A magyar csapatok bevonulása Kézdi­vásárhelyre 1940. szeptember 13-án. Románia is elfogadta a bécsi döntést

A magyar csapatok bevonulása Kézdi­vásárhelyre 1940. szeptember 13-án. Románia is elfogadta a bécsi döntést

Az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntésről (1940. augusztus 30.) és az azt követő „kis magyar világról”(1940–1944) tartott részletes elemzéseken alapuló, vetített képes előadást a közelmúltban Sárándi Tamás történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Az eseményre Az erdélyi magyarság 100 éve nevet viselő előadássorozat keretén belül került sor a Székely Nemzeti Múzeumban.

A szakember mindenekelőtt leszögezte, hogy a jelenleg is érvényben lévő hivatalos román állásponttal ellentétben Bécsben nem diktátum, hanem döntés született, méghozzá Bukarest kérésére. Ezt megelőzően (1940. június 26-án) ugyanis a Szovjetunió ultimátumot intézett Romániához, amelyben a tőle 1918-ban elcsatolt Besszarábia átadását követelte, a román kormány pedig némi gondolkodási idő után kiürítette és visszaszolgáltatta. Ezt használta fel Magyarország precedensként a Romániával szemben fennálló területi követelései érvényesítése érdekében. Ennek első lépéseként a teljes magyar hadsereget, mintegy 550 ezer főt vonultatott fel a magyar-román határon, mellyel szemben az időközben mozgósított román hadsereg is felsorakozott.

A pattanásig feszült helyzetben Románia volt az, amely Erdély ügyében a tengelyhatalmakhoz fordult bíráskodás végett, Németország azonban a két felet közvetlen megegyezésre utasította. Így került sor augusztus 16-a és 24-e között Szörénytornyán (Turnu Severin) az újabb, de szintén eredménytelenül zárult magyar-román tárgyalásokra. A román kormány ugyanis csak Bihar és Szatmár megyét adta volna át, cserébe pedig a teljes erdélyi magyar lakosság kitelepítését kérte. Ezzel szemben a magyar kormány minél nagyobb területet szeretett volna visszakapni, és csupán ennek megtörténte után gondolkodott az esetleges lakosságcserében.

A magyar fél, miután meggyőződött, hogy a tárgyalások nem vezetnek az általa várt eredményre, augusztus 23-án hadiparancsba adta Románia augusztus 28-án történő megtámadását. Ez különben is egybevágott gróf Teleki Pál külügyminiszter elképzelésével, aki a területek önerőből való visszaszerzésének volt a híve, mert tudta: egy kedvező nagyhatalmi döntés túl nagy árat követel.
Németország, amikor tudomást szerzett a magyar hadiparancsról, augusztus 27-én mindkét felet Bécsbe rendelte, ahová azok a tengelyhatalmak közvetítésével folytatódó tárgyalások reményében érkeztek. Ehelyett azonban közölték velük, hogy a határkérdésben döntés született, melyet annak ismerete nélkül, amolyan zsákbamacskaként kell elfogadniuk.

Némi huzavona után ez meg is történt, és csak azután tekinthették meg az új határvonalat rögzítő térképet, amely értelmében a Trianonban elcsatolt 103.093 négyzetkilométerből 43.104 visszakerült Magyarországhoz. A II. bécsi döntést Németország, Olaszország, Magyarország és Románia külügyminiszterei írták alá, a magyar hadsereg pedig szeptember 5-én megkezdte bevonulását a visszaszállt területekre.

A történész számadatokkal igazolta a magyar államnak Észak-Erdély gazdasági felzárkóztatására irányuló erőfeszítéseit, melynek során a háborúba történő kényszerbelépésük (1941. június 27.) ellenére is hatalmas összeget, a költségvetés mintegy 68%-át fektették be ide.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

3 hozzászólás

  1. ANN I

    hazugsagal elnek de a hatramaradt embereknek csodalatos.Mi van a szekelföldi gyilosagal 1944 3 majus amikor
    az artatlan embereket felhurcoltak a csiki uca vegen levö teglagyarba a kicsi gyerekeket legyilkoltak s csendörök
    .nagyon szep az a faschista antal arpad Rupeabol szarmazo roma a halotakra rea epitette A sapientiat oda jarnak
    megtanulni a hazugsagukat.Ujsagiro urak kell tudjak hogy Erdeln-nek 77 uralkodoja volt.Aza szemet összetarsult egy Brasoban született 1945-be az gaembr kis zsidoval.A MEGÖLTEK EMLEKEIT bezartaka temetö kamrajaba hogy
    seki se tudja.. A FOGOLYAN HAZUGSAG:az a gazebber .Az a kicsi Fogolyan masodik a kepen .Az a 8 tesvers szegenyek nehezena eltek az anya baba es az apjuk a szesz gyarba dolgozot mind munkas.a kicsi eberke 1878-ba születettde a prefektura 1889.be epült.A harmadik a kepen MIKLOS ES CSALADJA A HOSSZU UCA SARKAN LAKOT:Az a atvetneve szotyori nagy aron EDIT FIA KOLOZSVARL AHOL baba iskolaba es ott dolgozot 4o evet.
    OLL volt a szanatorium amit az agazember ÖRDÖG LORANT NEKI ADOTT.Most bisztos elszaladt magyarorszagra az a gazeber.1848-9 az örmenek oda csatlakoztak hacolni azert mindent oda adtak annak a
    semirevalonak .A FIATAL BETEG UNOKA OTT EL AZ OLT UTCABA ait miklos nemismert MAGOLNA a miklos unokajanag az annya dugja a fiat hogy az arablo NAGY ARON RABOLYON es nekik is dob valamit de neem 65
    ezer eurot amit a neptöl loptak.En bejaro voltam hiszen az en anyamnak miklos az edes unoka tesvere volt.
    erröl az ujsagiro urak nem beszelnek ha szekely az nem lehet gazember.egy idegen irja akinek a az osztrak nagyapja a STRELINGER GYAROS nem letezett.ENGEM nem is erdekel se a hosszuccai nagy haz amit amit -ÖRDÖG ANDRAS A LORANT -NAK AZ APJA a nagy magyar CEUSESCUNAK VLT A TÖVENYSZI ELNÖKE EN NEM TUDOK JOL IRNI:ANN

    Csak azért is hagyom, hogy olvassák a kedves Olvasók! 🙂 T.L.

    Válasz
  2. Gergely

    Magyarország nem volt, hanem lesz.

    Válasz
  3. antal m.

    IGY TÖRTÉNT, MERT LEHETETT!?
    MOST IS UGYAN OTT TERÜL EL KÉZDIVÁSÁRHELY.
    CSAK,- MÁS SZEMSZÖGBŐL TEKINTIK!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük