Tartalom nélküli, hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezését tekintve – véli Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke azt követően adott hangot eme álláspontjának, hogy előbb a képviselőház szakbizottságai, majd a plénum is elutasította szerdán a szövetségnek a helyi közigazgatási törvényhez benyújtott módosító javaslatát, amelynek értelmében 20%-ról 10%-ra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb a kisebbségek által is lakott településeken. A szakbizottsági vita során az RMDSZ-en kívül mindegyik alakulat képviselői azon véleményüknek adtak hangot, hogy Románia továbbra is példaértékű országnak számít a kisebbségekkel szembeni tolerancia terén.
Az RMDSZ közleménye szerint a képviselőházi szavazást követően Kelemen Hunor rámutatott: a szövetség — mint minden más törvénytervezet esetében — a 215-ös törvény módosításával is a normalitás, a parlamentáris demokrácia útját választotta. Párbeszédet javasolt az összes parlamenti párt és a nemzeti kisebbségek képviselőinek, arra kérve őket: fogalmazzák meg véleményeiket a tervezett módosítással kapcsolatosan, keressenek közösen kompromisszumos megoldást annak érdekében, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre, esetleg tizenötre csökkentsék. 'A mai üzenet az RMDSZ és a magyar emberek számára is egyértelmű: a román többség visszautasította a párbeszédet' — idézi a közlemény az RMDSZ-elnököt.
A szövetségi elnök szerint az elmúlt hónapok magyarellenes kirohanásai, főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikája, 2018 közeledtével nem a megbékélést, a közeledést, a bizalomerősítést segítik elő románok és magyarok között, hanem éppen ellenkezőleg hatnak.
"Miközben úton-útfélen azzal henceg Románia, hogy modellértékűen rendezte a kisebbségek ügyét, újra és újra bebizonyítja: retteg a párbeszédtől. Meggyőződésem, egy erős nemzet párbeszédet folytat kisebbségeivel, nem pedig szájba veri a magyarokat. Ha én lennék a román állam, vagy ha én dönthetnék a román állam helyett, akkor azt mondanám: 2018-hoz közeledve javasolok néhány megoldást azért, hogy a területemen élő kisebbségek — így a magyarok is — jól, államalkotó tényezőknek érezzék magukat szülőföldjükön. Azt mondanám: nincsen semmi félnivalóm, rejtegetnivalóm, nincsenek hátsó szándékaim. A történelmi megbékélést száz év után elindítom — itt van néhány törvénytervezet, fogadjuk el, lépjünk előre, nézzük meg, mi lesz a centenáriumot követően 2019-ben, 2020-ban, mert együtt fogunk élni. Teszik vagy sem, ez a közös országunk, ez a közös hazánk" — fogalmazott Kelemen Hunor.
A közlemény rámutat, az RMDSZ továbbra sem mond le arról, hogy az anyanyelv-használati küszöböt a jelenlegi 20%-ról 10%-ra, esetleg 15%-ra csökkentsék. A törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház.