Kelemen Hunor: „A belső önrendelkezés néhány fontos pillérét sikerült lefektetnünk, annak kiteljesedéséről, az autonómiáról egy pillanatig sem mondtunk le”

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarságnak az elmúlt 25 évben sikerült lefektetnie a belső önrendelkezés néhány fontos pillérét, és a közösség egy pillanatig sem mondott le az autonómiaigényéről, de csakis a román többség támogatásával érheti el a célját.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szövetség honlapján közölt írásában fejtette ki erről a véleményét a romániai magyarság belső önrendelkezési igényét először kinyilvánító Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása 25. évfordulóján. A politikus az 1992-ben elfogadott autonómianyilatkozatot az újrakezdés dokumentumának nevezte. Szerinte az erdélyi magyarságnak minden újrakezdés egyaránt kényszer és lehetőség.

„Akkor azt mondtuk, a magyar közösség jólétét a belső önrendelkezés biztosíthatja. Az azóta eltelt negyedszázadban több-kevesebb sikerrel érveltünk igazunk mellett. Vállalásainkért legjobb tudásunk szerint küzdöttünk ezekben az időkben: az anyanyelv-használatban jelentős előrelépést értünk el a helyi közigazgatásban, létrehoztuk a magyar nyelvű oktatás teljes rendszerét az óvodától az egyetemig, megteremtettük a magyar kulturális intézményrendszert, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A belső önrendelkezés néhány fontos pillérét sikerült lefektetnünk, annak kiteljesedéséről, az autonómiáról egy pillanatig sem mondtunk le” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Megjegyezte azonban, hogy a demokráciában egy számbeli kisebbség csakis a többség támogatásának a megszerzésével érheti el céljait. „Nekünk felelős politikai alakulatként sosem szabadott figyelmen kívül hagyni a mindenkori romániai közhangulatot, sosem szabadott kockáztatni, hogy elvegyék tőlünk azt, amiért nagyon sokat dolgoztunk. Mindaddig, amíg nemzetbiztonsági kockázatként, instabilitást előidéző tényezőként tekintenek jogos követelésünkre a román pártok, az autonómiával szembeni indulatok is elevenek lesznek” – tette hozzá.

Kelemen úgy vélte: a Kolozsvári Nyilatkozat 25 évének, és Románia fennállása 100 évének az a mérlege, hogy minden egyes jogért és intézményért újra és újra meg kell harcolni, ezért mindennél sürgetőbb feladat új alapokra helyezni a többség-kisebbség viszonyt. „Évszázados az a realitás, hogy hiába is kérjük a gyulafehérvári ígéretek teljes körű betartását, ha a mindenkori román politika visszautasítja azt” – tette hozzá.

A politikus szerint a 2018-as román centenárium esélyt is teremt arra, hogy kizökkentsék holtpontjáról a többség-kisebbség viszonyt. „Párbeszédet kezdeményezünk a román többséggel, a sérelmek kibeszélése mellett az együttélés új alapokra helyezését” – fogalmazta meg. Hozzátette: egy ország akkor lehet erős, ha közösségei, így kisebbségi közösségei is azok. „A többség felelősségét hangsúlyozva a jövőben is azon leszünk, hogy az erdélyi magyarok ne csak egyénenként, hanem közösségként is erősek legyenek. Az elmúlt 100 év fényében: erősebbek, mint valaha” – fogalmazott.

Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa”, és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján” kíván haladni. A célokat az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói a kolozsvár főterén álló Szent Mihály templomban letett esküvel is megerősítették.

Székely Hírmondó

7 hozzászólás

  1. Dühös románszakértő

    Nem baj, elébb lesz újra Nagy-Magyarország, mint autonómia!

    Válasz
  2. TAs

    A tobbseg tamogatasa…nahiszen , arra varhatunk…addig eltununk ,s valoban , nem lesz szukseg autonomiara …kulonben a tobbseg erre var …

    Válasz
    • speleoursus

      jól látod, ezekkel soha, lepaktáltak jó neptunos módra,már csak 800 ezer magyar van Erdélyben, miközben 6-7 millio román!! dühüs szegény tiz éve álomvilágban él!!!

      Válasz
  3. puci pardalian

    Hát ilyen, vagy ez is egy, IGAZI, RABLÓ, NEMZETÁRULÓ drága, jó, Krisztusban szeretett, magyar testvéreim! Jó lenne elgondolkodni, de komolyan, hogy mi is legyen ezekkel adott, megfelelő időben, de addig is szólni kellene a hozzátartozóiknak!

    Válasz
  4. Antal m.

    MEGTÖRTÉNTEK azok amit az elnök itt leközölt, de rengetek apróságok amik a magyarságunk kedélyeit zavarják és még nem is költségesek azok mind elmaradtak.
    Ime:– M. vásárheiyt magyar orvosi egyetem , nincs. Ez költséges!
    — szimbólumaink, székelyzászló, cÍmerrek, magyar nyelvű épülethomlokzati kiírás , -nincs törvényre emelve.
    –Magyarságunk nemzeti ünnepe, – kuss, stb…….
    ELTELT 28 ÉV, S A 1OO IS KÖZELEG,- A NÉP MARADT APRÓPÉNZEN!/ígéret/

    Válasz
  5. puci pardalian

    Ebben a baromi idióta kijelentésben tényleg különbözik a katalán helyzet az Erdélyországitól !

    Válasz
  6. Tóducz

    Döglött lóvat patkolni, halottat csókkal ébreszteni? Kőműves Kelemen munka!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.