Nem támadó és nem becsmérlő jellegű a romániai magyarságra nézve, amit Klaus Iohannis államelnök mondott 2020. április 29-ei videóüzenetében, melyben politikai ellenfelét a Szociáldemokrata Pártot (PSD) azzal vádolta meg, hogy míg a román kormány a koronavírus-járvánnyal küzd, addig ők a parlament titkos szobáiban azon dolgoznak, hogy Erdélyt átadják a magyaroknak. Ez a véleménye a Nemzetközi Nagy-Károly díj odaítéléséről döntő igazgatóságnak.
A román elnök elhíresült kijelentését követően május 14-én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs a testület nevében tiltakozó levelet juttatott el az aacheni Nemzetközi Nagy-Károly Díjat (más néven Charlemagne Díj) odaítélő igazgatóság vezetőjének, Jürgen Lindennek.
Levelében az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy a díjat, az Európa egyesítésében szerzett érdemek elismeréseképpen alapította Aachen városa 1950-ben, és többek között olyan neves személyiségek kapták eddig meg, mint az elsőként díjazott Richard von Coudenhove-Kalergi, a páneurópai eszme megfogalmazója, Konrad Adenauer, Winston Churchill, Robert Schuman, Henry Kissinger, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Václav Havel, vagy épp Angela Merkel, majd leszögezi, hogy Románia elnöke nem méltó arra, hogy csatlakozzon e személyekhez, hiszen az erdélyi magyarokat célzó kijelentéseivel,
„ezzel a megalapozatlan, és gyűlöletkeltésre alkalmas hazugsággal, Klaus Iohannis egy egész nemzeti közösséget bélyegezett meg. Tette mindezt azért, mert a Képviselőház néhány nappal korábban elfogadta, a demokratikus úton, a román parlamenthez benyújtott törvénytervezetet Székelyföld területi autonómiájáról”.
Ezért az SZNT elnöke kérte a díjat odaítélő igazgatóságot, hogy vizsgálja meg a történteket és vonja vissza az elismerés odaítélését szavatoló döntését.
Folyó év június 12-én kelt és a napokban postán érkezett válaszlevelében a megszólított grémium elnöke az alábbi indokolással védte meg a díj odaítélésére vonatkozó testületi döntést:
„Az elnök [Iohannis] a hivatkozott állásfoglalásában saját magához képest szokatlanul éles retorikát használt, melyben azonban nem vélem felfedezni a magyar kisebbség elleni támadást, vagy becsmérlést. Iohannis elnök maga is többször nyomatékosan világossá tette, hogy kijelentései semmiképpen sem irányultak a magyar kisebbség ellen, melynek tagjait nagyra értékeli. Aggályait sokkal inkább politikusokkal szemben fogalmazta meg, mindenekelőtt a PSD politikusaival szemben, és pedig az alkotmány őrének szerepétől motiválva. A Nemzetközi Nagy-Károly díjat átadó igazgatóságnak változatlanul semmi kétsége afelől, hogy Klaus Iohannis személyében egy meggyőződéses és meggyőző Européer-t tüntet ki, és nem látjuk okát ezen döntésünket megmásítani.”
Mint ismert, a megnyilvánulásáért a Diszkriminációellenes Tanács május végén 5000 lejes büntetést szabott ki az államfőre. A történtek igazolják, hogy még a Diszkriminációellenes Tanács számára sem annyira európai Klaus Iohannis megnyilvánulása, mint ahogyan azt Jürgen Linden állítja. Az eset további bizonyíték arra, hogy a kelet-közép-európai közösségekben rendszerváltás előtt Nyugat-Európáról kialakított kép egy illúzió volt, így ma a valósággal kell szembenéznünk.
A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata