A Kárpát-medence kultúrtörtének egyik legkülönlegesebb fejezete, az erdélyi szászság története nyolc évszázaddal ezelőtt kezdődött.
Az erdélyi szászok őseit a 12-13. században uralkodott II. Géza és II. András királyunk telepítette Erdély déli részére, hogy gazdaságilag fellendítsék a régiót és gondoskodjanak a határvédelemről. Cserébe széles körű önrendelkezést és messzemenő előjogokat kaptak. Az új telepesek hamar teljesítették a királyi elvárásokat. Egy évszázad sem telt bele és a Gyulafehérvártól Brassóig terjedő, mintegy 8000 km2-nyi területet virágzó térséggé varázsolták.
Később, a 16. században Luther Márton tanai termékeny talajra hullottak a Királyföldön. A wittenbergi reformátor imádsága: „Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk.” sehol máshol a világon nem öltött olyan kézzel fogható formát, mint a bevehetetlen szász erődtemplomokban. Az eredetileg a tatár és török betörések ellen épített sajátos multifunkcionális erődtemplomok az erdélyi szász vidék máig élő kulturális márkavédjegyévé váltak.
A 19. század második felében a szászok korábbi kiváltságaik fokozatos elvesztésével kényszerültek szembenézni. Ceaușescu egy évszázaddal későbbi teljhatalma idején életterük végzetesen beszűkült, évszázadokon át élvezett privilégiumaikat végképp eltörölték. A tömeges kivándorlás következtében a 20. század elején még nyolcszázezres erdélyi németség létszáma mára tízezer fő körülire apadt. A nyolc évszázad alatt felépített és megvédett egyedülálló szellemi és anyagi örökségük néhány évtized leforgása alatt ebek harmincadjára jutott.
Ennek a kulturális hagyatéknak állít emléket ez a film, különös tekintettel a Medgyes, Segesvár és Nagyszeben kijelölte vidék kincseire. Bár forgattunk az impozáns egykori szász városokban is, ebben filmünkben a falvakra fektetjük a hangsúlyt. Bemutatunk olyan helységeket, amelyek a teljes pusztulás szélére sodródtak, mint Gerdály, Felmér vagy Kóbor és ellenpontként olyanokat is, amelyeket sikerült megőrizni és új élettel, tartalommal, koncepcióval megtölteni, mint Szászfehéregyháza, Riomfalva, Mese és Holcmány.
Filmünk a hiánypótlás szándékával is készült, hiszen Erdélynek ez a varázslatos szeglete itthon kevésbé ismert, pedig olyan magyar szigetfalvak is találhatók itt, mint Nagymoha, vagy az asszimiliációtól legjobban veszélyeztetett Dombos és Kóbor.
Pattanjon velünk nyeregbe és járja be az egykori Szászföld közepét két keréken! Sütkérezzen a medgyesi napsütésben, érezze a málló falú kóbori erődtemplom hűvösét, vegyüljön el a nagyszebeni Nagypiac forgatagában! Vissza fog vágyni.
Cím: Két keréken Szászföldön
Rendező: Ferkó Zoltán
Fényképezte: Mészáros Tamás Márton, Video Factory
Narrátor: Pócsi Dávid
1. Honnan jött a film ötlete és kik a készítői?
A film ötletgazdája és rendezője, Ferkó Zoltán régóta szerelmese Erdélynek. Pár évvel ezelőtt egy ösztöndíjnak köszönhetően kilenc hónapot töltött a Brassó megyei Kóboron, a Szászföld egy fogyatkozóban lévő kis magyar szigetfalujában. Ottléte alatt amellett, hogy részesévé vált a helybeliek mindennapjainak, megismerte a környék mesébe illő természeti szépségeit, különleges építészeti hagyományait és úgy érezte, mindezt szívesen megmutatná másoknak is. A film képi világának megteremtője Mészáros Tamás Márton operatőr, a Video Factory médiacég producere, a narrátor pedig Pócsi Dávid. A csapatnak ez már a második közös produkciója, az első a több nemzetközi filmfesztiválon is bemutatott Kóbor című film volt.
2. Hol van Szászföld és kik lakják?
Szászföld, más néven Királyföld Erdély déli részén található, nagyjából Gyulafehérvártól Brassóig terjed. Eredeti, többségében német anyanyelvű lakóit a 12-13. században II. Géza és II. András királyunk telepítette ide, hogy gazdaságilag fellendítsék a régiót és gondoskodjanak a határvédelemről. Cserébe széles körű önrendelkezést és messzemenő előjogokat kaptak. 800 évvel később, a 20. század második felében viszont az egykor több, mint félmilliós erdélyi szászság néhány évtized leforgása alatt elhagyta szülőföldjét és Nyugaton kezdett új életet.
3. Miért fontos ismernünk a szászok történetét?
Hogy tanuljunk belőle és ne járjunk úgy, mint ők. Az erdélyi szászok egyedülálló kulturális örökséget hoztak létre és óvtak meg 8 évszázadon keresztül, amely 1990 utáni végleges távozásukat követően rohamos romlásnak indult. Bár a legutóbbi időkben egyre több helyen kapnak észbe és fedezik fel a sajátos építészeti stílusú szász falvakban és városokban rejlő értékeket vagy akár turisztikai potenciált és mentenek meg épületeket, erődtemplomokat a pusztulástól, sok helyütt sajnos visszafordíthatatlan károk keletkeztek az épített örökségben, a társadalmi hatásokról nem is beszélve.
4. Almakerék, Mese, Felmér, Rádos. Sosem hallottam ezekről a településekről. Miért kéne megismernem őket?
Valóban, ezek nálunk kevésbé ismert helységek, ahogy Dél-Erdély sem tartozik a leggyakoribb úticéljaink közé. De éppen ezért fontos látnunk, hogy Erdély nem egyenlő a csíksomlyói búcsúval, de még Kolozsvárnál is sokkal több és színesebb. Az erdélyi szász örökség kitörölhetetlen nyomot hagyott Erdély kulturális arculatán, elég, ha csak az olyan
káprázatos városokra gondolunk, mint Medgyes, Segesvár vagy Nagyszeben. Ezek és az említett kisebb falvak megismerésével tágíthatjuk a szellemi horizontunkat, árnyalhatjuk a korábbi tapasztalataink alapján kialakult képünket Erdélyről.
5. Ha egy percben kellene összefoglalni, mit mondanátok, miről szól a film?
Az erdélyi szász kulturális hagyatéknak állít emléket a film, különös tekintettel a Medgyes, Segesvár és Nagyszeben által kijelölt vidék kincseire. Bár forgattunk az impozáns egykori szász városokban is, ebben filmünkben a falvakra fektetjük a hangsúlyt. Bemutatunk olyan helységeket, amelyek a teljes pusztulás szélére sodródtak, mint Gerdály, Felmér vagy Kóbor és ellenpontként olyanokat is, amelyeket sikerült megőrizni és új élettel, tartalommal, koncepcióval megtölteni, mint Szászfehéregyháza, Riomfalva, Mese és Holcmány. Filmünk a hiánypótlás szándékával is készült, hiszen Erdélynek ez a varázslatos szeglete itthon kevésbé ismert, pedig olyan magyar szigetfalvak is találhatók itt, mint Nagymoha, Halmágy, vagy az asszimiliációtól leginkább veszélyeztetett Dombos és Kóbor.
6. Rendben, mindez nagyon szép, de mi a célotok a filmmel? Mit akartok elérni?
Alkotásunkkal a szórakoztató ismeretterjetsztésen kívül azt a nem titkolt társadalmi hatást kívánjuk kiváltani, hogy minél többen látogassanak el Erdély e kissé elfeledett, ám határtalan lehetőségeket rejtő és elbűvölő tájára, akár a turizmus, akár a letelepedés szándékával.
7. Kinek szánjátok a filmet, ki a célközönség?
Célcsoportunk korosztálytól függetlenül a Kárpát-medence tájai, népei, történelme iránt érdeklődő közönség, amely filmünkből új oldaláról ismerheti meg Áldás Földjét, ahogy a szász himnusz nevezi Erdélyt. A diákok részére iskolai vetítéseket és ismeretbővítő előadásokat, beszélgetéseket tervezünk, a felnőtt közönség részére pedig filmbemutatókat országszerte, valamint a külhonban és a diaszpórában is.
8. Említetted, hogy a szászok a 20. század második felében Nyugaton kezdtek új életet. Biztosan őket is érdekelné a film, nem?
Mindenképpen. Filmünket külön német és angol nyelvű narrációval is tervezzük ellátni, megcélozva ezzel az erdélyi szászok utolsó élő nemzedékét és leszármazottaikat szerte a nagyvilágon, valamint az Erdély sorsa iránt érdeklődő németajkú és angolszász közvéleményt. A téma ismertségének növelése érdekében hazai és nemzetközi filmfesztiválokon is pályáztatni fogjuk filmünket.
9. Tegyük fel, hogy meggyőztetek. Jó a film, tetszenek a helyek, szívesen megnézném őket élőben is. Van erre ötletetek a Corona InterCity-n kívül?
Természetesen. Igazán örvendünk, hogy filmünk elnyerte tetszésedet. Ha személyesen is ellátogatnál az általunk bemutatott helyekre vagy akár más falvakba, városokba és esetleg magaddal vinnéd a barátaidat is, tudunk segíteni. Kérünk, ezzel vagy a témával kapcsolatos bármilyen más kérdéseddel kapcsolatban fordulj a film rendezőjéhez, Ferkó Zoltánhoz. Elérhetősége: ferko.zoltan@gmail.com és +36 70 771 9767. Köszönjük!
Ferkó Zoltán (Budapest, 1976. március 21.)
Tanulmányait a Baár-Madas Református Gimnáziumban, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-holland szakán végezte. 1996-ban Köztársasági Ösztöndíjban (ma Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj), 1997-ben egy hollandiai tanulmányi ösztöndíjban részesült. 1999-ben magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Felesége Pávai Réka, gyermekei Csaba (2006) és Boglár (2008).
Humán végzettségét a telekommunikációs szektorban kezdte kamatoztatni. Külföldi tanulmányai és munkája során ezután megismerte Ausztriát, Németországot, Svájcot, Belgiumot, Hollandiát, Franciaországot, valamint Ausztráliát és Új-Zélandot. Felső szinten beszél német, angol és holland nyelven, ért franciául és románul. Nyelvtudását később nemzetközi légkörben hasznosította a Wizz Airnél.
2005-ben részt vett a moldvai csángómagyar oktatási programban, alapító alelnöke volt a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyar Egyesületnek.
2007-ben 40 napos, 4000 km-es figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatot tett Budapestről Rómába, majd Csíksomlyóra és Jászvásárba a moldvai csángómagyarok anyanyelvű vallásgyakorlásáért. Az úton szerzett élményeit Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvében foglalta össze.
2008-ban az erdélyi Gyimesközéplokon, a Borospataki Skanzen Panzióban tevékenykedett. Ennek az időnek állít emléket Felnőttkorom legszebb nyara - Borospataka című könyve.
A mintegy másfél milliós Kárpát-medencei szórványmagyarság soraiban élő gyermekek játszva tanulását segíti 2013-ban született ötlete, a Virrantó Játszómobil. Egy átalakított és fejlesztő játékokkal megpakolt 50 személyes Volvo turistabusszal ötletgazdaként, sofőrként és animátorként 2019-ig járta Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia szórványmagyar településeit családjával és kis csapatával. Útjaik során több, mint száz különböző helyszínen több ezer gyermek számára tartottak készségfejlesztő, kreatív és énekes-táncos foglalkozásokat. A gyerekeknek maradandó élményt jelentett egy-egy látogatás. Évek múltán is emlékeztek a Magyarországról érkezett játszóbuszra, amely tele volt játékkal.
2017-18-ban a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként a Brassó megyei Kóbor faluban teljesített szolgálatot. Itt készítette a helybeli szórványmagyar közösség sorsát feldolgozó és több nemzetközi filmfesztiválon bemutatott Kóbor című
filmét, amely a YouTube-on angol és német felirattal is látható. 2018-19-ben a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében Zürichben volt ösztöndíjas. Itt szerzett tapasztalatait Levelek Zürichből című könyvében foglalta össze.
Díjak:
Pro Unitate Hungarorum – A magyarság egységéért díj (2007)
Könyvek:
Zarándoklat a moldvai magyar miséért (2007)
Felnőttkorom legszebb nyara – Borospataka (2009)
Levelek Zürichből (2019)
Filmek:
Kóbor (2019) https://youtu.be/Bx-ntycHOlA (a teljes változat magyarul) (https://www.youtube.com/watch?v=5KwElJ3QArA&t=51s (angol felirattal) (https://www.youtube.com/watch?v=oyEItc_qhQg&t=188s) (német felirattal) Két keréken Szászföldön (2020) https://www.youtube.com/watch?v=BTmmuvxcT8c (a teljes
változat magyarul)