,/ amit ön nem fog fel/mint bonctanból /anatomia/ az emberi agy tudománya! Az építkezésekhez használt vasbeton igen komplex szakismeret követel../szükségeltetik/ Felső matematika, anyagismeret,formatervezet, statikai ismeretek. Egyszóval kifejezve, – a beton sokkal intelligensebb , mint mi együtt! A TITKA AZ, HOGY AZ EMBER URALNI TUDJA! AZ ÉPÍTÉSZ
    TUDOMÁNY IS EMBERI ÉLETEK ÓVÁSÁRA-VÉDELMÉRE ALAPOZ.
    / nézze el nekem azt, hogy jó indulattal felvilágosítottam a ,,beton,,-ról/

    Válasz
  2. antal m.

    Tóducz! Ön, nem képes vissza emlékeznie egy eltel hétre sem!
    Emlékeztettem:– ,, Nem Önnők döntik el ki a jók a fórumon,, stb. ,,Ketten Önök nem mindenki,,stb. Gyerekes beképzelt írásai! Ön végezze el dolgát magának!
    Most ismét miért tetszik belém kötni? Mintha tudná azt Ön, hogy mit olvastam-tanulmányoztam az életemben!? EMBERI JOGOM SOSE KEVESEBB AZ ÖNNÉNÉL!

    Válasz
  3. antal m.

    IDŐK VISZONYAI MIATT! Elrejtett valós írások, – FELSZÍNRE KERÜLÉSE!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., már az irodalomba is bele kotnyeleskedik? Azt hiszi, hogy ez is beton?

      Válasz
  4. Tóducz

    Érdekes, rengeteg kérdést vett fel az Abigél szerzőjével kapcsolatosan.

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük