Józsa Judit Erdély című alkotásával

Józsa Judit korondi születésű, Budapesten élő kerámiaszobrász, művészettörténész, a Józsa Judit Galéria tulajdonos-vezetője és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány elnöke a kijárási korlátozás ideje alatt sem pihenéssel tölti az időt: számos formáját találta meg annak, hogy a virtuális térben teljesítse küldetését – tárlatot rendez, tanít, bemutatókat tart.

Mindeközben erős hittel és bizakodással tekint a jövőbe: Szívből remélem, hogy Isten segítségével a koronavírus okozta veszélyhelyzetből kigyógyulunk szeptemberig és így nem kell elhalasztani az Eucharisztikus Kongresszust. Olyan jó lenne, ha ezen az eseményen az Eucharisztiát ünnepelve a világ keresztényeivel együtt adhatnánk hálát a pandémia túléléséért is” – mondja. Ünnepi interjúnkban megfogalmazott szavai megerősítenek, bátorítanak, kapaszkodót nyújtanak. S főként utat mutatnak a jövőre nézve.

Szeretet erény dombormű

– Milyen lelkiállapotban készül az idei, a szokásostól sok szempontból eltérő húsvéti ünnepre?

– A családom otthon van Korondon és Székelyudvarhelyen. Természetesen én is aggódom, különösen a szüleimért: édesapám, Józsa János korondi fazekasmester 78 éves, és édesanyám, Julianna is a koronavírus-járvány veszélyeztetett korosztályába tartozik. Most fizikailag nemcsak a 750 kilométeres távolság választ el bennünket egymástól, hanem a karantén is... Korondon él a kisebbik bátyám, Jankó, és felesége, Hajni, a kislányuk, Kicsi Jutka, az ő férje, József a két pici kislányukkal. Székelyudvarhelyen laknak a nagyobbik bátyámék, Jenő és felesége, Enikő. Az ő két már felnőtt gyermekük Angliában tanul és dolgozik; Előd és Krisztina ott rekedtek Angliában. Azt hiszem, ez az első húsvéti ünnep, amit nem töltök Édesszüleimmel és a családommal. Lelkierőt kell vennem magamon, hogy ne keseredjek el, mert nagyon hiányoznak... Ezt a húsvéti ünnepet egyedül fogom megélni Budapesten, önkéntes karanténban, a lakásomban. Imádkozom a Jóistenhez, hogy mihamarabb együtt lehessünk, hogy mindannyian egészségben és örömben összeölelkezhessünk!

Patrona Hungariae

– A művészete is mutatja, mennyire közel áll Önhöz a hit, a szakralitás. Ilyen szempontból milyennek látja a körülöttünk lévő világot s benne a magunk, a magyarok helyzetét?

– Az utóbbi évtizedben hazánk és Európa is nagy változásokon esett át. Szomorúan tapasztaltuk, és tapasztaljuk ma is, hogy szerte Európában a nemzeti értékek, az egészséges erkölcs, a keresztény kultúra és hit eltörlésén oly sokan fáradoznak… Ebben a helyzetben mi, magyarok, itt, az anyaországban, a „hegytetőre épített városban”, és mi, magyarok, a trianoni határokon túl és szerte a nagyvilágban, egy nemzet vagyunk, testvérek vagyunk, és igazi példamutatásra törekszünk.

Mi, magyarok adtuk a világ legtöbb feltalálóját és tudósát, s az emberiséget jóhiszeműen szolgáltuk. Látjuk, hogy a magyar a magyarral újra testvér lehet, hogy a trianoni határok ellenére elszakadt testvéreink újra magyar állampolgárok lehetnek. S látjuk azt is, hogy milyen veszedelemmel küzdünk, amikor Európa-szerte keresztény templomokról kereszteket vesznek le… és az Európát elárasztó migráció kezelése milyen problémákat vet fel. S látjuk azt is, hogy sohase látott helyzetben és módon, mi, magyarok, a saját nemzeti identitásunkért és örökségünkért kell vívjuk ma is harcunkat, mint annyiszor történelmünk során… Ez mindennap eszünkbe jut, amikor a déli harangszó megkondul, hisz’ Hunyadi János 1456. július 22-én a nándorfehérvári diadalban legyőzte a török sereget és megmentette Európát. Mi, magyarok jól tudjuk, hogy a déli harangszó e győzelemért való hálaadás. De vajon a mai Európa tudja-e ezt?

