Kolozsvári Magyar Napok a nemzeti összetartozás jegyében

Gergely Balázs

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A törvény indoklása megerősíti, hogy a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság a trianoni tragédia után is képes a nemzeti megújulásra, valamint az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

A tavaly tizedik évét ünneplő Kolozsvári Magyar Napok épp e megújulás jegyében született, vállalva, hogy az ünneplés mellett új keretet ad a magyar kultúra bemutatásának és népszerűsítésének. Így vált mára a kolozsvári, az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság egyik legjelentősebb ünnepi rendezvénysorozatává és kulturális seregszemléjévé.

Az ünnepnapok mindig kiemelt szerepet töltenek be egy közösség életében: évről évre visszatérő jeles alkalmak, amikor a szimbolikus tereket belakva a közösség apraja-nagyja találkozik és feltöltődik, s melyeket követően újult erővel folytathatja a mindennapjait. A KMN ünnepi rendezvénysorozatának alapját augusztus 19-e, Kolozsvár városi rangra emelésének évfordulója, illetve államalapító Szent István királyunk s egyben nemzeti ünnepünk jelenti.

Ezen ünnepeinkhez a legnehezebb pillanatokban is ragaszkodunk, így a Kolozsvári Magyar Napok idei megszervezése kapcsán Bethlen Gábor szavai visznek előre: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. A rendezvénysorozat szervezői e gondolat szellemében vállalkoznak arra, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is megszervezzék a Kolozsvári Magyar Napokat.

Tisztában vagyunk azzal, hogy rendezvényünk idei kiadása nem lehet a korábbiakhoz hasonló, de a hatósági korlátozások szigorú betartása mellett arra törekszünk, hogy a KMN, ha szerényebb körülmények között is, de méltóságteljesen és a megszokott kulturális színvonalon tölthesse be az ünnep szerepét.

A rendezvénysorozat megszervezéséről szóló döntésünket néhány nappal ezelőtt hoztuk meg, s a Nemzeti Összetartozás Napján való közzétételét szimbolikus üzenetnek szánjuk.

A szükségállapot az idei rendezvény kapcsán sok mindent, így a megszokott szervezési és lebonyolítási rendet is felülírja, ezért az augusztus 19–21. közé tervezett Kolozsvári Magyar Napok programjáról és további részleteiről július folyamán tájékoztatjuk az érdeklődőket.

Mivel a jelenlegi helyzetben nehéz bármit is előre látnunk, kedves közönségünktől türelmet és megértést kérünk, annak ígéretével, hogy minden fontos tudnivalóval időben jelentkezünk!

 A Kincses Kolozsvár Egyesület közleménye

6 hozzászólás

  1. várközi

    A giccskultúra a magyar kultúra része vagy nem? Gondolok a 100 tagú meg egyéb szubkultúrát képviselő – egyébként nagyon költséges – együttesek meghívására.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves várközi úr, há belegyúrták őket a szorgos “háziasszonyok” a magyar kultúrába. Muzsika nincsen ingyen, nem virsli és sör.

      Válasz
    • Nyilas

      Csak az a baj ezzel várközi úr, hogy amikor a 100 tagú meg egyéb szubkultúrát giccsezi, akkor az egész magyar népzenét nevezi giccsnek. A magyar népzenét ugyanis máig hatóan ez az etnikum tartja életben. A történelmi Magyarországon éppúgy, mint a mai, Romániához csatolt Erdélyben

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Nyilas úr, s a Grigoraș Dinicu Pacsirtáját!

        Válasz
        • Nyilas

          Igen, azt is Tóducz úr. Meg Vittorió Monti Csárdását, meg Brahms Magyar táncok at, meg Erkel Palotását, meg Berlioz Rákóczi indulóját, meg Johan Strausztól az Éljen a magyart, a Radetzki indulót, meg még sok egyebet is.

          Válasz
          • TÓDUCZ

            Há ha így van kedves Nyilas úr, akkor a 100-ak az Európai Unió.

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük