Forrás: cotidianul.ro

Egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs költségvetési fedezet arra az osztogatásra – bér- és nyugdíjemelésre, különféle jóléti intézkedésekre –, amelyre a szociáldemokrata kormány vállalkozott. Nem csak abból látszik ez, hogy az Eurostat nemrég közölte: az első fél évben az államháztartási hiány elérte a nemzeti össztermék 3,2 százalékát, meghaladva ezzel a megengedett 3 százalékot olyan körülmények között is, hogy az állami beruházásokat gyakorlatilag leállították. Ennél az adatnál is látványosabb az a kapkodás, amely eluralkodott a szociáldemokraták berkeiben, az a sietség, amellyel visszakoznak egy-egy nem is régen tett ígéretük kapcsán, továbbá az a kétségbeesett igyekezet, amellyel pénzt akarnak gyűjteni az államkasszába.

És ahogy az már lenni szokott, a kormány elhibázott döntéseiért mindig a magánszféra fizet: a kis- és középvállalkozásokra, az egyéni vállalkozókra rónak ki újabb és újabb terheket, amelyek természetesen az egyszerű alkalmazottak munkalehetőségére, jövedelmére is kihatnak. Legutóbb, éppen a múlt hét végén határozatban rendelte el a kormány a részmunkaidőben foglalkoztatottak utáni adóterhek növelését: a továbbiakban legalább a minimálbérnek megfelelő összegre számolt társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot kell befizetni az államkasszába azon alkalmazottak után is, akiknek nem nyolc órára szól a munkaszerződésük. Hivatalosan a feketemunka visszaszorításának szükségességével indokolták az intézkedést, s bár kétségkívül vannak visszaélések a részmunkaidős munkaszerződések esetében, azért az mégiscsak sokat elárul a hatalomnak a vállalkozói szféra iránti viszonyulásáról, hogy abból indulnak ki: mindenki csaló. És ezen alapgondolat mentén gyakorlatilag ellehetetlenítenek egy olyan munkavállalási formát, amely éppen a munkaerőpiac rugalmasságát hivatott fokozni, és amely nem véletlenül oly népszerű a fejlett nyugati gazdaságokban.

Teszik ezt ráadásul akkor, amikor – az európai konjunktúrának, az elvándorlásnak, de a gazdasági növekedésnek is köszönhetően – jóformán nincs olyan ágazat, amelyben a munkáltatók ne panaszkodnának a munkaerőhiányra. A részmunkaidős foglalkoztatás ellehetetlenítése alighanem csak súlyosbítja majd ezt a problémát is, arról nem beszélve, hogy még nehezebb helyzetbe sodorja a gazdaság gerincét adó, munkahelyek millióit biztosító kis- és középvállalkozásokat.

Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a kormány intézkedését hatalmas felháborodás követte mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek körében, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos szervezet pedig azt követeli az ombudsmani hivataltól, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt. Hogy végül mi lesz a kormányhatározat sorsa, egyelőre nem tudni, azt viszont borítékolni lehet: az államkassza növekvő hiánya miatt a következő hónapokban egyre több hasonló, a vállalkozásokat, a magánszektort sújtó intézkedésre számíthatunk.

Farcádi Botond

Háromszék