A háromszéki Márkosfalván született Barabás Miklós a 19. század legnagyobb portréfestője volt, akinek munkássága azért kiemelkedő, mert ahogy Reviczky Gyula is írta, megfestette kora arcképcsarnokát.
Mondhatni, hogy a 19. század magyar történelmének főszereplőit, politikusait, irodalmi szereplőit és közismert személyiségeit az ő ecsetének köszönhetően ismerhetjük. A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét.
A budapesti Nemzeti Portrétár Alapítvány 2019-ben Dr. Szvoboda Domanyszky Gabriella művészettörténész vezetésével arra vállalkozott, hogy összegyűjti és katalógusba szerkeszti a művész életművét. Jelenleg a kutató csapat a magántulajdonban lévő képek felkutatásán tevékenykedik, miután a közintézményekben található művek nagy részét sikerült összegyűjteni. Most erdélyi, Barabás képtulajdonosokhoz próbálják eljuttatni a készülő katalógus hírét, hiszen a festő nem csak háromszéki származása miatt, de azért is, mert a kor egyik legkeresettebb portréfestője volt, nagyon sok megrendelésnek tett eleget az erdélyi arisztokrácia körében is.
Barabás Miklós fantasztikusan gazdag életművet alkotott. 1830-tól műveiről pontos listát vezetett. Csak ez a jegyzék 2473 rajzot, festményt, litográfiát sorol fel, és a szám a családi feljegyzésekben, kiállítási katalógusokban szereplő tételekkel 3146-ra emelkedik. És ez még mindig csak azoknak a képeknek a száma, amiről feljegyzett adatunk van, de rengeteg olyan festmény lehet a világban, ami Barabás mű, hiszen a katalógust készítő csapat már találkozott olyan képekkel, amelyek nem szerepelnek a művész jegyzőkönyvében és újdonságként fognak az érdeklődök szeme elé kerülni a katalógus megjelenésekor.
Felmerül a kérdés, hogy összelehet-e gyűjteni egy ilyen gazdag életművet, hiszen Barabás alkotásainak összegyűjtéséről már a korabeli lapok is azt írták, hogy lehetetlenség. „A képei széjjel vannak szórva Magyarország vármegyéinek üléstermeiben, a magyar arisztokrácia szalonjaiban, minden vidékek gazdag családjainak termeiben. Rengeteg sok arcképet festett össze a jó öreg Barabás, szinte lehetetlen volna katalógusba szedni az ő munkásságának produktumait." (Budapesti Napló, 1898, 3. évfolyam, 44. szám, 9.oldal). Azonban, a katalógus készítőit ez nem rettenti el, hiszen az ő nézőpontjuk és fő motivációjuk az, hogy az is lehetetlenség, hogy Barabás Miklós az egyik legnagyobb magyar festő műveiből ne szülessen, ha nem is teljes, de legalább a teljességre törekvő életmű katalógus.
A Nemzeti Portrétár ezen törekvésétől vezérelve fordul Önökhöz. Segítséget kérnek a képek összegyűjtésében. Az a kérésük, hogy amennyiben tudnak magántulajdonban lévő Barabás Miklós műről, akkor jelezzék a nemzetiportretar@gmail.com címen. A katalógus készítői számára ez azért fontos, hogy minél teljesebb képet szolgáltathassanak a művész alkotói korszakairól az életművön keresztül, amely hozzájárul nem csak a 19. századi művészettörténethez, de a korszak történelméhez is, hiszen Barabás a maga korában hálózati csomópont volt. Munkássága kapcsán nagyon sok társadalmi rétegből származó emberrel került kapcsolatba. Az ő kapcsolathálójának terepén találkozik például a cigány muzsikus és I. Ferenc József.
A készülő katalógusról és a Nemzeti Portrétár munkájáról részletesebb információkat találhatnak az npg.hu és https://barabas.webnode.hu/ oldalakon illetve a Nemzeti Portrétár facebook oldalán.
Szabó Rita,
ESC önkéntes Nemzeti Portrétár