A kézdivásárhelyi bíróságon ma délelőtt kerül sor a román államot képviselő pénzügyminisztérium ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete elleni perének első tárgyalására.
A közbirtokossági tagok a tárgyalás megkezdése előtt a bíróság épületénél gyülekeznek és tiltakozásukat fejezik ki az erdeik államosítására tett kísérlet ellen. Mivel hatalmas értékről van szó, dr. Laczkó-Dávid Géza, az alperest képviselő ügyvéd a mai tárgyaláson a per áthelyezését fogja kérni a megyei törvényszékre, azzal érvelve, hogy ilyen esetben a bíróság nem illetékes dönteni.
A mai tárgyalást megelőzően vasárnap az ozsdolai Zsögön Zoltán Művelődési Otthonban rendkívüli közgyűlést tartott a Láros Közbirtokosság. A közgyűlésen Pál István elnök ismertette a múlt esztendő pénzügyi mutatóit – elmondása szerint eredményes évet zártak, a tagságnak osztalékként készpénzben 408 900 lejt, míg fenyő gömbfaként 21, tűzifaként 3200 űrmétert adtak, összesen 898 000 lej volt az osztalék készpénzben és fában. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a kitermelést meghatározatlan időre felfüggesztették. Pál István azt sem rejtette véka alá, hogy a Meszták, a Lipse, a Névtelen és a Musát-hegy keleti oldalában levő 2400 hektár közbirtokossági, egyházi és magánerdőt elrabolták tőlük, odaadták a tulnici közbirtokosságnak, s a többire is szemet vetett a román állam. A tőlük már elrabolt erdőterület egy telekkönyvön szerepelt a mostanival, a tulniciakat nem pereli a pénzügyminisztérium, csak az ozsdolai közbirtokosság ellen indított pert.
Ezt követően Nagy Sarolta könyvelő számszerűen ismertette az elmúlt év gazdasági eredményeit, pénzügyi mérlegét.
A közbirtokossági elnök kérésére a rendkívüli közgyűlésen jelen volt a Láros által szerződtetett védőügyvéd, dr. Laczkó-Dávid Géza, aki 1985-től folytat ügyvédi tevékenységet Kézdivásárhelyen, öt éve pedig a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara elnöki tisztségét is betölti. Elmondta: a közbirtokosságot azon a címen támadták meg, hogy jogtalanul kapta vissza a tulajdonjogát, mert 1921-től egy hosszadalmas, rengeteg jogi aktába foglalt folyamat következtében 1938-ig kisajátítódott minden egyes tulajdonjogrész, attól függetlenül, hogy erdőről, legelőről vagy kaszálóról van szó. Erre alapozzák a pert, és rengeteg dokumentum van erre vonatkozóan, de az ő meglátásuk az, hogy a közbirtokossági vagyon kisajátítása nem zárult le, sehol nincs nyoma annak, hogy egy lejt is kapott volna valaki annak idején. Itt nemcsak tulajdonjogi perről, hanem a közbirtokosság létéről van szó – hangoztatta.
„Ahhoz, hogy sikerre tudjuk vinni ezt az ügyet, olyan értelemben, hogy megvédjük a közbirtokosság érdekeit, ami részletekre lebontva az önök érdeke, ne azt próbálják keresni, hol támadják egyik a másikat, itt összefogásról van szó, és ha össze tudunk fogni, a jót keressük és segítünk, akkor van esélyünk. Ha nem, akkor kínlódhatunk, imádkozhatunk, bármit tehetünk, mert kicsi az esélyünk” – hangsúlyozta a védőügyvéd, aki azt is elmondta, hogy idejében megtették a szükséges jogi lépéseket, betartották a határidőket. Néhányan ugyanis a közbirtokossági tagok közül azzal gyanúsították meg a vezetőséget, hogy a per azért robbant ki, mert tavaly 32 hektár erdő visszaigénylésére nyújtottak be újabb kérést, és ez szúrta az államapparátus szemét, amely egyébként most nemcsak a társulást, hanem a helyi és a megyei földosztó bizottságot is beperelte a múlt év október kilencedikén kezdeményezett, a kézdivásárhelyi bíróságon 2018/2462/322-es számmal iktatott ügyben.
A védőügyvéd háromszor is elmondta: a két ügy között nincs semmiféle összefüggés, a levéltári adatok tanúsága szerint a pénzügyminisztérium legalább két éve készül erre a perre. A közbirtokosság által indított perben jóformán még egy érdemi tárgyalás sem volt, háromszor is elnapolták azt – vázolta a tényeket a jogász. „Sajnos, a pénzügyminisztériumnak lépéselőnye van velünk szemben, előttük nem úgy nyílnak meg a levéltárak ajtói, mint előttünk, mi csak akkor kapjuk meg a megfelelő iratokat, ha szerencsénk van, míg ők mindenre szert tehetnek” – érvelt az ügyvéd, aki arról biztosította a jelenlevőket, hogy minden tudását latba veti, de azt sem takargatta, hogy a pénzügyesek lépéselőnyben lehetnek, mivel jó ideje gyűjtögetik a levéltárakban a bizonyító dokumentumokat, s bizonyára az ügyet is volt idejük szépen felépíteni.
Az összejövetel végén az ügyvéd arra hívta fel a tagság figyelmét, hogy mivel nagyon komoly dologról van szó, félre kell tenni a belső nézeteltéréseket, és össze kell fogni, mert a marakodás oda vezethet, hogy erdő nélkül marad az ozsdolai közbirtokosság. Az ügyvéd felhívással fordult a tagsághoz: bárki a per segítségére lehet. Kérte, ha az otthon őrzött régi iratok között bárki olyant talál, ami az ozsdolai közbirtokosságra vonatkozik 1938-tól az 1948-as államosításig, azt bizonyítékként bocsássa a védelem rendelkezésére, hogy tudják felhasználni.
A gyűlésen jelen levő Jakab-Fancsali Kálmán címzetes esperes, az egyházközség plébánosa szintén az összefogás fontosságára hívta fel hívei figyelmét. Végezetül Pál István és dr. Laczkó-Dávid Géza arra kérte az ozsdolaiakat: jelenjenek meg minél nagyobb számban a bíróságon, lássák, hogy összefogás van az emberek között.
Iochom István / Háromszék