Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

Kiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese beszédet mond a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról rendezett kamarakiállítás megnyitóján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. november 27-én. A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. MTI/Mónus Márton

A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére.

Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.

Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.

Kiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese beszédet mond a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról rendezett kamarakiállítás megnyitóján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. november 27-én. A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. MTI/Mónus Márton

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy egy ilyen jellegű kutatás igazolhatja az eddigi tudást, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen keveset tudunk Petőfi Sándor halálának körülményeiről, az összecsapás történetéről.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.

Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta, Segesvár nagy vesztesége elsősorban nem az elvesztett csata, hanem a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének elvesztése. Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva. (MTI)

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük