A romániai önkormányzatok reálértéken számolt bevétele közel 6%-kal nőtt 2008 és 2017 között – mutat rá az Erdélystat statisztikai elemzése. 2017-ben a jövedelmek 42%-a származott saját bevételekből, 55%-a megyei és országos visszaosztásokból, 3%-a pedig uniós forrásokból.
Az erdélyi helyi önkormányzatok jövedelmei az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az elmúlt években. Románia szintjén a települési önkormányzatok összbevétele 15%-kal emelkedett a 2006–2008-as és a 2015–2017-es periódusok között, a saját bevételek átlagosan 18%-kal nőttek reálértéken számítva. Erdélyben az összbevételek 20%-kal, a saját bevételek pedig 26%-kal bővültek ugyanebben az időszakban.
Az erdélyi önkormányzatok átlagos, egy főre eső összbevétele magasabb, mint a többi romániai nagyrégióban, leszámítva a fővárosi régiót. A különbségek a községek esetében a leginkább jelentősek. Az erdélyi községek egy főre eső összjövedelme 2015–2017 között 28%-kal magasabb a moldvai értéknél. Ugyanakkor az erdélyi községek saját jövedelme 2015–2017 között 25%-ot tesz ki az összes jövedelemből, míg a moldvai községek esetén ez csak 18%, az országos átlag pedig 23%.
Az uniós források lehívásában is az erdélyi községek járnak az élen. Az egy főre eső uniós forrásból származó bevételek az erdélyi községekben 51%-kal haladják meg az országos értéket.
Erdélyen belül a partiumi és a székelyföldi városoknak volt a legnagyobb egy főre eső bevétele 2015–2017 között, a községek esetében Bánság és Dél-Erdély jár az élen. Az egy főre eső uniós forrásokból származó jövedelem Székelyföldön és Észak-Erdélyben a legmagasabb. A saját bevételek súlya a közép-erdélyi, a bánsági és a dél-erdélyi önkormányzatok körében kiemelkedő.
A legtöbb erdélyi megye városi önkormányzatainak átlagos, egy főre eső jövedelme 2015–2017 között az országos átlag fölött van. Ezek közül Bihar megye városai teljesítenek a legjobban, a leggyengébben pedig Máramaros és Krassó-Szörény városi önkormányzatai. A saját jövedelmek egy főre eső része Arad és Szeben megye városi önkormányzataiban a legnagyobb. Az uniós források súlya Bihar megye esetében a legmagasabb, nagyon alacsony viszont Szeben, Arad és Fehér megye esetén.
Az erdélyi községek esetében a megyei sorrend teljesen más, a városokétól különböző képet mutat. A rangsort Temes megye vezeti, az utolsó helyeken Kovászna és Maros megye található. Saját bevételek tekintetében ugyancsak Temes megye van az első helyen, ezután következik Brassó. Az uniós források lehívása tekintetében Hunyad, Hargita, Szilágy és Beszterce-Naszód megye falusi önkormányzatai voltak a legsikeresebbek. Ezen megyék községei számára az uniós források átlagban 13-14%-ot jelentettek az összes bevételből 2015–2017 között.
A legfontosabb magyarlakta városok önkormányzatának az egy főre jutó saját jövedelem tekintetében a legjobban teljesít Kolozsvár, Arad és Brassó. A jelentős magyar lakossággal rendelkező községek esetében a legnagyobb egy főre eső saját jövedelemmel rendelkeznek Bors, Koronka és Mezőfény települések.
Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a települési adatlapokon pedig megtekinthetők a helyi önkormányzatok jövedelmeinek értékei.