Tisztelt Elnök Úr!
Tudomásul vettük, hogy múlt hét pénteken (június 19) az Európai Parlament megszavazta az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési határidejének meghosszabbítását.
Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a Tanács egy későbbi ülésén egyetért a javaslattal, megszülethet egy ideiglenes rendelet, amely 2020. május 7-től kezdődő, visszamenőleges hatállyal hat hónapos hosszabbítást biztosít a nemzeti régiókról szóló kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtésére, azok tagállami ellenőrzésére és igazolására. Ez legkorábban július folyamán esedékes, ám a tagállamok képviselőinek egyet nem értése esetén ennél jobban is elhúzódhat a Tanács döntéshozatala, sőt a lehetőségek között szerepel az is, hogy a Tanács nem fogadja el a javaslatot.
Jelenleg tehát az ígért hosszabbítás csak egy jogalkotási folyamat tárgyát képező tervezet. Mindaddig, amíg nem válik elfogadott jogalkotási aktussá, azt nem teszik közzé a Hivatalos Lapban, és az nem lép hatályba, a polgári kezdeményezés szervezőinek a jelenleg hatályos jogszabályokat kell tiszteletben tartaniuk. Ezeket a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése esetében a 211/2011/EU és a 2019/788 számú rendeletek tartalmazzák. Ezek értelmében az aláírásgyűjtést 2020. május 7-én be kellett fejeznünk, onnantól kezdve nincs jogalapunk aláírások, illetve más személyes adatok gyűjtésére.
Képviselő Úr most mégis közvetlenül és – számunkra érthetetlen módon – a médiában is arra buzdít minket, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában is folytassuk a gyűjtést. Ugyanakkor sem Képviselő Úr, sem a Bizottság nem veszi le a szervezők válláról annak felelősségét, hogy milyen következménye lehet annak, ha megsérti valamely tagállam nemzeti jogát – vagy akár az európai uniós, de tagállami hatóságok által számon kért GDPR rendeletet – a jogalap nélküli aláírásgyűjtés. Az sem világos, hogy mi lesz az összegyűjtött aláírások sorsa, ha a Tanács mégsem fogadja el az ideiglenes rendeletet.
Ahogy azt Képviselő Úr nagyon jól tudja, a Székely Nemzeti Tanács soha nem keresett kifogásokat, ha a munka elvégzéséről volt szó. A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét gondos előkészítést követően már 2013 nyarán elindítottuk. Amikor a Bizottság jogtalanul megpróbálta megakadályozni a gyűjtést, attól sem riadtunk vissza, hogy hatévi munkát fektessünk abba a perbe, amelynek eredményeként az Európai Bíróság végül nekünk adott igazat a Bizottság jogászaival szemben.
A per megnyerése után végigdolgoztuk az aláírásgyűjtés időszakát, amit az összegyűjtött közel 1 300 000 aláírás fémjelez. Azóta is változatlan intenzitással dolgozunk a hosszabbítás elérésén, mert meggyőződésünk, hogy a koronavírus-járvány negatív hatásai nélkül a hét tagállami kvótát is elértük volna.
Már jóval a Bizottság rendelettervezetének közzététele előtt, április 7-én kérelmet intéztünk a Bizottsághoz a határidő meghosszabbítása iránt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az ötletgazdái vagyunk annak a koncepciónak, hogy az uniós intézményeknek valahogy reagálnia kell a koronavírus-járványra annak érdekében, hogy az európai polgárok demokratikus részvételi jogai a járványellenes korlátozások közepette is érvényesülhessenek. Azonban a mi álláspontunk a kezdetektől változatlan a tekintetben, hogy a határidő meghosszabbítására csak jogállami módon kerülhet sor: vagy a Bizottság saját hatáskörben hozott határozatával, ahogy arra már van precedens, vagy olyan jogalkotási aktussal, amely a hatályba lépésétől kezdve egyenlő mértékű hosszabbítást biztosít minden olyan polgári kezdeményezésnek, amelyet érintettek a koronavírus járvány hatásai.
Sajnálatos tartjuk ezért, hogy a Bizottság mindeddig nem adott érdemi választ az április 7-i határidő-hosszabbítási kérelmünkre, azt pedig kifejezetten visszautasította, hogy a hivatalos aláírási felületen módosítsa az aláírásgyűjtési határidőt, és a már lejárt május 7-i határidő helyett a határidő-hosszabbítást lezáró időpontot tüntessen fel. Azt viszont közölte a Bizottság, hogy a jogi kockázatok között szerepel, hogy a május 7. után gyűjtött aláírásokat nem számítják bele a végeredménybe. Ez a hivatalos válasz jelentősen lecsökkenti azoknak a „fű alatti” biztatásoknak a hitelességét, hogy „folytassuk csak nyugodtan a gyűjtést, nem lesz abból baj”. Ezzel szemben lehet, ezért viszont a szervezőké felelősség.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Bizottság most jogállami megoldás helyett egy olyan visszaható hatályú ideiglenes rendelettel próbálja megoldani a helyzetet, amely pont a hatályos jogszabályokat betartó polgári kezdeményezéseket diszkriminálja, az ő hátrányukra sérti az egyenlő bánásmód elvét. A Bizottság javaslata és az ennek nyomán születőben levő ideiglenes rendelet a jogszabály megszegőinek kedvez. Ezzel szemben a jogalkotó érdeke is, hogy egy támadhatatlan rendelkezés oldja meg a koronavírus-járvány okozta bonyodalmakat. Általános szabályként lehet elfogadni, hogy a mindenkori jogalkotó feddhetetlenségének egyetlen garanciája a diszkriminációmentes, jogállami normáknak megfelelő törvényalkotás.
Mindezek ellenére küszöbön áll tehát, hogy amennyiben a Tanács is jóváhagyja az EP által már elfogadott javaslatot, úgy a jogerős rendelet hatálya alatt, törvényes módon fogjuk tudni folytatni a nemzeti régiók védelmében az aláírásgyűjtést.
A törvényes út követése nemcsak jogi, hanem erkölcsi felelősségünk is.[1] A Székely Nemzeti Tanács hitelessége éppen abból ered, hogy soha nem játszotta el a székely emberek bizalmát, soha nem tekintette azt szavazatszerzésre alkalmas politikai tőkének, és soha senkit nem biztatott törvénytelen cselekvésre.
Tudomásul vettük, hogy a sajtónak tett közelmúltbeli nyilatkozatai szerint Képviselő Úr is nagy várakozással tekint az aláírásgyűjtés folytatásának lehetőségére.[2] Biztosíthatjuk, hogy a FUEN elnökeként felajánlott segítségét változatlanul igényeljük, hiszen abban az alapvető kérdésben egyetértés van közöttünk, hogy a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikerre vitele a székelység szempontjából létfontosságú.
Bízunk benne, hogy megannyi egyeztetés után így számíthatunk majd a FUEN szervezői, humán- és eszközkapacitásának intenzívebb mozgósítására, szemben azzal, amit e szervezettől az aláírásgyűjtés első évében tapasztaltuk. Biztosak vagyunk abban, hogy amennyiben a FUEN teljesíti 2019. március 8-án sajtóközleményben is nyilvánosságra hozott ígéretét,[3] tagszervezeteinek aktív segítségével rövid időn belül össze fog gyűlni a kvóta nem csak négy országban, hanem mindazon tagállamokban, melyekben a FUEN tagszervezettel rendelkezik.
Ennek megfelelően tisztelettel kérjük, hogy az említett rendelet hatálybalépéséig fennálló időben tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a FUEN tagszervezeteit felkészítse a közös munkára, annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt szervezet megfelelő hatékonysággal tudjon az aláírásgyűjtés második hullámába bekapcsolódni.
Az együttműködésünk eredményességébe vetett bizalommal,
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
[1] Lásd: https://www.sznt.org/hu/10-hu/hirek/1337-az-alairasgyujtes-folytatasanak-meg-nincs-jogalapja, letöltve: 2020.06.22.
[2] Lásd: https://www.maszol.ro/index.php/kulfold/128559-a-polgari-kezdemenyezesek-hataridejenek-meghosszabbitasa-mellett-dontott-az-ep, letöltve: 2020.06.22.
[3] Lásd: https://www.fuen.org/en/article/The-second-ECI-on-minority-rights-and-regions-wins-against-the-European-Commission-at-the-EU-Court-of-Justice, letöltve: 2020.06.23.