Komoly vita alakult ki Bukarest és Brüsszel között

"Az Európai Bizottság értékelte az oktatás, az egészségügyi és a vasúti infrastruktúra, illetve az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, az öntözésre vonatkozó részt azonban korszerűtlennek találta, annak újragondolására szólított fel bennünket" – mondta Dan Barna miniszterelnök-helyettes azt követően, hogy a koronavírus-válság utáni újraindulást szolgáló országos helyreállítási tervet az EB gyakorlatilag visszautasította. A Magyar Nemzet elemzésében azt írja: Brüsszel többek között a román kormány 4,5 mil­liárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit kifogásolja, Ghinea szerint azonban nincs szó visszautasításról, inkább csak túl magasnak ítélték az erre a célra előirányzott forrásokat. 

Az is nehézséget okoz azonban, hogy az unió inkább a metróépítést és a vasúti fejlesztéseket támogatná, Romániában azonban a jóval az európai átlag alatt lévő autópálya-hálózat bővítése is jelentős környezetvédelmi előrelépést eredményezne.

Bukarest az A7-es sztráda Ploiești–Pașcani, valamint a Románia és Magyarország közötti közúti forgalmat is jelentősen érintő A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda és Leghin–Pașcani, az A3-as Magyarnádas–Vaskapu, valamint az A1-es Marzsina–Holgya közötti Hunyad megyei szakaszát finanszírozná a programból.

– Az Európai Bizottság már csak azért sem utasíthatta vissza Románia helyreállítási tervét, mert még be sem nyújtottuk – erősített rá Hegedüs Csilla, az uniós forrásokért felelős minisztérium RMDSZ-es államtitkára a Krónika című napilapban. Mindössze az informális tárgyalások kezdődtek el, megelőzendő, hogy a viták ne a véglegesítéshez rendelkezésre álló két hónap alatt lángoljanak fel.

Bár a legtöbb területen egyetértés van a kormánykoalíción belül, akadnak nézetkülönbségek, hogy a kabinet mit lépjen az EB válaszaira. A brüsszeli testület ugyanis pontosan meg akarja határozni, mire lehet elkölteni a Romániának ítélt 29,4 milliárd eurós helyreállítási büdzsét. Hegedüs Csilla szerint a terv alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés képezi, amelyek nyomán a romániai reformoknak 37 százalékban „zöldeknek” kell lenniük, húsz százalékban a digitalizációt kell előmozdítaniuk.