Magyarország – Anyaország

A közelmúlt ilyen előzményei után a koronavírus okozta pandémia eddig soha nem tapasztalt, embert próbáló helyzetet okozott, amelyben napjainkban igyekszünk helytállni, felelősen élni és tenni a dolgunkat, mindenki a maga módján, lehetősége és tehetsége szerint. Közös felelősségünk, hogy a járvány terjedését minden rendelkezésünkre álló eszközzel lassítsuk és otthon maradjunk. Azt érzem, hogy a kezdeti félelmet felváltotta a segítő szándék. Olyan jó látni és tapasztalni, hogy képesek vagyunk egymás segítésében Cirenei Simonok és Veronikák lenni! Öröm látni, hogy a magyar nemzet nagy része össze tud fogni, hogy példát tud mutatni és erőt tud adni, amikor arra van szükség. A néptáncos otthonról hívja legényesre és leányosra is a táncosokat, a zenészek és énekesek közösen énekelnek online, a színészek verseket szavalnak, az alkotóművészek virtuális térben mutatják meg alkotásaikat, megnyíltak a virtuális múzeumok és filmarchívumok, koncertek, a karanténban élők esténként az erkélyen tapsolják meg az egészségügyben és az oktatásban helytállókat. A gyermekek online tanulnak, aki varrni tud, az szájmaszkot, védőruhát varr, a Boccuse D’or világhírű magyar séfjei önkéntesen főznek egy-egy kórház dolgozóinak mindennap, a különböző egyházak vezetői együtt imádkozzák a Miatyánkot… Sorolhatnánk még a sok-sok jó példát, ám csalódottságunkban nem mehetünk el szó nélkül a mellett, hogy miközben az országunk kormánya minden erejével azon van, hogy e válsághelyzetet megoldja és az életünket, munkalehetőségeinket megóvja, amikor minden más országban félre tudják tenni a különféle politikai nézetkülönbségeket, hogy összezárva erőiket mentsék az országuk népét, akkor nálunk erre egyesek nem képesek vagy nem hajlandóak, embertelenül és hazafiatlanul viselkednek. Imádkozunk értük!

Krisztus passiója 13 stáció

A kortárs művész általában nemcsak külső szemlélője a történéseknek, hanem kérdéseket tesz fel és válaszokat, megoldásokat, lelki gyógyírt keres. A 2012-ben mintázott „Erénykatalógusom” domborműveinek alkotásakor kiindulási pontként fogalmazódott meg bennem az a kérdés, hogy milyenek vagyunk mi, magyarok, milyen erényekkel rendelkezünk, mire lehetünk büszkék és mi is a magyar örökség. Így nem véletlenül az erkölcsi alapjainktól indultam el. Úgy éreztem, hogy felgyorsult, elmaterializálódott világunkban, amikor az erkölcsi értékek háttérbe szorulnak, és embertársaink a szó rossz értelmében válnak individualistává és kozmopolitává, bizony nagy szükség van erre. Aquinói Szent Tamás erénytana áll legközelebb az én lelkemhez, ezt fogadom el, e szerint élek. Ő a keresztény erkölcsi életet a három isteni és a négy sarkalatos erény alapján fejti ki. Aquinói Szent Tamás szerint az embernek minden erényben gyakorolnia kell magát, mert ha egyik gyöngülni kezd, az magával hozza a többi hanyatlását is. Úgy érzem, hogy ebben mindnyájunknak vannak hiányosságai, és ezen önmagunkban szükséges dolgoznunk.

Nagyon fontos, hogy tudjuk – és a mai válságos helyzetben ez még inkább előtérbe kerül –, hogy valóságos értékeinket ne torz és ránk erőltetett szemüvegen át nézzük, hanem az önismeret tükrében ismerjük meg azokat – hibáinkkal együtt –, hogy megtudhassuk, milyenek is vagyunk valójában, hol a helyünk a népek sorában és versenyében, mennyit is nyomunk a lelkiismeret, a haza, az emberiség és a Jóisten mérlegén. Munkásságom, alkotásaim célja az egészséges önismeretünk elérése, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket itt, Európa szívében.

Krisztus passiója 12 stáció

– Milyen gondolatok fogalmazódnak meg Önben az Eucharisztiáról?

– Mostanság többször gondolok Márton Áronra, szülőföldem, Erdély megtörhetetlen püspökére, aki az Eucharisztia apostola volt. Ha csak rá gondolok, már akkor is erőt merítek példájából. Márton Áronnak az eucharisztikus Krisztus adott lelkierőt és bátorságot, hogy a megpróbáltatásokkal teli körülmények között, négy évtizeden keresztül jó pásztorként vezesse népét. Őt idézem: „El sem tudjuk képzelni, hogy mi lenne a világ Oltáriszentség nélkül, ha az Isten nem volna közöttünk, ha Isten nem adná magát nekünk. És ha nem volnának lelkek, akik benne és belőle élnek, mint a szőlőtőből a venyige. A mai világ szörnyűségeiből valamelyes fogalmat alkothatunk arról az irtózatos embertelenségről, amire az Istentől elszakadt ember képes. Borzalmak és kínok tanyája lett a föld, a paradicsomnak álmodott élet pokollá vált, mert az utolsó évtizedek tébolya az ember-venyigét nyaláb számra tépte le a Krisztus-tőről, maró gúnnyal és hangos lemezzel tömeget tartott távol az életasztalától. És ha az emberiség ördögivé torzult fájdalmas arcán még megcsillan az isteni vonás, ha a gonoszság tobzódásában is imbolyog valamelyes jóság, azért van, mert van Oltáriszentség, s ott van, ahol emberek az Oltáriszentségből élnek, ahol lelkek az Oltáriszentségben Isten lényegével egyesülnek.”

Az Eucharisztia szó a görög eucharistein szóból ered, amely hálaadást jelent. Aquinói Szent Tamásnak nemcsak az erénytana fontos számomra, hanem az Eucharisztiáról szóló tanítása is, amelynek eszenciája számomra ez: „Az Eucharisztia a Szeretet Szentsége, jelzi a Szeretetet és teremti a szeretetet. […] Az Eucharisztia az egész lelki élet beteljesedése.”

Krisztus passiója 6 Veronika kendője

Mi, keresztények, hisszük, hogy Jézus jelen van az életünkben, az imáinkban, a Szentírásban, az elesett embertársainkban, a szenvedőkben, a bajban lévőkben és a megpróbáltatásainkban is. Jézus jelen van a szentségekben; a mai helyzetünkben, az üres templomokban is a szentmisét bemutató papban; de különösen egyedülálló módon jelen van az Oltáriszentségben. Így amikor az Eucharisztiát ünnepeljük, akkor annak az Istennek adunk hálát, aki az Atya (Teremtő), a Fiú (Megváltó) és a Szentlélek (a Megszentelő). Tehát az Eucharisztia a keresztény imádság legtökéletesebb formája. Számomra ezt jelenti az Eucharisztia! Hálát adok Istennek ezért az ajándékért! Szívből kívánom, hogy minden magyar testvérem, felekezettől függetlenül, a mostani élethelyzetünk okozta félelmében, aggodalmában a kétségbeesés pillanataiban is érezze meg, hogy Isten nem elérhetetlen, a Szentlélek fényt ad minden csüggedőnek, hogy érezze Isten jelenlétének és szeretetének ragyogását!

Szívből remélem, hogy Isten segítségével, a koronavírus okozta veszélyhelyzetből kigyógyulunk szeptemberig és így nem kell elhalasztani az Eucharisztikus Kongresszust. Véleményem szerint ennek a különleges eseménynek kimagasló lesz a jelentősége nemcsak a Magyar Katolikus Egyház számára, hanem minden keresztény felekezet számára is. Olyan jó lenne, ha ezen az eseményen az Eucharisztiát ünnepelve a világ keresztényeivel együtt adhatnánk hálát a pandémia túléléséért is!

Krisztus passiója 1 stáció

– Adja Isten, hogy így legyen! Nagy kihívás, egyben nagy lehetőség is hazánknak és egyházunknak az Eucharisztikus Világkongresszus. Mit vár az eseménytől?

– Az Eucharisztia ünnepét várom! Igazi ÜNNEPET várok, minden keresztény lélek ünnepét! A hit, a remény és a szeretet ünnepét! Jókai Anna Kossuth-Nagydíjas író, a Nemzet Művészének szavai jutnak eszembe, amelyek 2012. november 8-án, Budapesten a Duna Palotában a Magyar örökség I. című tárlatom megnyitóünnepségén hangzottak el és a NEK-re vonatkoztatva ideillőek: „Ma nagyon nehéz úgy hitről, reményről és szeretetről beszélni, hogy ne legyenek cinikusok, akiknek a szája sarkában megjelenik a gúnyos mosolygás. Pedig ezek nem falvédő bölcsességek. Az erejük éppen abban van, hogy a legegyszerűbb konyhában, a füstös sparhelt fölött is érvényesek. Ugyanakkor a legnagyobb művész lelkében is hatnak. Ugyanis akiben nincs hit az iránt, amit csinál, az nem fogja tudni véghezvinni. Aki nem hisz abban, hogy ez a többi emberre is hatással van, abban nincs remény. És aki az egészet nem öleli át szeretettel, akkor valójában csak egy külsődleges, üres dolgot fog létrehozni.”

Továbbá az eseménytől leginkább a magyar nemzet keresztény hitbéli megerősödését várom!

Első szent királyunk minden világi küzdelmen felül álló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira, azaz ránk. És tette ezt úgy, hogy új tartalmat kaphatott az ősi forma. Így a magyar kultúra lényegében olyan erős keresztény kultúra lehetett, amely ősvallásuk egyistenhitének elemeit őrzi meg mindmáig, krisztianizált formában. A Szűz méhébe fogadta és Fiú képében világra szülte a fénnyel teremtő Atyaistent. Az Árpád-ház ősanyja, Emese, álmában a fénymagot hozó, „túlról” érkező, szellemerőt megidéző Turul-madár közvetítésével fogant, és így a Krisztust szülő Máriát „előlegezte” meg a magyarság számára. A honfoglaló magyarság mélyen tisztelt istenanyja, a Boldogasszony valójában népünk történeti tudatának, mitologikus gondolkodásának legkiemelkedőbb és legfontosabb példája, tehát a kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar ősi örökségnek megtestesítője. Szent István király tanácsadója, fia, Szent Imre nevelőatyja, Szent Gellért püspök volt az, aki előrelátóan rendelte el, hogy az Istenanyját magyarul Boldogasszonynak nevezzék.

Attól tartok, hogy korunkban, amikor a társadalom nagy része jó esetben vasárnapi hívő, rossz esetben még az sem, olyannyira eltávolodtunk a Szűzanyától, hogy mi, eltávolodott magyarok leszünk a nyolcadik tőr a Hétfájdalmú Szűzanya szívében. Nem távolodhatunk el, nem hagyhatjuk magára Őt, mert a Teremtő rendeléséből, Szent István királyunk által, az országfelajánlása óta Magyarország Mária országa, mi, magyarok, pedig Mária népe vagyunk, országunk Regnum Marianum. Magyarország királynője a Nagyboldogasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária, akit augusztus 15-én, halála napján égbe emeltek az angyalok. Mi, magyarok, hisszük, hogy ott fent, a mennyekben a Szent koronával koronázták meg. Miért távolodtunk hát el tőle?

Azt várom a NEK rendezvénysorozatától, hogy vissza tudja hívni a Magyarok Nagyasszonya, a Patrona Hungariae oltalmazó palástja alá az onnan eltávolodottakat! Különösen fontos lenne, hogy Nagyasszonyunk védelmező palástja alatt még inkább összetartozzunk és megerősödjünk egymás szeretetében, hitünkben, hogy vállvetve képesek legyünk lelki sorfalat állni, amikor itt az idő. Erősen konok székely vagyok, hiszek a magyar nemzet lelkierejében, bízok a magyar szellemben, és szívből remélem, hogy leszünk olyan erősek, hogy alázatról tegyünk tanúbizonyságot és imádságos lelkülettel kapaszkodjunk Patrónánk, a Boldogasszony Mária köpenyébe. Mert aki eltávolodott, az közeledni is képes, csak akarnia kell. Meggyőződésem, hogy a keresztény értékrend feladása erkölcsi, lelki és szellemi nihilizmusba vezet. Nekünk, magyaroknak, nem lehet ez a sorsunk!

Személy szerint hogyan készül az Eucharisztikus Kongresszusra, és tervezi-e, hogy részt vesz valamelyik programján?

– Kerámiaszobrászként, művészettörténészként, a Józsa Judit Galéria tulajdonos-vezetőjeként és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány elnökeként is ahhoz kérem a Jóisten áldását és segítségét, hogy a keresztény magyar kulturális értékeinket, a magyar nemzeti összetartást, a hazaszeretetet, a nemzeti identitástudat megerősítését, magyar örökségünk megbecsülését, társadalmunkban példát mutató helytállással és szerepvállalással, ezt tudatosan megcélzó kulturális tevékenységgel szolgáljam. Igen, tervezem, hogy a NEK legfontosabb eseményein részt veszek személyesen is. Életem egyik legkimagaslóbb történelmi eseményének érzem, nem szeretnék kimaradni belőle, hiszek az ima erejében és ott együtt imádkozunk majd sok ezren. A nyitószentmisén, 2020. szeptember 13-án, vasárnap a Puskás Ferenc Stadionban, 2020. szeptember 19-én, szombaton a Kossuth téri szentmisén és gyertyás körmeneten, valamint a zárószentmisén, 2020. szeptember 20-án a Hősök terén a szeretnék ott lenni.

– A Józsa Judit Galéria valamilyen módon bekapcsolódik-e a NEK eseményeibe?

– Magyarország kormánya a 2020. március 11-i ülésén veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus miatt. Közös felelősségünk, hogy a járvány terjedését lassítsuk, így a Józsa Judit Galériát 2020. március 12-én bezártuk és a veszélyhelyzet visszavonásáig zárva is marad. Nehéz időszak ez mindenkinek, nekünk is. Mindent megteszünk azért, hogy az elmaradt rendezvényeinket majd, amikor kinyílhatnak a nagyközönség előtt a Galéria ajtói, újraszervezzük, de addig is a kiállításokat virtuális kiállításba rendezzük, a húsvét nagyhetén most már negyedik éve hagyományosnak számító rendezvényünket is virtuális világi stációjárásba szerkesztettük. A NEK-en való személyes részvételem mellett a Józsa Judit Galéria rendezvényekkel, koncertekkel, kiállításokkal – a Magyar Nagyasszonyok; Magyar Örökség – Magyar Erények; Mária, a Magyarok Boldogasszonya tárlatokkal – is készül, tehát kapcsolódik a NEK-hez az Ars Sacra Fesztiválon keresztül, amelynek programját minden évben több eseménnyel is gazdagítjuk.

Józsa Judit a Magyar család című alkotásával

– Hogyan segíti a hit a jelenlegi nehéz időszak átélésében, és mivel tölti napjait?

– A Galéria állandó kiállításba rendezett anyagait és minden más alkotásomat is, az internet segítségével, a honlapomon – www.jozsajudit.hu – virtuális kiállításba rendezve tekintheti meg a nagyközönség. Továbbá a Magyar Nagyasszonyok és a Magyar Örökség – Magyar Erények állandó kiállításokban szereplő alkotásaimból mindennap megosztok egyet-egyet a Facebookon, leírásaikkal együtt. A húsvéti lelki felkészülődést segítendő a pilisvörösvári Szent Család-templomnak adományozott Krisztus passiójának domborműveit, az általam mintázott stációkat osztom meg.

Szent II. János Pál pápa mondta a Művészekhez írt levelében: „Amennyiben valóban értékes és szép alkotásokat hoznak létre, nemcsak saját népük és az egész emberiség műveltségét gyarapítják, hanem kiemelkedő szolgálatot tesznek a közjónak is” (II. János Pál pápa levele a Művészekhez. A Vatikánból 1999. április 4-én, húsvét vasárnapján).

Összegezve, 2020. március 13-tól az önkéntes karanténba vonulásom alatt két és fél hetes súlyos influenzából gyógyultam ki, az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia hallgatóinak egyhetes online oktatást vezettem le, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány szervezésében az Ég és Föld között című vándorkiállítás virtuális tárlatba rendezése után a Józsa Judit Galéria már hagyományosnak számító világi stációjárását gondoltam újra. Művészként, kerámiaszobrászként és művészettörténészként most így, a virtuális térben tudom szolgálni a közjót.

Isten most arra hívott meg minket, hogy változtassuk meg régi gondolkodásunkat és szokásainkat. Fohászomhoz a NEK mottóját hívom segítségül: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Istenem, ezért kérlek, hogy áldd meg mindazon honfitársaimat, akik értünk küzdenek és helytállnak. Adj nekik és nekünk is erőt az összefogáshoz, adj kitartást, hogy helyt tudjunk állni e nehéz időben, adj békét és nyugalmat, vezess a gyógyulás útján a feltámadáshoz!

Szívből kívánom, hogy Krisztus bennünket megváltó szeretete világítsa meg szívünket és lelkünket a feltámadás örömével! Isten áldjon és óvjon mindenkit! Áldott Húsvéti Ünnepet! Áldott Feltámadást!

Varga Gabriella