Július elsején Finnország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Forrás: themayor.eu

Július elsejétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Helsinki már véglegesítette “Fenntartható Európa, fenntartható jövő” mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul.

Mint kiemelték a finn elnökség honlapján: “A nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül.”

“Meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást” – írták.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinki látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Bajnok Artúr / MTI

3 hozzászólás

  1. marczy

    Remélhetőleg a finnek a maguk módján támogatják majd a magyar kisebbség politikai törekvéseit: a svédek számára széles körű jogokat biztosítanak az oktatástól az igazságszolgáltatásig, Åland pedig egynyelvű svéd autonóm terület, az ottani illetékességre vonatkozó külön jogszabályokkal. Addig is ajánlom mindenki szíves figyelmébe aláírásra a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezést. Jövő májusig még sok idő van, de ugyanúgy át kell lépni az 1 000 000-t és hét országban a kvótákat is. Nehezebb dolgunk lesz, de talán nem lehetetlen.
    Aláírni csak egy országban és csak egy alkalommal szabad (akár neten, akár papír alapon teszed meg ezt), akkor is, ha kettős (esetleg többszörös) állampolgár vagy.

    Válasz
    • Ginko

      A finnek semmiféle általunk vélt kisebbséggel nem foglalkoznak. Egyébként is az ő felfogásuk szerint a kisebbség a bevándorló afrikai, vagy ázsiai emberek Európában letelepedett csoportjai. Hasonlóan kiemelt kisebbség a “másság körébe tartozó emberek”. Ha tehát foglalkoznak kisebbséggel akkor náluk ez a fontos.

      Ne kergessen senki illúziót az őshonos kisebbség az ő fogalomtárukban elavult, eltűnő , talán nem is létező problámakör.

      Hát akkor mire készülnek ?

      A magyarok, meg a lengyelek b…ra . Várhatóan igen sűrűn a jogállamiság lesz a napirenden.

      Na és Románia ?

      Románia a “nagyszerü” Timmermanst nem fogja tudni megkerülni ! Jön majd a “nincs rendben a jogállamiság Romániában” Meghozzák az ítéletet : hatályba lép a 7. cikkely. Vajon kifogja Románia hátsó felét a rúgástól megvédeni ? Az Úz völgyi események után – a kölcsönös fogadkozás ellenére – Magyarország vétója kétséges lehet.

      Válasz
  2. Tóducz

    Én azt hittem, hogy Soros Dzsóé, me újból felbukkant itt, hogy “dicsérje” az erdélyi magyarok teljesítményeit. Úgy látszik meghekkelte az erma honlapját!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük