Fotó: Kocsis B. János

Az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeit és az idei évben várható jelentősebb történéseket vázolta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Háromszéki Küldöttek Tanácsa (HKT) tegnapi bővített ülésén.

Minden nehézség ellenére tették a dolgukat eddig is, ez áll szándékukban a jövőben is – derült ki szavaiból. Az ülésen döntöttek a megyei kongresszusi küldöttekről és egyértelműen megfogalmazták, támogatják, hogy továbbra is Kelemen Hunor legyen a szövetségi elnök.

Az RMDSZ elnöke részletesen taglalta az elmúlt esztendő szövetségeit, hogy eredményeket tudjanak elérni, ezekre szükség volt – magyarázta. Megyei szinten van, ahol a liberálisokkal, máshol a Szociáldemokrata Párttal működtek együtt, országosan pedig a kormánykoalícióval, „csak abból tudunk főzni, ami a konyhában van” – mondotta, de kiemelte, igazi szövetségesük, az erdélyi magyarság mellől soha nem pártoltak el.

A román politikum szándéka volt az RMDSZ elszigetelése, ezt próbálták elkerülni, igyekeztek a legtöbbet kihozni a helyzetből. A liberálisokkal nem sikerült zöld ágra vergődniük, minden javaslatukat, amiben benne volt a magyar kifejezés, megtámadták, a szociáldemokraták azonban tettek gesztusokat, így tudták módosítani az oktatási törvényt, újraalapítani a marosvásárhelyi katolikus iskolát.

Sokan bírálják őket, amiért a „csúnya” SZDP-vel szövetkeztek, de a politika nem szépségverseny, és meggyőződése, hogy a kompromisszumos politikát tovább kell vinni, az elmúlt öt, tíz, száz évben csak úgy tudott eredményeket elérni az erdélyi magyarság, ha szövetségeseket talált – fejtette ki Kelemen Hunor.

Az idei év várható eseményei kapcsán a szövetségi elnök elmondta, hogy tavasz végére, nyár elejére újabb bizalmatlansági indítványra számítanak, és bár ők is el tudnának képzelni a jelenleginél jobb kormányt, nem tartják valószínűnek, hogy az ellenzék akciója sikeres lehet, főként, mert csupán politikai játékról van szó. Az ellenzékieknek sem az RMDSZ-szel, sem nélküle nincs többségük, és valójában nem is akarnak egyelőre hatalomra kerülni. Kitért az év két jelentős eseményére, az EP-, majd az államelnök-választásra.

A magyarság számára elsősorban az előbbinek van tétje, jelentős változások előtt áll az unió, és „nem mindegy, hogy ezek velünk vagy nélkülünk történnek”. Fontos, hogy mennyire lesz erős az Európai Néppárt a következő EP-ben és az is, hogy mennyire lesz népes magyar frakciója. Kelemen Hunor kitért a februári RMDSZ-kongresszusra is, elnökként kívánja folytatni a munkát, de csapatra van szüksége, ám ennél is fontosabb tétje a kongresszusnak, hogy olyan jövőképet vázoljon, amely visszaadja a reményt, amely a fiatalok számára is esélyt mutat az itthon maradásra.

Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy korábbi ígéretéhez híven rendezték a szövetség viszonyát a magyar kor­mánnyal, amely javaslatukra két gazdaságfejlesztő programot is elindított, de kitért a Dan Tanasă-féle feljelentők miatti mindennap megvívandó kis csatákra, amelyeknek idén jogi szabályozással szeretnék elejét venni. Ugyanakkor azt is leszögezte, az RMDSZ soha semmilyen kezdeményezést nem támogatott, amely a jogállamiságot veszélyeztetné, próbálják helyre tenni, amit korábban elrontottak, és ami miatt lehetővé vált, hogy az igazságszolgáltatást politikai leszámolásokra használják. Szerinte ez sokkal nehezebb.

Kitért arra is, hogy az MPP-vel kötött megállapodást folytatni kívánják, rajtuk ez nem múlik, de azt javasolta, ne csak az EP-választásra koncentráljanak, hanem a 2020-i két voksolásra, hisz a korábbi együttműködésnek köszönhetően az MPP-nek nemcsak több polgármestere, önkormányzati képviselője lett, de két parlamenti helyet is elnyertek.

Az ülésen többen felszólaltak, legtöbbjük szavai elsősorban az EP-kampányba illeszkedtek, annak fontosságára hívta fel a figyelmet a befutó helyre pályázó Hegedűs Csilla és Oltean Csongor is, Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának egykori főkonzulja, jelenleg fideszes parlamenti képviselő felszólalásában a Fidesz–KDNP és az RMDSZ nemzeterősítő eddigi és jövőbeni együttműködését emelte ki.

A jelen levő háromszéki polgármesterek inkább megoldásra váró gondjaikkal rukkoltak elő. Fodor István bodoki községvezető az összeférhetetlenség vádjával felfüggesztett elöljárók helyzetét tette szóvá, a 36 háromszéki polgármesterből nyolc került ilyen helyzetbe, ez szerinte arányaiban is több, mint ahány román érintett van. Felhívta a figyelmet, sikeres választásokhoz a helyi vezetőkre is szükség van.

Kisgyörgy Sándor a kőröspatakiak 250 hektárnyi földjének visszaszerzésében kért támogatást. A ploiești-i székhelyű bányavállalattal tíz éve vívják szélmalomharcukat, pedig a hasonló esetek már mindenütt megoldódtak. Ráduly István, Uzon polgármestere azt mondta el, lehetetlen helyzetbe hozta a pályázó önkormányzatokat az építkezésben dolgozók minimálbérének emelése, a személyzeti költségek így mindenütt 52 százalékkal nőttek, és nincs meg rájuk a fedezet, Tamás Sándor megyeitanács-elnök pedig azt kérte, járjanak közbe a költségvetés tárgyalásakor, hogy a vidombáki repülőtérre is jusson pénz.

Végül a HKT megszavazta a kongresszusi küldöttek névsorát, Háromszéket kilencvenen képviselik majd a februári kolozsvári eseményen. A testület arra is felhatalmazta a delegáltakat, hogy szavazatukkal támogassák Kelemen Hunor szövetségi elnök újraválasztását.

Farkas Réka / Háromszék