Számos kárpátaljai, erdélyi és délvidéki helyszín után ezekben a hetekben-hónapokban Felvidéken jár körbe a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által 2015-ben az ötszáz éves csíksomlyói Szűzanya-kegyszobor köszöntésére elindított, hároméves időtartamúra tervezett Boldogasszony-vándorkiállítás.

Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével Kárpát-medence-szerte bemutatkozó tárlat ez év szeptember 6-i komáromi megnyitója a kezdetek óta összességében a huszonhatodik alkalom, ahol az érdeklődők megtekinthetik ötvenöt kiemelkedő kortárs magyar képzőművész Mária-ábrázolását.

Szász Jenő a komáromi megnyitón

A kiállítás elmúlt közel két és fél évéről Szász Jenőt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökét kérdeztük.

– Elnök úr mindig hangsúlyozza, hogy a nemzetegyesítés szándékát a képzőművészet eszköztárával is meg lehet és meg is kell erősíteni. Hogyan állt ennek szolgálatába a Nemzetstratégiai Kutatóintézet?  

– A Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetése a nemzeti re-integráció elősegítése a Kárpát-medencei-, illetve a diaszpórában élő magyarság körében. Hitvallásunk szerint felelősséggel és hűséggel viseltetünk minden magyar iránt, éljen a mai Magyarország, a Kárpát-medence vagy a világ bármely pontján. Valljuk, hogy nincsenek különböző magyar ügyek, hanem egy közös ügy van, amelynek megkerülhetetlen része az egységes nemzeti emlékezet és kultúra. Ennek megteremtése érdekében hoztuk létre az immár negyedik éve működő Kárpát-haza Galériát, amelyben eddig negyvennégy külhoni kortárs magyar művészt mutattunk be Budapesten, a nemzet fővárosában, illetve indítottuk útjára 2015-ben a nagyszabású Boldogasszony-kiállítássorozatunkat.

– Mint ismert, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, valamint a Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor a Szűz Mária-kegyszobor megszületésének ötszázadik évfordulója tiszteletére 2014 őszétől 2015 őszéig jubileumi Mária-évet hirdetett, amihez a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazán szép kezdeményezéssel csatlakozott. Mi volt ez a kezdeményezés?

– 2015. január elején felkértünk ötvenöt kortárs magyar képzőművészt, iparművészt és fotóművészt, hogy fogalmazza meg a maga művészetében a Boldogasszony-képet. Az alkotók kiválasztásánál különös hangsúlyt kapott a külhoni magyar közösségek kiemelkedő alkotóinak részvétele és a korosztályok közötti párbeszéd kialakításának elősegítése is. A művészi ábrázolások változatos műfaji eszközökkel születtek: megjelenik bennük a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a kerámia, a textil és a fotó is. Az alkotóművészek más és más oldalról világítják meg a Boldogasszony, Szűz Mária, Patrona Hungariae és Regnum Marianum, a Szűzanya és a magyarság közötti, szerte a Kárpát-hazában kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatot. A Kárpát-medence és a nagyvilág szétszórt magyar közösségeihez eljuttatni kívánt kiállítás-sorozat megszervezésével az volt a célunk, hogy felmutassuk a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hitet és értékrendet az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában, illetve hogy a ma is elevenen élő magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával is szolgáljuk a nemzet újraegyesítését. Szándékunk volt kortárs módon újrafogalmazni, kanonizálni és beágyazni a közösségek mindennapi életébe a Boldogasszony-képet.

– A Boldogasszony-kiállítás közel két és fél éve, 2015. május 9-én Budapesten, a Várkert Bazárban tartott megnyitása után indult határokon átívelő vándorútjára, azóta Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken összesen huszonhat helyszínt keresett fel. Milyen tapasztalatok jellemzik a tárlat eddig megtett útját?

– Szent István megkoronázásával nemzetünk több mint millenáris keresztény története kezdődött el, amelyet Isten és a magyarság közötti lelki megújulás hajnalaként is értelmezhetünk. Ennek a lelki kapcsolatnak legkedveltebb szentje lett a mennybe fölvett Boldogasszony, a Magna Domina Hungarorum, a Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszonya, akinek tisztelete azóta is töretlen népünk körében. Több mint ezer éve és mindazzal együtt, ami ezer év alatt értékrombolásban történt, a Boldogasszonyhoz való hűségünk oly ép maradt, mintha csak tegnap ajánlottuk volna fel az országot Máriának. A mi eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy külhoni nemzettársaink számára hitükben való megerősítést és az anyaország odafigyelését egyaránt jelenti ez a tárlat.

– Van-e valamilyen különleges, a kiállítás-megnyitókhoz kapcsolódó élményük az elmúlt közel két és fél esztendőből?

– A megnyitó rendezvényeken rendszerint teltház van és nemegyszer volt részünk megható pillanatokban. Például amikor több helyen is a megnyitó beszédeket követően a közönség maga kezdte el énekelni a Boldogasszony anyánk című régi magyar himnuszt vagy a jelenlévő egyházi főméltóságokkal együtt imádkozták el az Üdvözlégy Máriát. Úgy gondolom, ennél nemesebb és igazabb visszajelzést nem is kaphattunk volna.

– Változott-e időközben a tárlat anyaga vagy ma is ugyanazok a művek alkotják, amelyekkel 2015-ben elindult?

– Ötvenöt kiemelkedő kortárs magyar képzőművészt kértünk fel arra, hogy a maguk szemszögéből és saját műfajukban mutassák meg a Boldogasszony és a magyarság közötti, szerte a Kárpát-hazában kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatát. Úgy gondolom, hogy a részt vevő művészek, életpályájukon és életpéldájukon keresztül egyfajta zsinórmértéket képviselnek. A kiállítás két és fél éve az eredeti koncepcióban, változatlan összetételben járja a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit.

– Várható-e, hogy a kiállítás az előzetes terveknek megfelelően Őrvidékre, Muravidékre és a nyugati diaszpórába is eljut?

–  Az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában a magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet határokon átívelő újraegyesítését kívánjuk szolgálni, így nem áll szándékunkban kihagyni egy olyan helyszínt sem, amely lehetőségeinkhez mérten és a fogadókészség tekintetében is alkalmas a tárlat befogadására. A lehető legtöbb magyarok által lakott területre szeretnénk eljuttatni a kiállítást. Eddig huszonhat helyszínen fogadták lelkesedéssel a tárlatot, amely idén Felvidéket járja végig – reményeink szerint egy krakkói kitérővel –, azt követően pedig továbbindulhat Őrvidék és Muravidék felé, majd a nyugati diaszpóra néhány helyszínére.

– Közeleg 2018 tavasza: az eredeti elképzelések szerint a tárlat ekkor fejezi be körútját és tér vissza az anyaországba, hogy a Magyar Művészeti Akadémia – a Műcsarnok vagy a Vigadó – véglegesen befogadja. Így történik majd?

– Induláskor valóban ezt a célt fogalmaztuk meg, hogy három év múltán, 2018 tavaszán az anyaországba visszatérve a Magyar Művészeti Akadémia – a Műcsarnok vagy a Vigadó – fogadja be a kiállítást, de jelen állás szerint – a művészek beleegyezése után – az időközben az anyaországból felmerülő kéréseknek is szeretnénk eleget tenni, ezért várhatóan a Boldogasszony’ továbbfolytatja magasztos zarándokútját.

Varga Gabriella

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Boldogasszony-kiállítássorozatának eddigi állomásai:

2015. május 9. Budapest, Várkert Bazár

2015. június 17. Ungvár, Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeum (Kárpátalja)

2015. július 7. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Kárpátalja)

2015. július 28. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum (Erdély)

2015. szeptember 15. Gyimesfelsőlok, Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum (Erdély)

2015. október 14. Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum (Erdély)

2015. november 12. Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum (Erdély)

2015. december 6. Székelyudvarhely, Szent Miklós-templom (Erdély)

2016. január 12. Kézdivásárhely, Incze László Céhtörténeti Múzeum (Erdély)

2016. február 17. Szentegyháza, Gábor Áron Művelődési Ház (Erdély)

2016. március 18. Székelykeresztúr, Molnár István Múzeum (Erdély)

2016. április 22. Tusnádfürdő, Közösségi Ház (Erdély)

2016. május 12. Marosvásárhely, Maros Megyei Múzeum (Erdély)

2016. július 10. Szováta, Teleki Oktatási Központ (Erdély)

2016. augusztus 14. Kolozsvár, Agapé szálloda konferenciaterme (Erdély)

2016. október 9., Temesvár, Gyárvárosi Millenniumi Templom (Bánság)

2016. november 20., Szatmárnémeti, Püspöki Palota (Partium)

2016. december 8., Nagyvárad, Római Katolikus Püspöki Palota (Partium)

2017. január 14. Magyarkanizsa, Dobó Tihamér Képtár (Délvidék)

2017. február 10. Zenta, Városi Múzeum (Délvidék)

2017. április 6. Pancsova, Nemzeti Múzeum (Délvidék)

2017. április 28. Pélmonostor, Baranyai Örökségek Néprajzi Központja (Drávaköz)

2017. május 18., Nagyszőlős, Impaszto Galéria (Kárpátalja)

2017. június 19. Munkács, Munkácsi Vár (Kárpátalja)

2017. augusztus 19. Ipolyság, Simonyi Lajos Galéria (Felvidék)

2017. szeptember 6–21. Komárom, Komáromi Erőd (Felvidék)