Fotó: revista22.ro
Nem hatották meg a kormányt a szakszervezetek, a vállalkozói szövetségek, a gazdasági szakértők, a civil társadalom, az államelnöki hivatal, a külföldi befektetők részéről érkező aggodalmak, bírálatok, rá sem hederítettek a Victoria-palotában délidőben tüntetők követeléseire: tegnap elfogadták az adóügyi reformcsomagot.
A kormányülés után pedig vélhetően a húszmillió könyvelő országa lettünk: a lakosság jelentős része elkezdett számolgatni, hogy akkor mindez mit is jelent számára, a módosítások hogyan érintik jövedelmét, nő vagy csökken fizetése, többet vagy kevesebbet fizet be az államkasszába. Annál is inkább, mert a kormány váltig állítja, mindenki jól jár az intézkedéssel, miközben a szakszervezetek és a vállalkozói szövetségek ennek ellenkezőjét hirdetik.
Annyi biztosnak látszik, a járulékfizetési kötelezettség áthárítása a munkáltatóról a munkavállalóra nagyjából lenullázza az állami ágazatban ígért fizetésemeléseket: a bruttó kereset ugyan nagyobb lesz az egységes bértörvény életbelépésével, de zsebben alig marad több. A magánszférában még rosszabb a helyzet: mivel az alkalmazottakra jóval több járulék hárul, a nettó fizetése mindenkinek csökken – hacsak a cég nem emeli meg a fizetését.
Erre viszont a minimálbérnél nagyobb összegek esetén a munkáltatót kötelezni nem lehet, így gyakorlatilag a vállalkozó jóindulatán, lehetőségein, illetve a munkaerőpiaci helyzeten múlik, hogy a magánszférában dolgozók fizetése csökken-e. Ez munkavállalók millióit teszi kiszolgáltatottá, s bár újabban valóban munkaerőhiányról lehet beszélni, azért ne feledjük, hogy ez elsősorban a fejlett, gazdag nagyvárosi környezetben igaz – nem mindenütt tehát, jócskán van még olyan hely Romániában – Háromszék is ide sorolható! –, ahol súlyos gond a jól fizető munkahelyek hiánya. Márpedig jelenleg semmi garancia nincs arra, hogy a kevésbé fejlett térségekben, kevésbé pörgő ágazatokban dolgozók érdekei nem sérülnek.
A jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentése önmagában jó hír lehetne, a járulékok áthárításával azonban afféle sovány vigasznak tűnik, hiszen semmit sem érzünk belőle. Arra viszont „jó”, hogy fejfájást okozzon a polgármestereknek: a települések költségvetésébe ugyanis jóval kevesebb pénz folyik majd be, ami jelentősen csökkenti a beruházásokra fordítandó keretet.
De törhetik a fejüket és számolgathatnak a vállalkozók is: a nagyon hamar, másfél hónap múlva életbe lépő adóreform ugyanis zűrzavarhoz, káoszhoz vezet, ellentéte mindannak, amit jó üzleti környezetnek és gazdaságpolitikának szoktak nevezni.
Nehéz tehát olyan társadalmi réteget, csoportot találni, amelynek e nagy átalakítás kedvezne: alighanem nem is szolgál más célt a csomag, mint az államkassza bevételeinek növelését. A hatalmon levő bűnbanda már-már a számmisztikához folyamodik, hogy a kampányban ígért jólét illúzióját ideig-óráig fenntartsa.
Félő, hogy mindannyiunk számára fájdalmas lesz a valóságra ébredés.
Farcádi Botond / Háromszék
A fenti téma, nem egyszerű de mindenkit érint az országban.
– gazdasági politika,
-teljes társadalmi réteget érint,
-dolgozók érdekei sérülhetnek,
-valótlanság-logikátlanságok állhatnak fel!
A kormány keveset tett, azért hogy az emberi lét méltányos és élhető legyen mindenki számára.
1.Hiányzik egy társadalmi tudományos szakmai szintek felmérése-fontosság és értelem szerű!
2.Párhuzamosan egy fizetési- bérezési szintek kidolgozása minden szakmai réteget érintve. Ezeknél az állam határozza meg kötelezően, a minim és maxim bérezések pontos szintjeit, – a visszaélések elkerülése végett a munkahelyeken.
3. A munkavédelmi vagy szociális segítségek/ bonuszok, ajándékok, hűség és régiségi,veszélyességi jutalmak, stb./ egységesek legyen az országban.
A BÉREZÉS-FIZETÉSEK ARÁNYAI IGEN FONTOSAK A TÁRSADALMI ÖSSZHANG VÉGETT!
A számtan egy egzakt tudomány, s nemkell doktorálni ahhoz hogy az ember belássa, olyan adöügyi változtatást nem lehet végezni, amivel mindenki jól jár. Adott pénzösszeg máskép történõ elosztása esetén óhatatlanul lesz a ki jobban, s lesz aki rosszabbul jár.