Európa szerte lassan gyűlnek a támogató aláírások a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés ügyében. Az SZNT több mint egy éve indított aláírásgyűjtést a nemzeti régiók védelme érdekében.
Ennek célja, hogy az Európai Uniós tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei, így például a Székelyföld, Baszkföld, vagy éppen a Katalán térség is ne a mindenkori kormányoktól függjenek amikor a támogatások érkeznek, hanem alanyi jogon pályázhassanak uniós támogatásokra. Ehhez legalább hét tagállamban kell összegyűjteni az ajánlásokat, de továbbra is csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában van meg a szükséges mennyiségű szignó. A koronavírus-járvány miatt az EU kitolta a leadási határidőt, ami november 7-én jár le.
Az Alfahír arról is kérdezte Izsák Balázst az SZNT elnökét, hogy miként lehetne felgyorsítani az aláírásgyűjtést.
Hogy áll most az aláírásgyűjtés? Annyit már korábban lehetett tudni, hogy Magyarországon, Romániában és Szlovákiában már bőven összegyűlt a szükséges mennyiség.
Július 18. óta, amikor a járvány miatt odébb tették a leadási határidőt csak 5 ezer aláírás gyűlt össze. Ez mindenképpen kevés. Ennél sokkal több kell. A nyugat-Európai országokból is érkeznek a szignók, de egyelőre nem elegendő.
A többi uniós tagállamban tehát továbbra is alacsony az érdeklődés. Ezekben az országokban hogyan próbálják meggyőzni az embereket, hogy ez tulajdonképpen nem egy székely vagy erdélyi ügy, hanem minden európai őshonos kisebbségnek is érdeke, hiszen így közvetlenül gyakorolhatnák a jogaikat, illetve juthatnak hozzá uniós forrásokhoz?
Tekintettel arra, hogy a járvány miatt nagyon nehézkessé vált a közvetlen kommunikáció, ezért az online térben, a közösségi média segítségével tudunk kapcsolatokat kialakítani. Az angol nyelvű Facebook oldalunkon július 18 után 19 posztot tettünk közzé, ezeket hirdettük is és ennek az eredménye a már említett 5 ezer aláírás is. A korábbi tapasztalataink alapján bizakodva mondhatom azt, ha valaki rálel és elkezdi követni az oldalt, akkor előbb vagy utóbb aláírja. Először csak lájkolják, de volt olyan is aki egy évet várt az aláírással. Amikor még nem volt biztos, hogy a járvány miatt meghosszabbítják a határidőt, az "utolsó" két hétben naponta több ezer ember írta alá a kezdeményezésünket. Most például az Erdélyből többnyire Németországba vándorolt szászok lettek aktívabbak. Bizonyosan tisztában vannak azzal, hogy Erdély szászok lakta részeinek megóvása és megtartása a mi érdekünk is. Jó példa erre, amikor 2016-ban összeomlott a több mint 800 éves szászveresmarti templom tornya. A segítség gyorsabban jöhetett volna, ha az erdélyi szászok közvetlen forrásokhoz juthatnának az Európai Uniótól. Ezért is tudják egyre többen, hogy a mi kezdeményezésünk egy összeurópai érdek.
Melyek azok az országok, ahol továbbra is lassan gyűlnek az aláírások?
Elejétől fogva számítottunk azokra az országokra, ahol jelentős számú magyar közösség él. Ilyen például Horvátország, vagy Szlovénia, de valamiért eddig nem jött össze.
Miért?
Nem tudom megmondani. Horvátországban eddig csak 550-en írtak alá, ami tényleg nagyon kevés az ott élő magyar kisebbség lélekszámához viszonyítva. Hasonló a helyzet Szlovéniában is ahol csak a szükséges mennyiség közel 4 százaléka jött össze.
Hány darab aláírás kellene még?
Ezt azért nehéz most megmondani, mert minden országban más a kvóta. Ha például Horvátországból, Szlovéniából, vagy a Baltikumból összegyűlne az alsó küszöb értéke, akkor 30 ezer aláírás elég lenne. De Németországban már 70 ezer kellene, míg a másik véglet Luxemburg, ahol hiába nagyon alacsony a kvóta, az emberek máshogy gondolkodnak ezért sem biztos, hogy ott összegyűlik. Várni kell még néhány hetet és akkor pontosabban lehet látni. Azt viszont fontos hangsúlyoznom, hogy Magyarországon is lehet még gyűjteni az aláírásokat még akkor is ha a szükséges mennyiség már régen összejött, ugyanis nem mindegy, hogy mekkora támogatottsága van a kezdeményezésnek. Amikor beadjuk az adatokat, akkor az EU döntéshozói is látják, hogy Magyarországon nem egyszerűen csak összegyűlt a megfelelő számú aláírás, hanem jelentős a társadalmi támogatottsága is az ügynek.
Mi kellene ahhoz, hogy ez valahogyan felgyorsuljon, lendületet kapjon?
A hirdetéseink másfél millió emberhez jutottak el. Közben folyamatosan biztatjuk az egyházi és a civil szervezeteket, hogy segítsenek, de úgy tűnik mégis kevés embert érdekel ez. Hiába írja alá mondjuk egy civil szervezet vagy egy párt vezetője az ívünket és erre biztatja a tagságot, ha a többiek nem csatlakoznak. Abban bízunk, hogy a végső határidő, november 7. közeledtével ismét felgyorsul az aláírások beérkezése.
A magyar kormány tud valamit segíteni? Az elmúlt években annyi kampányt folytatott az Orbán kabinet, hogy egy ilyen valóban nemzeti ügy igazán megérdemelne legalább akkora publicitást a kormánysajtóban, mint például a Soros, vagy migráns kampány...
A magyar kormány már eddig is segített és várható a további segítség. A Fidesz, de az ellenzék több prominense is a kezdeményezés mellé állt. Ugyanakkor nagy segítséget jelent a civil szféra, akik a maguk módján legalább annyira hatékonyak mint egy kormányzati közreműködés.
Mi lesz akkor, ha a november 7-ig nem lesz meg a szükséges 1 millió aláírás?
2019-ben amikor kezdtünk, az első négy-öt hónap után az is kérdéses volt, hogy összejön-e az 1 millió aláírás... Akkoriban nagyon sokszor felvetődött, hogy mi lesz egy esetleges kudarc esetén. Én most is csak azt tudom mondani, mint korábban. Székelyföldön, a nemzeti régiókban Katalóniában, Baszkföldön, vagy éppen Belgiumban a Flamandok számára olyan helyzet, illetve rendszer alakult ki, ami az ott élők számára sem elfogadható. Ebből következik egy feladat. Na most amit mi kudarcnak neveznénk, az tulajdonképpen azt jelenti, hogy elveszítettünk egy eszközt. Viszont a feladat ettől még megmaradt, amit meg kell oldani ez esetben más eszközökkel.