Az idei nyolcadikos képességvizsgán a hivatalos sikerességi ráta 73,2%-os volt országos szinten, a magyar nyelven tanulók esetében ennél alacsonyabb, 70,7%-os. A 7875 magyar tagozaton beiratkozottból 7253 tanuló vett részt mindhárom vizsgán, közülük 5131 ért el 5-ös vagy annál nagyobb médiát.

A beiratkozott diákok közül nem mindenki vett részt a vizsgákon – hívja fel a figyelmet az Erdélystat elemzése –, országos szinten a beiratkozottak 94,5%-a, a magyar tannyelvűek esetében 92,5%-a jelent meg minden próbán. Így a beiratkozók populációjához viszonyított sikerességi arányok még kisebbek, országos szinten a diákok 69, a magyar tagozaton tanulók 65%-a ért el 5-ös vagy annál nagyobb médiát az idei felmérésen. A magyar nyelven tanulók lemorzsolódása jelentős, míg a nyolcadik osztályt elkezdők között arányuk 5,3%, a képességvizsgára beiratkozók között 5,1%, az 5-ös médiát elérők körében pedig csupán 4,8%.

A tantárgyak szerinti sikerességi arányokat és vizsgajegyeket elemezve az Erdélystat rámutat: a magyar nyelven tanulók esetében román nyelv és irodalomból a vizsgaeredmények átlaga 4,87, illetve majdnem felük, 49%-uk megbukott. Matematikából is az országos teljesítmény alattiak az eredmények. Az összes romániai diák matematika átlaga 5,71, a magyar nyelven tanulóké 5,26, az 5-ösnél kisebb jegyet szerzők aránya 44% az országos 37%-hoz képest. A magyar osztályokba járó diákok médiáját a magyar nyelv és irodalom vizsgák eredményei ellensúlyozzák. Az anyanyelv eredmények kiemelkedően jók, a média 7,85, a bukók aránya csupán 5%. A magyar nyelven tanulók anyanyelv (magyar nyelv és irodalom) eredményei jobbak a román nyelven tanulók anyanyelv (román nyelv és irodalom) jegyeinél is. A román tannyelvű osztályok esetében a román vizsga átlaga 7,00, a bukók aránya 17%.

Az Erdélystat a vizsgateljesítmények megoszlását több háttértényező alapján is elemzi. Ennek eredményei rámutatnak arra, hogy a magyar nyelven tanulók hátránya részben olyan strukturális tényezőknek tudható be, melyek szerint a magyar diákok alulreprezentáltak a nagyobb létszámú, illetve városi iskolák esetében, ahol általában nagyobb az esélye a jó eredményeknek.

Az elemzés statisztikai magyarázó modellekkel tovább árnyalja a teljesítményt meghatározó háttértényezőket. Ezek szerint egy erdélyi, magyar tagozattal működő iskola jó teljesítményének az esélye nagyobb egy nagy létszámú, magasan képesített pedagógusokkal, kevés roma etnikumú diákkal rendelkező, önálló magyar tannyelvű, jó infrastrukturális adottságokkal bíró tanintézmény esetében. Az iskola nagy valószínűséggel egy közép-erdélyi vagy szórványmegye nagyvárosában található, ahol a magyar lakosság kisebbségben van. A gyenge teljesítmény kockázata pedig egy kis létszámú, alacsonyabb képesítésű tanítókkal, jelentős arányú roma diákkal, gyengén felszerelt iskola esetében nagyobb, amelyik nagy valószínűséggel egy partiumi vagy székelyföldi kistelepülésen működik.

További érdekesség, hogy az önálló magyar tannyelvű, illetve a magyar többségű vegyes iskolák teljesítménye jobb, mint azoké a vegyes iskoláké, ahol a magyar tagozat kisebbséget képvisel. Ugyanígy fontos következtetés, hogy a települések mérete nem feltétlenül jelzi előre egy iskola eredményességét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy kis falusi iskola is lehet sikeres, amennyiben más feltételek adottak (pl. magas a pedagógusok felkészültsége, az iskola felszereltsége stb.).

Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható.

1 Megjegyzés

  1. ez van

    Jó az iskola felszereltsége: pl. van az agyhoz direktbe kapcsolható tölcsér, amivel a diák akarata ellenére is be lehet az anyagot juttatni a szürke szférába.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük