Fotó: metropotam.ro

Így december elseje körül mindig feltevődik, hogy a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett eseményeken a magyaroknak is lelkesen részt kellene venniük. Az az igazság, hogy látván az eltelt boldog 99 évet, nem nagyon akaródzik ünnepelni.

Ezért szokás szerint illojális hazaárulóként tartják számon őket. De akkor mi a helyzet azokkal a magas állásokban levő román (vagy más) politikusokkal, akik szintén nem teszik tiszteletüket a hivatalos állami ünnepségek valamelyikén? Idén a nagyszabású katonai parádén például eléggé el nem ítélhető módon nem feszített a két kormánypárt fővezére, Dragnea, a képviselőház és Tăriceanu, a szenátus elnöke sem.

Az elnök, Iohannis viszont megtekintette a felvonuló 3500 katonát, a 350 csapatszállító járművet, az 50 katonai repülőt és helikoptert. Szerfelett elégedett lehetett, mert az ellenfeleinek számító szociáldemokraták szimpatizánsai csak ötven autóbusszal rendelkeztek, és számításaim szerint ezerötszázan lehettek, akik semmiképp sem tudták volna felvenni a harcot Iohannis felvonuló katonaságával. Ráadásul az elnök mellett még a miniszterelnök is kiállt a placcra. Különben a centenáriumi megnyitón, amelyet november 26-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartottak, az elnök sem vett részt. Ezért megérdemelné, hogy elkergessék Németországba.

Tavaly ő nem hívta meg cotroceni-i palotájába ünnepelni Dragneát és Tăriceanut. Idén meginvitálta őket az elsejei fogadásra, de mivel azt hihették, hogy elveszítik a fogadást Iohannisszal szemben, aki otthon van saját pályáján, hát őmagasságuk nem tették tiszteletüket (vagy tiszteletlenségüket). Most már mi legyen mindannyiukkal, akiket mindezért bosszúból sem Magyarországra, sem Németországba nem lehet elküldeni, csak esetleg melegebb éghajlatra? Annyi politikusa van Romániának, hogy belőlük akár két garnitúrára való, a két párhuzamos állam elvezetésére is alkalmas vezetői gárda kitelne. Csak az a kérdés, hogy azok fővárosa hol lesz. Az is lehet, hogy mindkettőnek Bukarestben, csak más-más kerületben.

Bár Dragneáék maradhatnának Bukarestben, és hazaköltöztetnék Iohannist Szebenbe számos palotája valamelyikébe, csak a sokat emlegetett két párhuzamos államot kellene valahogy elhatárolni egymástól. Bár sokak szerint Románia már ketté is van szakadva.

Látván ezt a megosztottságot, mi melyik oldalra álljunk? Mert úgy néz ki, mindkettő rossz.

Az elnök üzent Románia polgárainak, és üzengetett politikai ellenfeleinek is imigyen: „December elseje jelképezi a mi nemzetünk szabadságra és egységre vonatkozó ideálját, azt a vágyat, hogy felelősségteljes és feddhetetlen politikusok vezette, virágzó Romániában éljünk”.

Lehet, hogy ennek megvalósulásához nem lesz elég újabb 99 év, de ne veszítsük el a reményt.

Ezek után szegény földi halandó romániai magyar állampolgár az ünnep tekintetében nyakig van a dilemmában, és nem tudja igazán, mit is tegyen. Több magyar politikusunk is azt mondta, hogy nekünk nem ünnep december elseje, amiért megérdemelten megkapták a magukét. A románok szerint az ilyen hozzáállás elfogadhatatlan, és így nem csoda, ha egyre csökken elfogadottságunk. De aztán olyan románok is kerültek, akik szintén ilyesmit állítottak.

A történész Lucian Boia szerint „Trianon egyetlen magyarnak sem ok az örömre”. Mircea Dinescu is feltette a kérdést: miért kellene ünnepelniük a magyaroknak Nagy-Románia megalakulását, hiszen akkor alakították kicsivé Magyarországot? De Sorin Mitu történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára is úgy véli: a románoknak meg kell érteniük, hogy a magyaroknak nem jelent örömet 1918 vagy Trianonra emlékezni…

Ha a középkorban élnénk, az ilyen eretnek kijelentéseik miatt máglyára vetnék és a nacionalizmus által felszított tűzön pirítanák meg őket. Így csak rájuk pirítanak és egy-egy tévéadásban keresztre feszítik, ami mégiscsak humánusabb megoldás.

Bár a magyaroknak nem nagyon fűlik a foguk az ünneplésre, szerencsére december elseje nem marad ünnepeletlen még nálunk, Sepsiszentgyörgyön sem. Itt erősítésként (heted)hét megyéből megjelent az Új Jobboldal mintegy hetven jámborabb képviselője, akik most kivételesen nem kiabálták, hogy Kifelé a magyarokkal az országból!, de a gyengébbek kedvéért elismételték: Hargita és Kovászna román föld!, A román nyelv az egyetlen uralkodó! A zenei aláfestést a csíkszeredai katonazenekar szolgáltatta, s (rendfenntartani?) a helyieken és brassóiakon kívül Bukarestből jött még öt lovas rendőr is.

Kuti János / Háromszék

1 Megjegyzés

  1. antal m.

    A fővárosban kitettek magukért a másfélórás hadifelvonultatottsággal Magas vonalú-FEGYELMEZETT volt!.
    Hogy,, kik ünnepeltek kik nem,,- az már köztudott! Minket az nem jellemez.
    A TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEK, LESZNEK BIZONYÍTÓAK!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük