Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselők!

Készülünk a Székely Szabadság Napjára és az ezzel kapcsolatos feladatok itthon tartottak, sajnálom, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán nem lehetek jelen. Történt azonban egy rendkívüli dolog a tegnapi napon: Luxemburgban véget ért egy közel hat éve tartó jogi küzdelem, a Székely Nemzeti Tanács által kigondolt és elindított polgári kezdeményezés ügyében. Az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdetett: a pert megnyertük!

Az ügy visszakerül az Európai Bizottság elé, de nem azzal, hogy az elutasítást részletesebben, alaposabban indokolja meg, hanem azzal, hogy az elutasító határozat érvénytelen. Fel vagyunk készülve arra, hogy az Európai Bizottság bejegyezze a polgári kezdeményezésünket, és ezzel kapu nyíljon előttünk egy új küzdőtérre. Ezért gondoltam arra, hogy levélben fordulok Önökhöz, amely egy tájékoztatást és végül egy kérést is tartalmaz.

A Székely Nemzeti Tanács 2008. február 23-i ülésén elhatározta, hogy „kezdeményez egy uniós szintű szabályozást az Európai Unióban élő, szülőföldjükön őshonos, számbeli kisebbségben élő népek és népcsoportok jogaira vonatkozóan.” Ennek a határozatnak, ennek a gondolatnak az alapja a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésen kinyilvánított joga Székelyföldnek ahhoz, hogy az Európai Unió önálló fejlesztési régiójaként ismerjék el.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2012. augusztus 4-én elfogadta A régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezés részletes indoklását, és a polgári bizottságba jelölte a Székely Nemzeti Tanács elnökét, és meghatalmazta a bizottság egészének megszervezésével.

A bejegyzésre 2013. június 18-án került sor, és július 25-én kézhez vettük az Európai Bizottság elutasító határozatát. A kedvezőtlen döntést azzal a téves indoklással támasztották alá, hogy a kezdeményezés „nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.”

2013. szeptember 26-án megtámadtuk az elutasító határozatot az Európai Unió Törvényszékén. Ezen a napon kezdődött az a hatéves jogi küzdelem, amely a tegnap lezárult. Van egy hatszáz oldalas peranyag, benne a perbe beavatkozó Magyarország érvei a mi oldalunkon, Románia és Szlovákia érvei a Bizottság oldalán. Fontos része a peranyagnak Kovászna megye, Debrőd önkormányzata és a Breton Kulturális Intézet érvei szintén a mi oldalunkon. Már akkor kimondtuk: el is értük a célt, hiszen a nemzeti régiók ügyéről európai szinten folyt a vita. Igaz, mi ezt nem a bíróságon akartuk, hanem az Európai Parlamentben lefolytatni. Bízom benne, hogy ez meg fog történni.

Ennyi vázlatosan a történet.

Az első tömör értékelésként ki kell mondani: a székely közösség nyert pert Magyarországgal szövetségben az Európai Bizottság ellen. Bízunk abban, hogy a jövőben az Európai Bizottság, de Románia és Szlovákia is partnerünk lesz a nemzeti régiók védelméről szóló uniós jogszabály megalkotásában. A szolidaritás próbája lesz: képesek-e a tagállamok a kulturális sokszínűség védelmében jogszabályt alkotni, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167-ik cikkével: „az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket.”

Összességében a célunk egybeesik az Európai Unió működésébe foglalt célkitűzéssel: „átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.”

Megkérem önöket, legyenek aktív támogatói a kezdeményezésnek, járuljanak hozzá az egymillió aláírás összegyűjtéséhez. Befejezésül a polgári kezdeményezés részletes indoklásából idézek egy bekezdést: „A nemzeti régiók többségi közösségei: népek. Következésképp a nemzeti régiók népek hazái, akárcsak Európa országai, és ennek megfelelően kell kezelni őket.”

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke