Pert indított egy belügyminisztériumi rendelet titkosságának feloldásáért egy székelyföldi emberi jogi aktivista. Árus Zsolt azt próbálta megtudni a minisztériumtól, hogy jelenleg kapnak-e kiemelt fizetéspótlékot a Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő belügyminisztériumi alkalmazottak, de kérését – a vonatkozó miniszteri rendelet titkosságára hivatkozva – a tárca elutasította.
A jogvédő egy gyergyószentmiklósi keddi sajtótájékoztatón – és saját blogján – számolt be a belügyminisztériumi adatigénylési kísérletéről. A blogon közzé is tette a belügyminisztérium 2004-ben elfogadott 132-es rendeletének szövegét, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő rendőröket 15 százalékos fizetéspótlék illeti meg. A rendelet ezt azzal indokolta, hogy a tárca így próbál rendőröket és csendőröket vonzani a székelyföldi megyékbe.
Árus Zsolt közérdekű adatigénylési kérésére a minisztérium közölte: az idézett rendelet 2008 óta nem hatályos, de a jelenleg érvényes javadalmazási kerettörvény is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy miniszteri rendelettel, bizonyos feltételek között egyes rendőrök pluszjövedelemhez jussanak. A mostani többletjuttatásokat megszabó 2018/S/7-es miniszteri rendelet szövegét azonban a tárca nem közölte, arra hivatkozva, hogy ez szolgálati titoknak minősül.
Hargita megyében a lakosság 85 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, míg ez az arány a szomszédos Kovászna megyében 74 százalékos volt. A régió román nemzetiségű lakosságának jelentős hányadát teszik ki a Székelyföldre települt belügyminisztériumi alkalmazottak és családtagjaik. Amint Árus Zsolt a blogján közölte: 1989 óta a rendőrség állománya igencsak felduzzadt, és Székelyföld általában vonzó célpont volt az ország minden sarkából odaköltöző rendőrök számára. Az aktivista szerint törvényellenes és diszkriminatív a székelyföldi rendőröknek adott fizetéspótlék.