Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Fotó: Pro Civis

A Pro Civis Polgári Társulás szervezésében október 12. és 14. között Nagymegyeren hetedik alkalommal megtartott Önkormányzati Szabadegyetem zárónapján az őshonos kisebbségek jogairól, valamint a regionális és lokális sajtó szerepéről volt szó. A szabadegyetemen több mint száz polgármester és önkormányzati képviselő vett részt.

Az őshonos kisebbségek jogai az Európai Unióban és a határon túli magyar közösségekben címmel megszervezett blokkban Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke tartott előadást.

Az autonómiáról beszélni kell

Csóti György szerint a rendszerváltás óta semmi sem történt annak érdekében, hogy a megmaradásunkat biztosítsuk. Az igazgató szerint fennmaradásunknak az is a feltétele, hogy azokban az országokban, ahol kisebbségbe szorult a magyarság, társnemzetté válnak-e, avagy megmaradnak másodrangú állampolgároknak. Felvidék, Kárpátalja és Erdély esetében ettől nagyon messze vagyunk, Vajdaságban az autonómiának köszönhetően jobb helyzetben vannak az ott élő magyarok. Csóti úgy véli, alanyi jogon járna az őshonos kisebbségeknek az önrendelkezés, ám sajnálatos módon ezt a többségi nemzet nem fogadja el. Ennek ellenére az önrendelkezésünkről beszélni kell. Csóti kifejtette, az autonómia kialakulásának három feltétele van, az első, hogy azt az adott közösségnek is akarnia kell. A másik feltétele a jogi háttér, amely hiányzik és a nemzetközi gyakorlat, amire van példa. Az autonómia kialakulásának harmadik feltétele, hogy a többségi nemzet hajlandóságot mutasson az autonómia kialakítására.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Csóti György, a KJI igazgatója (Fotó: Pro Civis)

A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója beszélt az intézet tevékenységéről is. Az egész Kárpát-medence magyarságának próbálnak jogi segítséget nyújtani abban az esetben, ha jogsértés éri őket a nemzetiségük miatt. Az intézet felvidéki partnerekkel is együttműködik, többek között a Szövetség a Közös Célokért irodahálózatával is. A szlovák kárpótlási törvény kapcsán kialakult helyzetről Csóti kifejtette: az Európai Bizottság döntésére várnak, hiszen a szlovák jogszabály sérti az Európai Unió alapelvét, amely a tőke és az emberek szabad áramlásáról szól. Az ügy kapcsán már több mint kétezer sértett adatait gyűjtötte össze az intézet. Az igazgató abban bízik, hamarosan döntés születik.

A katalánok békésen küzdenek

Berényi József előadásában kitért azokra a nemzetekre, amelyek kivívták maguknak az autonómiát. Kifejtette: vita folyik arról, mit értünk az őshonos nemzetiség fogalma alatt, vannak olyan nézetek, amelyek szerint a 19. században már a térségünkben élő nemzeteket kell őshonosnak tekinteni, vannak olyanok, akik a török időkig térnek vissza. A több mint ezer éve itt élő magyarságot mindenképpen őshonosnak kell tekinteni. Európában mintegy hatvanmillió ember él kisebbségben.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Berényi József szerint ha jókor vagyunk jó helyen, teljesülhetnek a kéréseink (Fotó: Pro Civis)

Berényi József pozitív példaként említette a baszkokat, akik anyanyelvüket a kihalástól mentették meg azzal, hogy kiharcolták maguknak az autonómiát. A megyei alelnök elmondta, nem ért egyet az erőszakos cselekményekkel, mégis fel kell nézni erre a közösségre, hiszen elérték, hogy anyanyelvüket ismét oktassák és használják a hivatalokban is. Berényi József számos pozitív önigazgatási modell mellett szólt a katalánok küzdelméről is, akik békésen, népszavazáson kívántak dönteni saját sorsukról, amit a spanyol rendőrség erőszakosan próbált megakadályozni. Az ügy még nem zárult le, de Berényi József bízik abban, hogy a katalánoknak sikerül békés úton elérniük céljaikat.

Kétnyelvűség a kórházakban, magyar felirat Nagyszombatban

Nagyszombat megye alelnöke, elnökjelölt arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek sorsa sokszor a saját kezünkben van, utalva ezzel a novemberi megyei választásra is. A törvényi keret sajnálatos módon semmit sem garantál Szlovákiában, de ha jó helyen vagyunk és jókor kérünk, akkor megvalósulhatnak az igényeink, álmaink. Berényi József példaként hozta fel a dunaszerdahelyi és galántai kórházak eladásáról szóló szerződést, melyben kikötötték, hogy a tulajdonosnak be kell biztosítania a magyar nyelvhasználatot az intézményben. A pácienseket magyarul is informálják, és az egészségügyi dolgozók is tudnak magyarul.

Berényi József kitért a Nagyszombatban leleplezett Kodály Zoltán-emléktáblára is, amelynek köszönhetően 1920 után először került ki magyar nyelvű szöveg is a városban, hiszen a zeneszerző, népdalgyűjtő emlékére kétnyelvű táblát helyeztek el a Zene Háza falán.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Őry Péter szerint nem csak az önkormányzatoknak kellene két nyelven kommunikálniuk a polgárokkal (Fotó: Pro Civis)

Őry Péter, a Pro Civis elnöke kifejtette: a kétnyelvűségre az önkormányzati nyelvhasználaton kívül nem nagyon találunk példát, holott a többi hivatalnak is biztosítania kellene a nemzeti közösségek számára az anyanyelvhasználati feltételeket.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke hozzászólásában arra kérte a jelenlévőket, hogy éljenek a meglévő nyelvi jogokkal, és kezdjék ezt akár a saját házuk táján, használják a nevüket a magyar helyesírás szabályai szerint.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Bárdos Gyula szerint a névhasználatra is oda kellene figyelni (Fotó: Pro Civis)

Helyi sajtó, lokális tájékoztatás

Az önkormányzatok munkáját nagyban segítheti a sajtó, hiszen a polgárokat így is lehet tájékoztatni az eseményekről és az őket érintő kérdésekről. Ezért is fontos a helyi, vagy regionális sajtó, melyről Rajkovics Péter, a dunaszerdahelyi.sk főszerkesztője és Lőrincz Adrián kommunikációs szakértő adott elő.

Rajkovics Péter kiemelte: a felvidéki magyar eseményekről a szlovák sajtó csak akkor tudósít, ha botrányszaguk van. A felvidéki média nincsen jó helyzetben. A közszolgálati TV és rádió kötelékében működik a Pátria Rádió és a magyar adás, de állandó viták tárgyát képezi már az adásidő is. Az országos lapok terén sem állunk jól. Országos portálokból több van, kérdéses, elég-e, avagy nem, nevezhető-e már soknak is. Ezeken kívül vannak önkormányzati lapjaink, amelyek Rajkovics Péter szerint nagy lehetőségek előtt állnak.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

A helyi sajtónak fontos szerepe van; a képen: Rajkovics Péter, Neszméri Tünde és Lőrincz Adrián (Fotó: Pro Civis)

A helyi sajtónak ereje van

A dunaszerdahelyi.sk portált az emberek 66 százaléka mobilról keresi fel. Elindítása óta, azaz húsz hónap alatt 1 722 668 elérése volt a portálnak, az IP számok alapján a portálnak 2000 rendszeres olvasója van, és a főszerkesztő szerint ez akár sikertörténetnek is nevezhető. Emellett ugyanez a szerkesztőség évi húsz alkalommal lapot is kiad.

A helyi média tájékoztató szerepe mellett szolgálja a közösséget, elősegíti a városi összefogást, jó ügyek mellé áll. Ilyen volt tavaly a beíratási kampánysorozat, amelyben az anyanyelvű oktatás fontossága mellett szóltak.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója is részt vett a szombati előadáson (Fotó: Pro Civis)

A média hatalom

Lőrincz Adrián a média és a sajtó közötti különbségre is felhívta a figyelmet, a közösségi háló ugyanis szintén médiának számít, de nem sajtótermék. Szlovákiában 1839 lapot tart nyilván a kulturális minisztérium, ezek a rendszeresen megjelenő lapok, az önkormányzatok által kiadott újságok nem tartoznak közéjük, hiszen azok megjelenése nem periodikus. A szakértő azt is elmondta: annak ellenére, hogy számos hírportál működik, azok egy jogi vákuumban léteznek, hiszen a törvények nem definiálják azokat.

Több olyan jogszabály van, amelyet ismerniük kellene azoknak, akik lapokat adnak ki: ilyen az alkotmány, amely meghatározza a szólásszabadságot és az információhoz való jogot. A szerzői jogokról és a személyes adatok védelméről szóló törvény ismerete is fontos.

Jogaink, kétnyelvűség, tájékoztatás - Véget ért az Önkormányzati Szabadegyetem

Kőrösi Ildikó, az MKP alelnöke, és Agócs Gergely megyei képviselő a szabadegyetemen (Fotó: Pro Civis)

A helyi média elsődleges feladata a tájékoztatás, ezek a lapok, honlapok a lakossághoz szólnak és azokhoz a szervezetekhez, vállalkozókhoz, akik a településen tevékenykednek. Ezért Lőrincz Adrián is úgy véli, fontosak ezek a kiadványok.

Neszméri Tünde / Felvidék.ma

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük